Az államháztartás hiánya januárban 122,8 milliárd forint volt - közölte a nemzetgazdasági tárca, amely az elmúlt négy év legrosszabb adata. 2007-2010-es időszakban rendre 30 milliárdos szufficit keletkezett az első hónapban. Az idén elmaradtak decemberi bónuszok, így nem folytak be az szja- és járulékbevételek - de elszálltak a kiadások is, amit az uniós programokkal magyaráz az NGM.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. év január havi hiánya 122,8 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte a nemzetgazdasági tárca gyorsjelentésében.
Az első havi hiány - amely az éves terv 18 százaléka, az elmúlt négy év legrosszabb adata - 2007-2010 között rendre 30 milliárd forintos többlettel zárt, írja [1] a Napi Gazdaság. Az NGM szerint ugyanakkor ez az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb januári hiányadata. A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a hiány alakulásában több egyszeri tétel játszik szerepet, ezért az év végi 2,94 GDP-arányos hiánycél tartható.
A személyi jövedelemadó bevételek mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyitól. Az alacsonyabb teljesülés hátterében elsősorban az év elejével életbe lépett új adózási szabályok állnak. Mivel a kedvezőbb adótábla januárban lépett életbe, így elmaradt a nagy bónuszosztás decemberben - ezért januárban nem folyt be az elmúlt években megszokott szja-többlet, illetve a tb-járulékokat sem fizették meg ezen ki nem fizetett jövedelmek után.
Ráadásul a járulékszabályozás változásának hatása is csökkenést okozott: 2010 januárjában magasabb járulékbevételek keletkeztek, mivel az összesen 5 százalékpont (3 százalékpont Egészségbiztosítási Alap, 2 százalékpont Munkaerőpiaci Alap) munkáltatói járulékmérték csökkentés e hónap befizetéseinél csak a minimálbér kétszereséig volt érvényesíthető. Ezzel szemben 2011. januárjában a csökkentés minden járulékköteles jövedelem után figyelembe vehető.
Nem csak a bevételek maradtak el, de a kiadások is elszaladtak, amit az uniós programokkal magyaráznak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári teljesítése 210,2 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadásnak több mint kétszerese. Ezen belül az előző év azonos hónapjához képest az uniós programok kiadásai a 2,8-szorosukra növekedtek. Az uniós támogatások hétéves programozási időszakának második felében - a forrásvesztés elkerülése érdekében - 2011-ben magasabb kiadás várható, mint 2010-ben, így a januári kiadások is magasabbak.
A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül meg kell említeni az előző kormány által a 2010. évi költségvetésbe be nem tervezett, majd 2010 végén az általános tartalékból nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forintot. E kiadás teljesítése 2011 januárjára húzódott át, és értelemszerűen a korábbi évben nem jelentkezett. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése januárban 9 milliárd forint kiadást jelentett, melynek nagyságrendjét egy előre nem tervezett - 7,1 milliárd forint összegű, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez kapcsolódó - egyedi kezesség beváltásnak a következménye.
