Lekapcsolta a kormány a megszüntetett Költségvetési Tanács honlapját, elzárva a nyilvánosság elől az őt bíráló elemzéseket és tanulmányokat. Eközben a kormány "lekapcsolta" azt a romákat segítő közalapítványt is, amelyet arra használt tavaly ősszel, hogy a romaintegráció gyorsítására hivatkozva megágyazzon a független intézmény megszüntetésének.
A Költségvetési Tanács december 31-ével szűnt meg, és jóllehet hétfőn még elérhető volt, szerdára már lekapcsolták a hivatal honlapját, amelyről letölthető volt a tanács összes publikált elemzése és munkatársainak tanulmánya. „Úgy néz ki, mintha a hír nem tetszene és ezért le kellene lőni a hírmondót, de ennek ellenére a hír még ott van" – fogalmazott Kopits György, a tanács elnöke a szervezet megszüntetése kapcsán, az elemzéseik eltűnésével azonban állítása már csak félig igaz.
Az elemzések eltűnése azért komoly veszteség, mert ezzel a kormány végérvényesen elzárta az állampolgárok többsége elől azokat a dokumentumokat, amelyek éppen azt a célt szolgálták, hogy részrehajlás nélkül bemutassák a gazdasági folyamatok és az országgyűlési döntések várható költségvetési hatásait és ezeket nyilvánosságra hozva hozzájáruljanak az állampolgárok tájékozottságához és az állami pénzügyeket érintő döntések megalapozásához.
A Költségvetési Tanács legnagyobb hibája vélhetően az volt, hogy azt tette, amire a törvény kötelezte és felhívta a figyelmet a kormány döntéseinek kockázataira, például rámutattak arra, hogy vannak lyukak a középtávú költségvetési pályában, a válságadók a bejelentettnél hosszabb ideig maradhatnak fenn, vagy arra, hogy a kormány pénztári megtakarítások államosításával kapcsolatos tervei önellentmondóak és számításokkal nem alátámasztottak.
