Kormánykrónika

A publicista az EchoTV egyik műsorában találta „ótvar, hazug idiótának” nevezni Ulrike Lunacek zöldpárti osztrák képviselőt, aki egyelőre csak a jobboldali hírtelevíziót kérte bocsánatkérésre, de jelezte, ha kell, az NMHH-hoz fordul.

„Egy rohadt szemét hazugság egy rohadt szemét szájából”. „Az Uniónak nemhogy ethosza, de semmije sincsen. Az uniónak Daniel Cohn-Benditje meg Neelie Kroesa, meg hogy hívják ezt a kis zöldet, ezt meg se lehet jegyezni, ezt a nevet, Ulriche Lunacekje van” – többek között ezekért a mondatokért készül feljelenteni Bayer Zsoltot az NMHH-nál Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának osztrák tagja.

A politikus a Magyarországról szóló csütörtöki vita során szólalt fel az Európai Parlamentben, elítélve, hogy a január 21-én tartott budapesti békemenet transzparensein EU-ellenes és antiszemita jelszavak is voltak. Az Orbán-kormány mellett kiálló megmozdulás egyik fő szervezője Bayer volt.

Hibásan értelmezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott korrupció-megelőzési programja a Transparency International (TI) korrupcióértékelési indexét. A kormany.hu-n közzétett program a TI adataira hivatkozva azt írja: „A Transparency International által alkalmazott korrupcióérzékelési index Magyarországra mért értéke 1995 óta kisebb hullámzást követően 2011-ben ismét közelített a kiindulási értékhez. A 2011. évi 4,6-os érték az elmúlt 3 év legalacsonyabb magyar adata, illetve a régiós összehasonlításban átlag alattinak tekinthető.”

Fotó: kormany.hu

Ez a megállapítás rendben is van, az indexhez csatolt lábjegyzet azonban már megtévesztő: „A Transparency International osztályzása 1-től 10-ig terjed, amelynél az 1 jelenti az alacsony, a 10 pedig a magas érzékelt korrupciós szintet.” A számok jelentése azonban épp ennek a fordítottja: a TI által kidolgozott Korrupcióérzékelési Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat.

A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti, míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és Észak-Korea szégyenkezhet. Magyarország a 2011-es adatok szerint 4,6 ponttal az 54. helyen áll, Kuvaittal együtt.

Fotó: kormany.hu

Ez a helyezés a TI szerint azt jelenti, hogy Magyarországon folyamatosan romlik, illetve stagnál a helyzet: 2010-ben az 50. (4,7-es indexszel), 2009-ben pedig még a 46. helyen (5,1-es indexszel) végeztünk. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország stagnáló vagy csúszó tendenciát mutat, vagyis a korrupció elleni küzdelemben nem haladunk előre – mondta a hvg.hu-nak Burai Petra, a Transparency International munkatársa, aki azt tartja igazán aggasztónak, hogy mindeközben több régiós ország (Lengyelország, Szlovénia) folyamatosan javul és elhúz mellettünk.

Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is, akik elismerték, hogy hibásan szerepelt a lábjegyzet, és egy nappal később javították a kérdéses részt.

Dörner György egyes darabokban még lehet, hogy alkalmazná a színművészt, de Galkó naplója szerint az Új Színház társulatában ezentúl olyanok dolgoznak majd, akik hisznek Istenben, és akik tudják, hogy léteznek másfajta dimenziók, amiket nem tudunk tapasztalni.

Dörner György, az Új Színház igazgatója beszélgetésre hívta be Galkó Balázst, ahol a színész állítása szerint közölte vele, hogy felmondják határozatlan idejű szerződését, és legfeljebb egy-egy darabban alkalmazzák majd külön szerződéssel.

Galkó hozzánk eljuttatott naplóbejegyzése szerint Dörner irodájában azt mondta neki, hogy „itt más színház lesz... Itt mostantól csupa olyan ember lesz a társulat tagja, aki hisz Istenben, aki tudja, hogy léteznek másfajta dimenziók, amiket nem tudunk tapasztalni, olyanok is...”

Galkó kérdésünkre azt mondta, hogy nem érte váratlanul a döntés, miután több kormányellenes megmozduláson részt vett az utóbbi időkben, és aktívan közreműködött az éhségsztrájkoló köztévések által alapított Tiszta Kezek mozgalomban is. Galkó az Új Színház új vezetése elleni tavaly októberi demonstráción is megjelent.

A kormányfő amiatt kritizál, hogy az ellenzék külföldön kelti rossz hírét a kormánynak, miközben 2003-ban a Nemzetközi Demokratikus Centrum a Fidesz kezdeményezésére majdnem ugyanazzal vádolta meg egy nyilatkozatban az akkori szocialista kormányt, amivel a mostanit támadják. Akkor az MSZP-s Kovács László és Tabajdi Csaba mondta ugyanazt, mint most Orbán, csak szoknya helyett madarakat emlegettek.

Bár mint mondta, "csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket", a miniszterelnök mégis gyakran panaszkodik arról, hogy még a kétharmaddal együtt is hihetetlenül erős ellenszélben kell egyenesben tartania a magyar gyorsnaszádot: nem elég, hogy "külföldi üzlettársaik szoknyája mellől" átkozódnak a baloldaliak (például Konrád György becsomagolt bőröndökkel üzent New Yorknak fasizmust kiáltva), még a szocialisták sem elégszer állnak ki az Európai Parlamentben Magyarország érdekei mellett.

Nem a mostani kormány küzd először ilyen problémával. 2003-ban a Nemzetközi Demokratikus Centrum vezetőségi ülésén éppen az akkor ellenzéki Orbán Viktor kezdeményezésére fogadták el azt a nyilatkozatot, amiben olyan vádak szerepeltek, hogy a magyar rendőrségre a pártpolitika gyakorol befolyást, az állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák, az ellenzékieket megfélemlítik és eltávolítják őket az állami szférából.

Akkor Kovács László külügyminiszter azt mondta, hogy a rendszerváltás óta olyan mélyre még nem süllyedt egyetlen párt sem, hogy nemzetközi fórumon kezdeményezze hazája elítélését.

Orbán egy héttel később az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén nem kérdőjelezte meg, hogy demokrácia van, de szerinte megszaporodtak a jogsértések. Elmondta, hogy minden emberi jogi ügy nemzetközi ügy, az ezzel ellentétes gondolkodás 20 évvel ezelőtti, amire még ő is jól emlékezett. "Nem megsértődni, nem hazaárulónak tekinteni kell azokat, akik felteszik a kérdést", hanem megnézni, hogy mit lehet tenni – mondta akkor a Fidesz elnöke.

Tabajdi Csaba szocialista képviselő akkor azt a hasonlatot hozta fel, hogy "még a madarak sem piszkítanak saját fészkükbe". A mostani EP-képviselő a szocialisták delegációvezetőjeként ennek ellenére egy év alatt ötvennégyszer szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol rendszeresen kritizálja a magyar kormányt.

A vitában Orbán most ugyanazt a technikát alkalmazza, mint 2003-ban Kovács László, és a kormányt ért vádakat az egész ország ellen való felbújtásként állítja be.

Így menekült Schmitt a kérdések elől

A Malév privatizációja, majd visszaállamosítása, végül csődje kapcsán a történetben valaha is érintett politikusok egymásra mutogatnak, fontos tényeket hallgatnak el, rengeteg valótlanságot beszélnek és leginkább a saját szerepük kisebbítésével vannak elfoglalva.

Nézzük, hogyan változott a magyar állam és a finanszírozók pozíciója a magánosítás óta.

A táblázatból világosan látszik, hogy: a Gyurcsány-érában a finanszírozás 18%-a jutott a magyar adófizetőkre, a Bajnai-kormány időszakában 39%, Orbán idején 100%.

Öt év alatt a magyar költségvetés 54 milliárd forintot költött a Malévre (és ezen felül elengedett 16 milliárd adósságot), az orosz költségvetés 37 milliárdot. Ha nincs a privatizáció, ez utóbbi összeg is a magyar adófizetőket terhelte volna.

Az orosz kormány pénzügyi szerepvállalása sokak állításával ellentétben nem a Gyurcsány-kormány, és nem is Abramovics, hanem a Bajnai-kormány időszakában volt a legjelentősebb. Ha tehát azt vizsgáljuk, kire haragudhat teljes joggal az orosz kormány az őket ért 37 milliárdos veszteség miatt, az együttműködésre képtelen Orbán-kabinet felelőssége mellett a fenti sorrend az irányadó.

Az összesítés azt hozza, hogy a magyar költségvetés öt év alatt 90 milliárd forintot költött-költ a Malévre. Egy új, adósság nélküli, a Malév előnyeit igen, de strukturális problémáit nem hordozó légitársaság megalapítása szakértők szerint mintegy 30 milliárdot igényelt volna.

Érdemes megvizsgálni azt, mit is lehet széthordani a Malévből. Ha az örökséget nézzük, valójában mindössze három olyan vagyonelem van, mely önmagában is rendelkezik értékkel.

• · Az informatikai  rendszerre bármely új, vagy növekvőben lévő légitársaságnak szüksége lehet – ez azonban máshonnan is beszerezhető.
• · A nemzeti légitársaság státusz a tekintetben jelent értéket, hogy egyes EU-n kívüli államok kétoldalú államközi szerződés alapján annak a légitársaságnak biztosítanak repülési és leszállási jogokat, mely ezt a címet birtokolja. A kormány bármely céget kijelölhet, függetlenül annak tényleges piaci szerepétől vagy tulajdonosi körétől. Amennyiben az állam valamely légitársaságnak megadja a nemzeti státuszt, azt előnyben részesíti a versenytársakkal szemben.
• · Harmadrészt a már említett kerozinvezeték bírhat jelentőséggel, mely bár formailag nem a Malév, hanem a Malév Vagyonkezelő tulajdona, de a csőd után értékesíthetővé válik (már ha lesz olyan és annyi légitársaság a repülőtéren, amelyek üzemanyag-igénye miatt az rentábilisan működtethető).

Tátrai írása részletesen

Januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH kedden. A növekedésben szerepet játszottak egyes adó intézkedések (az áfakulcs 27 százalékra történt emelése), valamint a forint árfolyamának alakulása is.

Az előző havinál nagyobb mértékben emelkedett az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára, a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkekért viszont kevesebbet kellett fizetni.

Szűk másfél hónapja alkalmazható adószabályt tenne semmissé egy kormánypárti bizottsági módosító javaslat, pedig egyszerűsíti az adóbevallást és a kiötlői szerint erősíti a jogbiztonságot. A bizonytalan adójogi helyzet intézményét a kormány is nagy újításként üdvözölte. Január elsejétől volt csak hatályban.

„A jogintézmény bevezetése óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen beigazolódott, hogy az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre (…) nincs és nem is lehet tényleges helye és szerepe az adózási szabályok között” – ezzel indokolja módosító javaslatában Salamon László, alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke azt, hogy miért kellene megszüntetni a bizonytalan adójogi helyzet tavaly októberben létrehozott intézményét.

A bizonytalan adójogi helyzet egy új elem az adórendszerben, melynek lényege, hogy ha egy magánszemély vagy cég jelzi, hogy nem biztos abban, jól értelmezi a jogszabályt, amely alapján az adófizetési kötelezettségét önbevallóként meghatározza, akkor ha tévedett, nem mentesül ugyan az adókülönbözet megfizetésétől, de a bírságot legalább megússza. Létrehozásával az volt az előterjesztő, Rogán Antal célja, hogy a jogbiztonságot erősítse, „hiszen lehetőséget teremt a jóhiszeműen eljáró adózók számára arra, hogy adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó egyes jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek”.

Ha Salamon módosítóját elfogadják, még az írmagját is eltüntetik a most érvényes rendelkezésnek: a már megtett bejelentés is érvényét vesztené, a már befizetett díjat a hivatal a módosító hatálybalépésétől számított 30 napon belül visszatéríti, a benyújtott jegyzőkönyvet pedig visszaküldi az adózónak.

Neelie Kroes európai bizottsági alelnöknek szóló, éles hangú nyílt levelet tett közzé blogjában pénteken Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. A levél azután született, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes összeszólalkozott Kroes-szal az Európai Parlament bizottságának február 9-i ülésén. (A bizottsági meghallgatásról bővebben itt olvashat>>>)

Kedvezőtlenül alakulnak az idei foglalkoztatási kilátások, mivel a legtöbb vállalat létszámcsökkentést tervez. Az elbocsátások az 500 fő feletti cégek esetében lesznek a legjellemzőbbek. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot bízva a javuló konjunktúrában, mára azonban úgy tűnik már nem bíznak a kedvező kimenetelben-

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint kedvezőtlenek a foglalkoztatási kilátások: minden vállalati méretkategóriában a létszámcsökkentők vannak többségben. A cégek 4 százaléka növelni, 29 százaléka csökkenteni tervezi létszámát. Minél nagyobb egy cég, annál inkább valószínű, hogy csökkenti a foglalkoztatottak számát. Legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy elbocsátanak: 40 százalékuk mérsékli létszámát, 3 százalékuk növeli.

A GKI szerint úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig azért, mert valahogy ki tudták gazdálkodni a bérköltséget. A GKI szerint 2012 elejére sok helyen "elszakadt a cérna", és már nem bíznak a kedvező kimenetelben.

A GKI szerint a beruházási szándékok is haloványak. A vállalkozások 21 százaléka tervezi beruházási kiadásainak növelését, miközben negyedük csökkenti azokat. Különösen kedvezőtlen, hogy az 500 fő feletti cégek mintegy 40 százaléka mérsékli beruházási kiadásait, és csak 12 százalékuk tervez növekedést.

A vállalkozások 4 százaléka számít idén jelentősen növekvő, 27 százaléka kissé növekvő árbevételre, míg 5 százalékuk szerint jelentősen, 19 százalékuk szerint kissé csökken majd árbevételük. Az 500 fő feletti cégek optimistábbak, 40 százalékuk árbevétel növekedést remél, míg csökkenéstől csak 20 százalékuk tart, ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek. Az 50 fő alattiak 35 százaléka például az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21 százalékuk lesz képes.

Független hírcsatornaként működik, a kormány pedig nem jelezte feléjük kritikáját a tudósításaikkal kapcsolatban - válaszolta a CNN amerikai hírtelevízió a hvg.hu megkeresésére.

Bár az elmúlt időszakban többször foglalkozott a magyarországi gazdasági helyzettel, illetve az Orbán-kormány alkotmányos reformjaival a CNN amerikai hírtelevízió, elmondásuk szerint ez azért volt, mert a CNN egyik fő feladatának tekinti, hogy a jelentős nemzetközi hírekről nézőinek világszerte beszámoljon.

A CNN kommunikációs képviselője a hvg.hu kérdéseire azt válaszolta, Orbán Viktortól a közelmúltban több ízben kértek interjút, valamint független hírcsatornaként mind Orbán Viktor és a kormány képviselőjét, mind pedig az ellenzék képviselőit megszólaltatták.

A hvg.hu azért kereste meg a CNN-t, mert Orbán Viktor több, egymástól független forrás szerint is az egri frakcióülésen elmondott beszédében azt mondta, szabályos, "három lábon álló puccskísérlet" zajlott ellene, az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a "nemzetközi médiát", valamint diplomáciai kapcsolataikat is.

Orbán Viktor akkor külön kiemelte a CNN Magyarországról szóló tudósításait, amelyek szerinte szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség a miniszterelnök személyével szemben, emiatt pedig a befolyása is meggyengült.

A CNN ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak azt válaszolta: "a magyar kormány felénk nem jelezte véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban”.

Lázár János, a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióvezetője az egri frakcióülés utáni sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta: egyetlen mondat nem hangzott el a miniszterelnök vitaindító szerdai beszédében abból, ami az online médiában a kiszivárgott információk alapján megjelent.

Parlamenti ülésszak nyitánya

Higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Európai Unióval, ám azt elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben a magyar nép mindenkori akaratát – mondta Orbán Viktor az Egri Városi Televíziónak adott interjúban. A miniszterelnök szerint „nagyon sok, az európaiság iránt elkötelezett ember él, a többségünk ilyen Magyarországon. De az, amit tapasztalunk, az a viselkedés, az a bánásmód, az a nyegleség, az a bántó, sértő, inzultáló hangnem, ahogyan velünk és rólunk beszélnek, az bizony nem barátaivá tesz minket az Európai Uniónak és az európai gondolatnak, hanem inkább ellenfelévé” – írja az MTI.

Különösnek tűnhet, hogy a miniszterelnök az egri kihelyezett frakcióülés kapcsán adott interjúben ilyen érzékeny volt az unió kemény, bántó hangneme miatt. Egy bő félévvel ezelőtti, 2011. júliusi Fidesz-rendezvényen, a pártkongresszuson ugyanis még ő beszélt hasonló hangnemben az európai politikusokról, amikor – néhány nappal az ország uniós elnökségének vége után – azt mondta: „az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést”.

Az interjúban Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az unióból bele akarnak szólni abba, hogy miként éljünk, de ebből nem kérünk, ezt a kérdést majd 10 millió magyar fogja eldönteni. A miniszterelnök azt mondta, kívülről akarnak nyomást gyakorolni arra, hogy a magyarok hogyan szervezzék az alkotmányukat, hogyan védjék meg a gazdasági érdekeiket, vagy hogy a bankokat is bevonják-e a teherviselésbe.

Az európai szabályokat betartjuk, „de hogy nekünk mi a jó, azt nem tudják megmondani Brüsszelből”. És ha meg akarnák mondani, akkor nagyon sokat ártanának az európai eszmének. Ezért arra szokta kérni az európaiakat: vegyék figyelembe, hogy ez egy tartással, önbecsüléssel rendelkező büszke nép, ismerteti az interjú szövegét az MTI.

Gazdasági kérdésekről szólva arról beszélt: akkor lesz nyugodt, akkor lesz Magyarország biztonságban, ha legalább öt és fél millióan dolgoznak és fizetnek adót, miközben a kormányváltáskor mindössze 2,6 millió volt ez a szám. Hogy ezt pontosan mi alapján mondta, nem tudni: a KSH adatai szerint a 2010-es kormányváltás idején – mint ez az Index egymilliómunkahely-számlálójából is kiderül – a foglalkoztatottak száma 3 789 400 volt, vagyis az általa mondottnak csaknem a másfélszerese (azóta ez a szám nagyjából hatvanezerrel nőtt).

Az Egyesült Államokig érő nemzetközi összeesküvés gyanúját villantotta fel a Fidesz-frakció zárt ülésén Orbán Viktor, aki nem hiszi, hogy összehangolás nélkül közvetíthetett egy amerikai hírtelevízió Budapestről, pont az LMP-sek láncolási akciójával egy időben. Országokra bontott tanulmány készült a támadó sajtóbeszámolók mögött sejtett gazdasági tényezőkről.

Nagyszabású összeesküvésként mutatta be a miniszterelnök pártja képviselői előtt a hazai és a nemzetközi politika és média egyes szereplőinek ellene irányuló, utóbbi hetekben tett lépéseit.

Szalai Annamáriára vonatkozó különleges személyes adattal élt vissza durván az ausztriai magyar nagykövet, mikor a Riporterek Határok Nélkül szervezet zsűrijénél reklamált a díjazottak – köztük a Magyar Narancs munkatársa – kiválasztása miatt.

Az állítás: „Sikerült csökkenteni az államadósságot” - Orbán Viktor

A tények: Az EU statisztikái szerint nem csökkent az államadósság, ahogy az Államadósság-kezelő adatai szerint sem.

Az ítélet: Hamis.

Elmaradt a nagy bejelentés, ugyanakkor a harc és a küzdelem folytatását ígérte Orbán Viktor évértékelőjében. A miniszterelnök szerint kormánya a megbékélést és a kiegyezést azokkal vállalja, akik partnerek az ország újjáépítésében. Akik a beszédet hallgatták, mégis többször felszisszenhettek a kormányfő szavain.

Elvérzett a csatatéren Orbán Viktor kormánya, amely az államadósságnak üzent hadat. Bár azt ígérték, hogy drasztikusan csökkentik az ország tartozását, kiderült, hogy ezt csak a magánnyugdíjpénztárak vagyonának elkobzásával tudják megkezdeni, s az év végére azt is kiderült, mégsem sikerült csökkenteni, sőt nőtt az állam tartozása. Nem is akárhogy, mert az Európai Unió országai közül nálunk emelkedett a leggyorsabban a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest.

A Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a kezdetektől az államadósság csökkentése állt, s Orbán Viktor kormányfő nem egyszer büszkén jelentette ki, hogy az adósság többé nem nő, hanem csökken, s belépünk a stabil államadósság-csökkentés korszakába. Ennek ellenére pocsékul szerepel Magyarország az Eurostat tegnap nyilvánosságra hozott kimutatásában: az egész Európai Unióban ugyanis nálunk emelkedett a leggyorsabban az adósságráta tavaly a harmadik negyedévben az előzőhöz képest.

Az Európai Unió statisztikai hivatala kimutatta: 14 országban növekedett a bruttó hazai termékhez képest az adósság, míg 13-ban csökkent. A legnagyobb emelkedés a GDP arányában Magyarországon alakult ki: 4,8 százalékponttal növekedett az adósság egyetlen negyedév alatt. Még Görögországban és Portugáliában is lassúbb volt az ütem, előbbiben 4,4, utóbbiban 3,6 százalék. Ugyanakkor egyes országoknak sikerült csökkenteni az adósság mértékét. Olaszországban és Máltán egyaránt 1,6 százalékponttal, Romániában pedig 1 százalékponttal.

Tavaly júniusban még büszkén állította Orbán Viktor, hogy világrekordot értünk el: a magánnyugdíjpénztárak pénzéből 1345 milliárddal mérsékeltük az államadósságot, amely egy lépésben 81 százalékról 77 százalékra csökkent a GDP arányában. Szeptember végén azonban már történelmi csúcsot döntött Magyarországon az államadósság nagysága, elérte a 20 625 milliárd forintot. Három hónap alatt majd kétezer milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés nettó tartozása, miközben hárommillió ember 12 évnyi megtakarítása vált semmivé. Az állam a magyar hazai össztermék (GDP) 10 százalékának megfelelő összeget vesztett el egyetlen negyedév alatt az adósságnövekedés miatt, amiben nagy szerepe volt a forint árfolyamának is.

Az Eurostat utolsó negyedévi összehasonlítása még nem készült el, de valószínűleg azzal a statisztikával sem dicsekedhetünk majd. Dacára annak, hogy a kormány tavaly decemberben az Állami Adósságkezelő Központ novemberi adatainak megjelenésével egy időben közleményben méltatta az államadósság sikeres csökkenését. Csakhogy az akkori számításokban még nem jelent meg egy 600 milliárdos tartozás elszámolása az EU-val szemben. Ezt is beszámítva, egy év alatt 914 milliárd forinttal növekedett a központi költségvetés adóssága.

Saját felelősségét máig nem ismerte be a kormány, helyette a Magyar Nemzeti Bankot hibáztatja, amiért a kormányt leleplező adatokat publikált az államadósságról, mégpedig úgy, hogy az MNB az Európai Unió módszertana szerint számolt. A kudarc láttán a kormány a szokásos fegyverhez nyúl és az előző kormányok nyakába igyekszik varrni a felelősséget az államadósság elszabadulásáért.

Szépen csengő szavak
2011.
06.05., Orbán Viktor kormányfő: le kell győznünk az államadósságot! Ezt a háborút komolyan kell venni, mert ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot.
06. 21., Orbán Viktor: Csökkenteni fogjuk a költségvetés hiányát, és ahogy csökkentjük a költségvetés hiányát, úgy csökken az államadósság.
06. 22., Orbán Viktor: A mai kormánydöntéssel kilenc év után először jelentősen csökkentettük Magyarország államadósságát, és ezzel megnyitottuk a stabil és jelentős államadósság-csökkentés korszakát.
06. 25., Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes: számszerűleg és lélektanilag is nagy jelentőséggel bír az ország államadósságának 81-ről 77 százalékra való csökkentése.
12.07., Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő: A kormány két célkitűzése az adósságcsökkentés és a munkahelyteremtés, és ezeket olyan alrendszerek átalakításával is kívánja szolgálni, melyekhez a korábbi kormányok nem nyúltak hozzá.
2012.
01. 02., Selmeczi Gabriella a Fidesz szóvivője: a nemzeti ügyek kormányának egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése volt eddig és lesz ezután is az államadósság csökkentése. A Magyar Nemzeti Bank idevonatkozó nyilatkozatairól azt gondolom, hogy sajnos nem szakmai alapon születnek, és legkevésbé sem szolgálják Magyarország érdekeit.
01. 26., Orbán Viktor: hajthatatlan vagyok a magyar államadósság tekintetében.

Az időmilliomosok és a politikusi zsebekben örömmel turkálók nagy örömére az országgyűlés honlapjáról letölthetők a parlamenti képviselők és egyéb kormánytagok vagyonnyilatkozatai - mi csak az itt-ott megjelenő szemelvényekből rendeztük csokorba kedvenceinket, autós szemszögből. Példaképünk egyértelműen Papcsák Ferenc, aki megtartotta a 2004-ben vásárolt Skoda Fabiáját, a 2009-es szerzemény Chrysler 300 C-t és a 2010-es Fiat 500-ast, sőt, tavaly egy Vespa robogót is kapott ajándékba, viszont eladta Ladáját, és eközben vagyona 28 millió forinttal nőtt, miközben az Index.hu írása szerint csökkent a polgármesteri és képviselői fizetése, ügyvédi irodája jó tízmillióval kevesebbet hozott, mint 2010-ben, kevesebbet utaltak neki a Kisalföldi Vállakozásfejlesztési Alapítvány elnöki posztjáért, más jövedelme nincsen, 2011-ben mégis 7 millióval nőtt a vagyona, és 21 millió forinttal csökkent a banki tartozása. Bizonyára példamutatóan takarékoskodott, s igen jó áron értékesítette szovjet élményautóját.

Szociális kártyára utalt pénzzel támogatja a budavári önkormányzat a rászorulókat. A kártyával italt vagy dohányterméket nem lehet vásárolni, s a készpénz-helyettesítő eszközt egyelőre csak a CBA fogadja el.

Öt nap alatt 180 ezer forint értékben éltek a segélyezettek az I. kerületben elsőként bevezetett szociális kártya nyújtotta kedvezményes vásárlási lehetőséggel.

„Azon gondolkodtunk, hogyan juttathatnánk el a legcélzottabban a legmegfelelőbb segítséget a kerületi lakosoknak, így jutottunk el a kártya gondolatáig” – közölte Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester a Magyar Nemzet kérdésére. A Magyarországon úttörő kezdeményezéssel az volt a cél – hangsúlyozta –, hogy a népjóléti keretből az egyes háztartásokba eljutó pénzből ne alkoholt vagy cigarettát vásároljanak, hanem az alapélelmiszerekhez juthassanak hozzá. 
A polgármester szerint háromszáz család is hozzájuthat a szociális kártyához. 

A CBA képviseletében Fodor Attila kommunikációs vezető arról számolt be, hogy a kártyahasználat múlt szerdai első lehetősége óta 180 ezer forintnyi „szociális vásárlás” történt a kerületi boltokban, és ez száz tranzakció között oszlik meg. A hálózat plusz ötszázalékos kedvezményt is beépít az egyes termékek árába a szociális kártyával való vásárlás esetén.

A többlépcsős kompenzáció során az állam biztosítja a közszférában, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek se csökkenjen a nettó bére – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Tisztelt Callanan úr! A Winston Churchill Baráti Zrt. nevében írunk Önnek. Fiatal bloggerek, állati profi közírók vagyunk, meg még iszonyúan konzervatívok is.

Ön minap levelet kapott a Jobbklikk nevezetű, nagyon független arcokból álló bloggerközösségtől, amelyben – a külföldi feljelentgetésekre máskor oly érzékenyen reagáló ifjújobberek – bemószerolták Önnél Bokros Lajost, mert fel mert szólalni az Európai Parlamentben. Na, most kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy Ön nem egy délutáni publicisztika-szakkörrel, önkéntes ideológiai továbbképző-műhellyel került kapcsolatba, hanem a magyar közigazgatás krémjével. Konkrétan Navracsics miniszter csibekeltetőjének porontyaival.  

Itt van például Böszörményi Nagy Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, aki szabadidejében azzal szórakozik, hogy dugni küldi a munkaadói ellen tüntetőket. Ugyanitt "dolgozik"Megadja Gábor mint politikai tanácsadó. Érthető, hogy féltik a srácok életük egyetlen munkahelyét és jövedelemforrását. Szintén a KIM PR-műhelyében dorombol Milován Orsolya, Szabó Márk jobbklikkes trúkonzit viszont ugyanennek a minisztériumnak az Igazgatási Főosztályán fizették ki. De tévedés és igazságtalanság volna azt állítani, hogy minden Navracsics-nyalogató kiszfiú az ő minisztériumában kötött ki, hiszen Sályi Lőrinc például a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban okoskodik és tanácsad; Farkas Anikó pedig a Honvédelmi Minisztérium sajtófőnöke. Ezeknek a gyerekeknek egyébként jórészt az volna a feladatuk, hogy Magyarország hírnevét öregbítsék a világban - eredményeiket régóta csodálhatja bárki, aki olvassa a világsajtót.

nyüzsi

Furcsa kivétel Budai Gyula az állami vezetők között: rá nem vonatkoznak azok az előírások, amelyek kikötik, hogy a képviselőként is tevékenykedő tisztségviselők csak a minimális tiszteletdíjra jogosultak. Nem vonatkozik az elszámoltatási kormánybiztosra az Orbán Viktor által meghatározott fizetési plafon sem. Miközben a kormánytól szolgálati autót kap, 626 ezer forintos költségtérítését is felveheti. A joghézagoknak köszönhetően Budai az egyik legjobban kereső honatya, aki évente több mint 26 milliót visz haza.

„Egyedül rám nem vonatkozik” – magyarázta szűkszavúan a hvg.hu-nak Budai Gyula, hogy szerinte őt miért nem érinti az egyes állami vezetők és országgyűlési képviselők fizetésének felső határt szabó, tavaly elfogadott előírás.

A parlament honlapján szerdán nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozata szerint az elszámoltatási és a korrupció-ellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos tavaly több mint kétmillió forintot keresett havonta. Az Országgyűléstől és a kormánytól kapott javadalmazása összesen 2,23 milliót tett ki, ami nem felelt meg a miniszterelnöki – még a kormányalakítás után megfogalmazott, kormányzati fizetések leszorítását célzó - elvárással, és ellentétben áll azzal a törvénnyel is, mely 2011 júniusától leszorította az egyes, kormányzati feladatokat vállaló képviselők tiszteletdíját.

Budai Gyula 2010-ben is az egyik legjobban kereső képviselő volt. A HVG-nek a vagyonnyilatkozatok alapján tavaly márciusban készült jövedelemlistáján a kormánybiztos a nyolcadik volt. Olyanok előzték meg, mint a cégétől 2010-ben 107 milliós osztalékot kapó Gyurcsány Ferenc, az ügyvédi irodájától évi 51 milliós osztalékot kapó, a zuglói polgármesteri hivataltól havi 763 ezer forintot húzó Papcsák Ferenc, vagy a miniszterelnöki fizetését és a képviselői alapdíját is megkapó Orbán Viktor.

Áttörték Orbán plafonját

A kormánybiztos nem kívánta részletesen megindokolni, miért gondolja úgy, hogy az állami vezetők fizetését limitáló törvény előírásai őrá miért nem vonatkoznak. Azt mondta, olvassuk el a Népszabadságnak tavaly adott nyilatkozatát. A napilap a törvény hatálybalépése után, szeptemberben írt arról, hogy Budai Gyula továbbra is a 231 ezer forintos képviselői alapdíj több mint kétszeresét veszi fel a parlamenttől, holott egy júniusban kihirdetett törvény szerint az egyes kormányzati posztot is betöltő képviselők legfeljebb az alapdíjat kaphatják. A kormánybiztos a hvg.hu-nak szerdán mindössze annyit mondott, rá azért nem vonatkozik ez, mert egyéni országgyűlési képviselő.

A Malév példája jól mutatja, hogy bár lehet jó érveket felhozni a vállalatok állami tulajdonlása mellett, a honi pártfinanszírozás és politika miatt kizárt, hogy ebből bármi jó süljön ki. (Véleményvezér)

Teljes a káosz a Malév jövője körül. Egyik nap még azt halljuk, hogy stratégiai vállalattá minősítenék, a másikon pedig már azt, hogy csak a február 29-ig érvényes jegyek árát fogják visszatéríteni az esetleges csőd után. Mindeközben a társaság elnöke csak annyi megnyugtatót képes mondani, hogy reméli, a Malév a jövőben is repülni fog.

A légitársaság sajnálatos helyzete igazi iskolapéldája annak, hogy a nehéz örökséggel a kormány mennyire nem tud semmit sem kezdeni.