Kormánykrónika

"2011. december 21-től az Országházba és a Képviselői Irodaházba parlamenti belépő nem adható ki mindaddig, amíg az Országgyűlés elnöke megfelelő garanciát nem kap arra, hogy a hírportál újságírói tiszteletben tartják az Országgyűlés méltóságát és betartják a parlamenti tudósításra vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat."

A Klubrádiót legyőző társaság fehér foltokban gazdag története

A Klubrádió frekvenciáját elnyerő Autórádió Műsorszolgáltató Kft. idén februárban egymillió forint törzstőkével alakult. A cégadatok szerint február 16-án jegyezték be, eredetileg a lengyel érdekeltségű Alagút Média volt a tulajdonosa, majd idén július végén megvette a céget a dunakeszi lakhelyű Tamás Hajnalka és a nyíregyházi lakcímű Szerémi Nóra.

A többségi tulajdonos Tamás Hajnalka, aki a cég egyik ügyvezetője is, a másik pedig Mészáros Lajos. Mészáros az online cégnyilvántartások szerint több mint egy tucat másik magyarországi vállalkozás volt vagy jelenlegi tulajdonosa, cégvezetője. Ezek közül többet felszámoltak. A Mészároshoz kötődő cégek egyike a hárommilliós tőkéjű Rádió Energy Kft., amely éppen azon a napon alakult, mint az Autórádió Kft. és ugyanarra a címre, egy óbudai, Bécsi úti irodaházba jegyezték be a székhelyüket.

Lapunk újságírója elment az Autórádió Kft. székhelyére. Az irodaház második emeletén található, hozzávetőlegesen 150 négyzetméteres irodában egyéni ügyvédek dolgoznak, a bejárati ajtóra több mint húsz cég neve is ki van írva egy A4-es lapon. Ezenkívül ebben az irodában található az Uruguayi Keleti Köztársaság Konzuli Képviselete.

Szerettük volna megtudni, hogy ki is az a Szerémi Nóra, ezért debreceni tudósítónk a nyíregyházi lakcímén érdeklődött utána.

Giró-Szász Andrást nem tartotta vissza attól, hogy postafordultával letagadja az előző nyilatkozatát, mondván, ő nem is hazudtolta meg Mong cikkét, hanem valami egészen mást mondott. Mint annyiszor, most is az írásbeliség és a hangrögzítés irritáló jelenlétén bukik meg szerencsétlen: az Origó szerzőjének semmiből sem állt összegyűjteni Giró-Szász mindössze egy nappal korábbi nyilatkozatait. Az eredmény: egy háton fekve kalimpáló, rekordsebességgel megbukott szóvivő.

Ha eddig nem, mostanra biztosan ráébredt a kormányszóvivő, mennyivel jobb döntés lett volna megmaradni középszar politológusnak. Hej, amikor még kedve szerint dönthette el, mikor csinál magából idiótát! Hej, amikor még késsel-villával ehette a moslékot!

Giró-Szász aranyos jelenség pedig, olyan sértődötten tud ülni a totál pártirányított MTV-ben is, mint akit elektrosokk közben vallatnak, pedig nem csinált semmit. Most a Barroso-levél alkalmából kötözte fel a Fidesz a szopórollerre, és bizonyára jót fognak röhögni rajta, amikor a joyride végén belecsobban a gödörbe.

A sztori azzal kezdődött, hogy a kormányszóvivő "merő spekulációnak" nevezte az Európai Bizottságtól érkezett demars tartalmát, ami az Origón jelent meg. Erre Mong Attila, a cikk szerzője felkapta a vizet, és nekiállt közölni Barroso levelét, amiből mindjárt kiderült, hogy a merő spekuláció véletlenül telibe talált, Giró pedig hazudott.

Tevékeny alkotással telt az elmúlt két napja Deutsch Tamásnak: a fideszes politikus előbb a Twitteren, majd a Facebookon tette helyre a hazai ellenzéket, a brüsszeli bizottsági elnököt, valamint László József egykori MTV-alelnököt.

„Hogy a búbánatban történhetett meg mindez?” – kérdezte még hétfőn egyik mikroblogos bejegyzésében az aznapi, egyebek mellett a médiatörvényt elkaszáló alkotmánybírósági döntésre utalva. „Lényegében már felszámoltuk a demokráciát [...] meg egyébként is a kádárista kurva anyánkat” – tette hozzá ugyanebben a posztban, amelyben írt még „a jól ismert szoclib szellemi-politikai maszturbációról” is.

Ma délelőtt José Manuel Barrosót találta meg a Twitteren: „ilyen, amikor egy virtigli européerből előtör a fiatalkori szélsőbalos aktivista, aki Brüsszelből Moszkvát szeretne” – írta annak apropóján, hogy az Európai Bizottság elnöke levélben kérte Orbán Viktortól az uniós előírásoknak nem megfelelő jegybanktörvény és pénzügyi stabilitási törvény visszavonását.

A nap csúcspontját azonban a Facebookon érte el a Deutsch, amikor László József volt MTV-alelnök őt kritizáló szavaira reagált. László azt írta: „Deutsch Tamás megint megszólalt [...] egy öregedő, politikai torslusszpánikban szenvedő playboy esetében jobb lenne, ha az eredeti szakmájával foglalkozna, vagyis hajkurászná a nőket, vagy kitartatná magát velük, és nem az adófizetőkkel”.

Deutsch válasza így kezdődött (a teljes párbeszédet itt olvashatják): „te jóska, nem áll fel, vagy mi a problémád más férfiak nőknél elért sikereivel?”, majd megkérdezte: „már nem vagy fideszes?”, illetve azt, hogy amíg közszolga volt, addig „a nép zsírján éltél?”.

A szóváltásban ezek után előkerült a „felelőtlen, hiteltelen és roppant önhitt politika” (a Deutschot lekiscicázó Lászlónak ezzel van problémája), „a hazugságok roppant színes és változatos máza”, illetve Deák Ferenc unokahúga (aki László szépmamája volt). Deutsch válaszából az derül ki, hogy alkalmi vitapartnere „mindenféle érvelés nélkül szimplán anyázott”, illetve hogy „nemcsak szar alak [...], de gyáva is”.

A politikus végül kiosztotta azt az asszonyt is – Sándor Anikót, az El Camino című könyv szerzőjét –, aki szóvá tette, hogy tényleg jobban tenné, ha inkább playboykodna, és nem az ő pénzén bohóckodna. „Ahogy elnézem a fotóját, inkább a pénzénél maradnék, mint sem a playboykodásnál” – írta.

A választók 53 százalékos támogatásával 68 százalékos többséghez jutott Fidesz megszüntette a kormányzat ellenőrzését szolgáló fékeket – írja a New York Times. Az osztrák sajtó a médiaszabályozás alkotmánybírósági megítéléséről írt.

A New York Times Magyarország alkotmányos forradalma címmel közölte Kim Lane Scheppele írását a magyar kormány jogi és alkotmányozási lépéseiről. A Princeton Egyetem professzorának írása Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász rovatában jelent meg.

A múlt héten Krugman maga írt arról, hogy a Fidesz gazdasági okok miatt és az előző kormányok inkompetenciája miatt került kormányra, de a párt most hatalmának tartós bebetonozására törekszik, és az új autoriter rendszert csak egy papírlapnyi vastagságú demokrácia máza fedi.

Minden hatalom a kormánypárté

A Fidesz az elmúlt hetekben számtalan alkalommal bizonyította kreativitását a parlament napirendjének összeállításakor: elég, ha csak a 30 órás munkanapra gondolunk. Azt pedig, hogy törvényeket beterjesztett szöveg nélkül tűznek napirendre, már-már a normális működés részének tekinthetjük. Most azonban az amúgy is hányattatott sorsú, eredetileg péntekre tervezett, menet közben a keddi rendkívüli ülésnap folytatásává átalakult csütörtöki rendkívüli ülésnap napirendjére olyan törvényjavaslatot tűztek ki, aminek még csak címet sem sikerült adni.

Egyházi enigma

A pillanatnyi napirend szerint csütörtökön, délelőtt fél tizenegy körül a parlament megvitatja az enigmatikusan csak „Az egyházakkal kapcsolatos...” néven futó törvényjavaslatot, aminek egyelőre se normaszövege, se sorszáma nincsen. Ezen felül még azt sem sikerült kitalálni, hogy egyáltalán ki terjessze be, a kormány, vagy inkább egyéni képviselői indítvány legyen. Így a napirend szerint a vita elején a (...) képviseletében ... mondhatja el 35 percben a vezérszónoklatot.

„Az egyházakkal kapcsolatos...” sorsa eddig sem nélkülözte a kalandos fordulatokat. Kezdődött azzal, hogy a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány a már megvitatott, módosítókkal átalakított egyházügyi törvényt egy zárószavazás előtti módosítóval teljes egészében átírta. Folytatódott azzal, hogy a Fidesz a múlt héten váratlanul felfüggesztette a még hatályba sem lépett törvény hatályba léptetését. A hivatalos magyarázat szerint  „jogtechnikai megfontolásokból”, ami akármit is jelenthet.

Kivéve egy dolgot: Lázár János hétfőn tagadta, hogy akár csak sejtésük is lett volna arról, hogy az Alkotmánybíróság – aminek tagja egy volt frakciótársuk és az előző Orbán-kormány egyik minisztere is – eltörölni készül a javaslatot. Pedig ez történt, hétfőn az AB megsemmisítette a már megsemmisített törvényt.

Már a látszatra sem adnak

Az, ahogy a Fidesz-KDNP kezdetektől visszaél parlamenti többségével, igen csekély mozgásteret hagy az ellenzéki padsorokban ülőknek. Ennek köszönhető, hogy pár hete a késő éjjel a patkóban tartózkodó szocialista képviselők – felismerve ritka helyzeti előnyüket (többségük volt a patkóban) – az úgynevezett obstrukció eszközét felhasználva elérték, hogy ne az éjszaka közepén, televíziós közvetítés nélkül kerüljön sor az új Munka törvénykönyvének vitájára. 

Annak ellenére, hogy az obstrukció nem elegáns megoldás, akkor, amikor a többség egyáltalán nem veszi figyelembe a kisebbség véleményét, indokolt, sőt hasznos eszközként szolgálhat. 

Nem sokáig örülhettek az ellenzéki képviselők az elért sikernek, a Fidesz gyorsan tanult a hibából, és gondoskodtak arról, hogy a baki ne ismétlődhessen meg: azóta időkeretben tárgyalnak minden törvényt.

Ám Lázár Jánosnak és frakciójának már ez sem elég. Úgy döntöttek, hogy bizonyos esetekben az lesz a legjobb, ha teljes egészében hanyagolják a vitát, elvégre minek is ez a fölösleges színjáték. Érdemben amúgy sem jelent semmit, úgyis az lesz, amit a Fidesz akar.

Az eszköz

Így aztán az egyéni képviselői indítványok egyik rekordere, Lázár „hagy kapjon szegény kormány lehetőséget a gyors jogalkotásra" János benyújtotta javaslatát a Házszabály módosítására. A Fidesztől már megszokott, álszent indoklás magyarázza az erre szolgáló eszköz, a „rendkívüli sürgős eljárás" bevezetését. 

„A Tisztelt Ház munkáját figyelemmel kísérő közvélemény számára átlátható, a polgárok érdekeit elősegítő törvényhozási rendszer, az Országgyűlés munkájába vetett közbizalom megteremtését szolgáló jogalkotási mechanizmus továbbfejlesztésével"

Mégis: a vita teljes hiánya, a rohamtempóban, seperc alatt elfogadott jogszabályok hogyan szolgálhatnák a polgárok érdekeit és a közbizalom erősítését? Különösebb magyarázat nélkül kijelenthető: sehogy.

Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt hetekben megfigyelhető jogalkotási sebesség nem támasztja alá Lázár frakcióvezető szavait, miszerint a kormánynak manapság nem lenne lehetősége a gyors jogalkotásra. (Épp ellenkezőleg: ezen a héten például 29 törvényt fogad majd el – természetesen szigorúan időkeretben - a T. Ház, közöttük olyan „marginális kérdésekről” döntenek, mint a felsőoktatás, a közoktatás, a választási rendszer, vagy épp az utolsó utáni pillanatban is toldozgatott-foltozgatott költségvetés.)

RIP parlamentarizmus?

A valós ok sokkal inkább az, hogy most már a látszatra sem adnak a kormánypártiak. Mindenki számára világos üzenet ez: az Országgyűlés csak szavazógép, a benne ülők pedig gombnyomogató droidok.

Vö: Navracsics: nem kell félteni tőlünk a demokráciát

Az utolsó pillanatokig faragták a törvényt, a végleges fő számok csak a határozathozatal előtti órákban alakultak ki.

Keddi napon hajnalban negyed ötkor fogadta el a kormánytöbbség - és egy független képviselő - szavazatával a jövő évi költségvetésről szóló törvényt - derül ki az MTI tudosításából.

A parlament költségvetési bizottsága hétfő este három egymásnak ellentmondó javaslatot fogadott el, mindhárom javaslat más-más költségvetési főszámokat irányzott elő. A kínos bakit éjjel kijavították, s a bizottság előállt egy negyedik kombinációval, amelyet a képviselők végül meg is szavaztak. A főszámok annak ellenére változtak meg a korábban tervezetthez képest, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta: nem szabad változtatni a főszámokon.

„közpénzből, testületi felhatalmazás nélkül több éven át összesen 12 millió forintért életbiztosítást fizettek két alpolgármesternek és Meggyes Tamás egykori fideszes polgármesternek. Erre akkor derült fény, amikor Meggyes Tamás sikertelenül próbálta meg felvenni a biztosítás összegét”

Ha ezt elolvasod, bebizonyosodik, hogy lazán belehazudott a közszolgálati rádió kéttmillió hallgatójának fülébe.

Facebook-fotó leplezte le az MTVA újabb manipulációját

Fénykép bizonyítja, hogy az MTVA szóvivője valótlanul állította vasárnap az Országos Sajtószolgálat útján kiadott közleményében, hogy a rendőrség a szombati akcióban nem lépett kapcsolatba az MTV gyártóbázisa előtt éhségsztrájkolókkal. Közleményéből ugyanakkor kiderült, hogy az MTVA jogellenesnek tekinti a demonstrációt. A rendőrség eddigi lépéseiből pedig az derült ki, hogy ők viszont nem.

Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője vasárnap este az Országos Sajtószolgálat útján kiadott közleményben hazugsággal vádolta meg lapunk internetes kiadását a köztévé Kunigunda utcai épületénél szombaton történt rendőri intézkedéssel összefüggésben. Közleménye bevezetőjében azt írta: „A Népszabadság internetes oldalán (nol.hu) a szombati napon olyan hír jelent meg, mely szerint az MTVA rendőri intézkedést kért a közmédia Kunigunda utcai gyártóbázisa előtt jogellenesen demonstrálók ellen”.

Nos, csak a rend kedvéért, a kifogásolt cikk hivatkozott első mondata helyesen, azaz Cserháti Ágnes MTVA szóvivő manipulációja nélkül, így szól: „Az MTVA biztonsági szolgálata szombaton rendőröket hívott az épület előtt napok óta a „tisztességes közmédiáért” éhségsztrájkolókra, miután vezetőjük interjút adott az ARD német közszolgálati televíziónak.”

Lapunk sem most, sem korábbi írásaiban nem minősítette jogellenesnek a demonstrációt, miként azt a Cserháti által jegyzett közlemény állítja. Már csak azért sem, mert a demonstrálók a „tisztességes közmédiáért” éhségsztrájkolnak, amit Cserháti közleménye előtt még senki nem minősített jogellenesnek

Bukásra áll az államadósság elleni háború, írtuk még ősszel, amikor kiderült, a központi költségvetés úgynevezett nettó adóssága szeptemberben rég nem látott szintre 20 626 milliárd forintra ugrott, a bankoknak kölcsönadott pénzzel együtt 21 068 milliárd forintra.

Ekkor a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, számításai szerint a korábbi 82 százalékról 74 százalékra csökkentette az államadósság mértékét. Forrásaink úgy vélték, az októberi és novemberi adósságadat várhatóan kedvezőbb lesz a szeptemberinél, mivel ekkor egy forintkötvény, és devizakötvény lejárat is esedékes.

Csakhogy a helyzet valójában tovább romlott, az NGM kalkulációi szerint a novemberi adósság eléri a GDP 79,7 százalékát. Az ÁKK adatai szerint bár a központi költségvetés nettó adóssága 20 326 milliárd forintra csökkent, a bankoknak kölcsönadott pénzzel együtt az adósságunk soha nem látott szintre, 21 426 milliárdra nőtt.

Az NGM közölte, Magyarország további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2018-ra 50 százalék alá csökkentse az államadósságot. "Ha a kormány a végrehajtott intézkedéscsomagokat nem vezette volna be, akkor az államadósság jelentősen nőtt volna, és most a GDP 80 százaléka lenne" - írják.

„Az államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győzünk le, az ellenség győz le minket” – vélte Orbán Viktor még júniusban

3 pontos ultimátumra:

„Orbán úgy látja, ha Brüsszel bármilyen formában beleszólást kap a tagállami adópolitikába, azzal Kelet-Európa az utolsó esélyét veszítené el, azaz az alacsonyabb adók jelentette versenyelőnyét”

Mit féltünk?Az Európacsúcs ÁFÁt vagy a 37%-os EVÁt?

Önmagát ítéli el a nép, ha felmenti bűnös vezetőit! - ezt mondta többek között Orbán Viktor, még 2007-ben.

Az MTVA Központi Üzemi Tanácsa és az MTI Üzemi Tanácsa, valamint hét közmédiás szakszervezet közleményben tiltakozik amiatt, hogy az MTV Híradója azt a látszatot keltette, mintha a szakszervezetek elhatárolódnának a Lomnici-ügy miatt már egy hete éhségsztrájkoló kollégáiktól.

Ahogy azt a comment:comon is megírtuk, a csütörtöki Híradóban úgy adtak hírt az MTI Hírcentrum igazgatójának azonalli hatályú kirúgásáról és az MTVA hír- és hírháttér műsoraiért felelős főszerkesztőjének menesztéséről, hogy nem mondták ki Élő Gábor és Papp Dániel nevét.

A szolidáris szakszervezeteket nem említették

De nem ez volt az egyetlen probléma a tudósítással (22:40-kor kezdődik), a múlt szombat óta a Lomnici-ügy felelőseinek eltávolításáért éhségsztrájkolókról először tudósító riportban azt sugallták, hogy Nagy Navarro Balázstól és társaitól elhatárolódnak a szakszervezetek.

Az MTVA Központi Üzemi Tanácsa, az MTI Zrt. Üzemi Tanácsa,  a Duna Televízió Üzemi Szakszervezete, a Független Rádiós Szakszervezet, az MTI Sajtószakszervezet, az MTV Gyártásvezetői Szakszervezet, a Rádiós Műszakiak Szakszervezete, a Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szakszervezete és Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete által aláírt tiltakozás szerint "a közszolgálati televízió december 15-i esti híradójában ismét a manipuláció eszközéhez folyamodott".

A tudósításban azt sugallták, hogy még "saját kollégái is elhatárolódnak Nagy Navarro Balázstól és társaitól, illetve az általuk folytatott éhségsztrájktól. Ennek alátámasztására a közmédiában dolgozó sok szakszervezet közül két rádiós szakszervezet közleményét használták, amelyek kritikát fogalmaztak meg, nem említve öt másik szakszervezetet, amelyek viszont szolidaritásukról biztosították az akciót".

Kiragadták a nekik kedvező fél mondatot

A közlemény szerint Kapuvári Gábor (képünkön), az MTVA Központi Üzemi Tanácsának elnöke által adott nyilatkozatból kiragadtak egy fél mondatot, s ezáltal meghamisították mondandóját. Kapuvári az Indexnek elmondta, tűrhetetlen és felháborító, amit az ő nyilatkozatával tettek, "eszközként használnak engem, aki a közmédia 2500 munkavállalóját képviselem".

Hatályon kívül helyezik a nyáron elfogadott új egyházi törvényt - jelentette be "jogtechnikai megfontolásokra" hivatkozva a fideszes Lázár János. Emlékezetes: a KDNP-s Semjén Zsolt korábban kodifikációs remekműnek minősítette az amúgy sokat bírált jogszabályt.

Az Alkotmánybíróság döntése után pár órával, már készen volt az új tv tervezet

Semjén: Az egyházi tv kodifikációs remekmű

Az AB megsemmisítette az egyházi TV-t

Módosítaná a házszabályt Lázár János és hét párttársa. Új tárgyalási módot vezetnének be, a korábbi kivételes eljáráshoz pedig a jelenlegi négyötöd helyett már elég lehet a képviselők kétharmadának támogatása

Vö: Navracsics: nem kell félteni tőlünk a demokráciát

Sem korábban, sem a jövőben nem a kormány vette el ezeket a forrásokat, hanem a magán-nyugdíjpénztári tagok döntöttek arról, mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

Végre kiderült, hogyan tömi be a kormány a jövő évi költségvetésben a vártnál alacsonyabb növekedés és a gyenge forint ütötte 320 milliárdos lyukat, továbbra is nagy kérdés, milyen áldozatok árán tudja keresztülvinni a teljes, mintegy 1400 milliárdos megszorítást.

Egy a Bokros-csomaghoz hasonló mértékű kiigazítás jön jövőre, mondta az Indexnek Török Zoltán a Raiffeisen makroelemzője. A második Orbán-kormány 2012-re bejelentett megszorításai nagyságrendileg megközelítik a mai napig vitákat kavaró 1995-ös nagy gazdaságpolitikai kiigazítási csomag mértékét, az 1400 milliárd körüli csomag a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg. (A Bokros-csomag privatizáció nélkül számolt, azaz a megszorítást jelentő része nagyjából a GDP 5 százaléka körüli összegre rúgott.)

Bár múlt hét végén felmerült, hogy a megszorítás végösszege végül mégsem lesz ekkora - úgy tűnt, hogy a lassuló export és csökkenő fogyasztás miatt a tervezett adóbevételeknek csak egy része teljesülhet - Matolcsyék a szerdai kormányülésen végül megoldották a kérdést.

A 200 milliárdos országvédelmi tartalékot elköltik, újabb nyugdíjállamosításból 48 milliárdot, a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből pedig további 20 milliárdot szereznek, a minisztériumokban 52 milliárd forintot zárolnak. A kiigazítás végösszege: 1400 milliárd.

Egy módosítóval nem csak újabb egy vagy két évre veszi el a kormány a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, hanem örökre. Ez a kasszák végét jelenti, innentől kezdve tényleg senkinek nem érdemes megtartania pénztártagságát. Elképzelhető, hogy később a kormány lehetőséget ad a visszalépésekre annak a 100 ezer tagnak, akik maradtak, egyelőre azonban - ha a parlament a módosítót elfogadja - a kasszatagok sehonnét sem számíthatnának nyugdíjra. A költségvetésbe újabb 300 milliárd forint érkezhet.

A jövő évi kiigazítási igény 320 milliárd forint, csak ezzel tartható a GDP 3 százaléka alatt az államháztartási hiány - jelentette be kora délutáni sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kiigazítás kétharmadrészt a tartalékok felélésére épül, emellett a kormány emeli a jövedéki adót, zárol bizonyos minisztériumi kiadási előirányzatokat és elvonja a 100 ezer nyugdíjkasszatag befizetéseit jövőre, illetve lehet, hogy utána is.

Egy, a pénzügyi stabilitásról szóló törvényhez a költségvetési bizottság által benyújtott módosító azonban ennél is tovább menne, ugyanis időkorlát nélkül minden befizetést államosítana. A törvényjavaslat indoklása úgy szól: "a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt álló biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést". Ez lényegében nem "csak" további egy-két évre lehetetlenítené el a befizetéseket, hanem mindörökre.

A nyugdíjkasszák jelenleg a mintegy 100 ezer maradó kasszatag mintegy 300 milliárd forintját kezelik. Ez a módosítás ezen nem változtatna, csupán azt jelenti, hogy a kasszának többé nem lehet majd járulékot utalni. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint ennek a módosítónak előbb utóbb lesz egy párja, ami majd lehetővé teszi, hogy a kasszatagok is visszalépjenek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.

Mi lesz a magánnyugdíjpénztári tagokkal?!

"Az országvédelmi tartalékot le kell hívni az egyensúly tartásához, a maradék pénzt három lépés hozza meg. "Végrehajtunk egy fejezeti tartalékolást, ez egy 52 milliárd forintos tétel" - mondta. További 48 milliárdot hoz a költségvetésnek az , hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradó pénztártagok a további befizetésüket az állami kasszába fizetik be, a dohánytermékek jövedéki adójából 20 milliárddal várnak többet.2010 őszén egy olyan kormányhatározat lépett életbe, ami 14 hónapra felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Ez a kormánydöntés azt jelenti, hogy a 10 százalékos munkavállalói járulékot 2012 januárjától az állami kasszába kell fizetni. "Ez egy átirányítást jelent" - mondta a miniszter. A lépés évente 48 milliárd forintos költségvetési bevételt jelent."

Belebukott a Lomnici-ügybe Élő Gábor, az MTI Hírcentrum igazgatója és az MTVA hír- és hírháttérműsoraiért felelős főszerkesztője, Papp Dániel. Élő Gábornak azonnali hatállyal felmondtak, Papp Dánielt felmentették a munkavégzés alól.

Az Index úgy tudja, hogy azonnali hatállyal felmondtak az MTI Hírcentrum vezetőjének csütörtökön. Élő Gábor távozásához a múlt szombati Híradókban lement kiretusálási botrány vezetett.

Megrendült a bizalom

Az Index több forrásból megerősített információi szerint csütörtökön Belénessy Csaba azonnali hatállyal felmondott Élő Gábornak arra hivatkozva, hogy megrendült benne a bizalom. A Hírcentrumot ideiglenesen Galambos István, az MTI alelnöke vezeti.

Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója ezzel egyidőben felmentette Papp Dánielt, az MTVA hír- és háttér vezetése alól. Úgy tudjuk, hogy ennek ellenére Papp Dániel az alap munkavállalója maradt, és egyelőre továbbra is ő tölti be a közmédia közéleti műsoraiért felelős főszerkesztői posztot.

Újabb nyugdíjállamosításra készül a kormány - 2011.12.15.

A 100 ezer kasszatag járulékát elvonják. Egy javaslat szerint a nyugdíjpénztári-befizetések végleg megszűnnének.

Európai per lesz a nyugdíjállamosításból - 2011.12.21.

Január elsején a kukába kerül a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó összes alkotmánybírósági beadvány. Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell. A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd.

Magánszemélyként lehet a nyugdíjpénzári ügyeket tovább vinni – mondta az Indexnek Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Az új szabályok szerint egyéni érdekekre hivatkozva lehet csak ügyeket indítani, a beadványokban pedig az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet.

Az új szabályozás szerint, aki személyesen nem sértettje egy jogszabálynak, az nem fordulhat az Ab-hoz. A nyugdíjügyben ezt azt jelenti: csak a pénztártagok fordulhatnak beadványaikkal a testülethez. A Stabilitás sem készít szövetségként már új beadványt, azonban magánszemélyként továbviszik az ügyet – árulta el Bába. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.

Az Alkotmánybíróságra ugyan több másik út is vezet, az egyik például az alapvető jogok biztosán, Szabó Mátén keresztül. A kasszatagok nála is kérhetik a beadvány elkészítését, Bába azonban úgy fogalmazott, jobbnak látták a beadvány közvetlen benyújtását, az ombudsmannal nem is egyeztettek az ügyben.

Egy év alatt nem döntött az AB a hazai és nemzetközi szinten is nagy botrányt kavart törvényekről

Bár a kizárólagos közvetítési jogot nem szerezték meg, január elsején elindul a Hír TV alapító tagjának, Pocsai Alexnek és egy milliárdos ügyvédnek, Bálintfy Gábornak a tulajdonában lévő Parlament TV. A csatornának a T-Home-mal már sikerült megállapodnia, a UPC-vel folynak a tárgyalások.

Szeptemberben még úgy volt, hogy a Parlament tavaszi ülésszakának kezdetén indulhat el a Parlament TV, de a csatorna honlapján lévő számláló szerint már 17 nap múlva, azaz január elsején debütál az új hírcsatorna.

Reklámmentesen is 900 millió forintos bevételük lehet

A P+ logóval sugárzó közösségi csatornán a tervek szerint a magyar és az európai parlamenti közvetítéseket, és a megyei közgyűlések üléseit adják, de úgy tudjuk, hogy a műsortervben gazdasági és turisztikai háttérműsorok is szerepelnek, azonban saját Híradót egyelőre biztosan nem indítanak.

Korábbi hírek szerint szerették volna megszerezni a parlamenti közvetítések kizárólagos jogát, azonban az Országgyűlés erről nem kötött velük szerződést, minthogy a médiatörvény szerint erre nem is lett volna lehetősége. A Parlament TV tehát pont azokat a felvételeket kapja meg fizetés ellenében, mint bármelyik tévécsatorna.

A Bors úgy tudja, hogy a UPC-vel még nem kötöttek szerződést, de folynak a tárgyalások. Az Index viszont úgy értesült, hogy a T-Home már vállalta a csatorna programjának beépítését kínálatába, sőt december elseje óta ők biztosítják a Parlament TV tesztadásának műholdas sugárzását is (T-Home 10,889(V) GHz-es multiplexében vehető szabadon, de a csatornát a jövőben Conaxban kódolják majd).

A kereskedelmi alapokon működő, de közszolgálati tevékenységet ellátó infócsatornát feltehetően alapcsomagban kapnák meg a kábeltévé-előfizetők, azaz háztartásonként nagyjából 50-60 forintot fizetnének érte. Körülbelül annyit, mint amennyit a HírTv-ért is fizet minden előfizető most.

"Mi küzdöttünk ezért a demokráciáért, mi nem ajándékba kaptuk a szabadságot és a demokráciát" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

"azoknak az embereknek, akik féltik tőlünk a demokráciát, nyugodtan mondhatjuk, hogy mi tudjuk, mi a demokrácia igazi értelme", mert - mint hozzátette - "mi küzdöttünk ezért a demokráciáért, mi nem ajándékba kaptuk a szabadságot és a demokráciát".