Az, ahogy a Fidesz-KDNP kezdetektől visszaél parlamenti többségével, igen csekély mozgásteret hagy az ellenzéki padsorokban ülőknek. Ennek köszönhető, hogy pár hete a késő éjjel a patkóban tartózkodó szocialista képviselők – felismerve ritka helyzeti előnyüket (többségük volt a patkóban) – az úgynevezett obstrukció eszközét felhasználva elérték, hogy ne az éjszaka közepén, televíziós közvetítés nélkül kerüljön sor az új Munka törvénykönyvének vitájára.
Annak ellenére, hogy az obstrukció nem elegáns megoldás, akkor, amikor a többség egyáltalán nem veszi figyelembe a kisebbség véleményét, indokolt, sőt hasznos eszközként szolgálhat.
Nem sokáig örülhettek az ellenzéki képviselők az elért sikernek, a Fidesz gyorsan tanult a hibából, és gondoskodtak arról, hogy a baki ne ismétlődhessen meg: azóta időkeretben tárgyalnak minden törvényt.
Ám Lázár Jánosnak és frakciójának már ez sem elég. Úgy döntöttek, hogy bizonyos esetekben az lesz a legjobb, ha teljes egészében hanyagolják a vitát, elvégre minek is ez a fölösleges színjáték. Érdemben amúgy sem jelent semmit, úgyis az lesz, amit a Fidesz akar.
Az eszköz
Így aztán az egyéni képviselői indítványok egyik rekordere, Lázár „hagy kapjon szegény kormány lehetőséget a gyors jogalkotásra" János benyújtotta javaslatát a Házszabály módosítására. A Fidesztől már megszokott, álszent indoklás magyarázza az erre szolgáló eszköz, a „rendkívüli sürgős eljárás" bevezetését.
„A Tisztelt Ház munkáját figyelemmel kísérő közvélemény számára átlátható, a polgárok érdekeit elősegítő törvényhozási rendszer, az Országgyűlés munkájába vetett közbizalom megteremtését szolgáló jogalkotási mechanizmus továbbfejlesztésével"
Mégis: a vita teljes hiánya, a rohamtempóban, seperc alatt elfogadott jogszabályok hogyan szolgálhatnák a polgárok érdekeit és a közbizalom erősítését? Különösebb magyarázat nélkül kijelenthető: sehogy.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt hetekben megfigyelhető jogalkotási sebesség nem támasztja alá Lázár frakcióvezető szavait, miszerint a kormánynak manapság nem lenne lehetősége a gyors jogalkotásra. (Épp ellenkezőleg: ezen a héten például 29 törvényt fogad majd el – természetesen szigorúan időkeretben - a T. Ház, közöttük olyan „marginális kérdésekről” döntenek, mint a felsőoktatás, a közoktatás, a választási rendszer, vagy épp az utolsó utáni pillanatban is toldozgatott-foltozgatott költségvetés.)
RIP parlamentarizmus?
A valós ok sokkal inkább az, hogy most már a látszatra sem adnak a kormánypártiak. Mindenki számára világos üzenet ez: az Országgyűlés csak szavazógép, a benne ülők pedig gombnyomogató droidok.
