Kormánykrónika

Tavaly 1734,4 milliárd forintos hiányban zárt az államháztartás, ami GDP-arányosan 6 százalékosnál nagyobb deficitet jelentene, derül ki a hétfőn közzétett részletes költségvetési adatokból. Az 1700 milliárd kétharmada egyszeri tételekből jött össze. Az szja egykulcsossá tétele 20 százalékkal csökkentette a jövedelemadó-bevételeket, csipszadóból kevesebb folyt be, mint a végkielégítések különadójából.

A hétfő délután kiadott részletes adatok megerősítették: tavaly 1734,4 milliárd forintos hiánnyal zárt a magyar államháztartás (a helyi önkormányzatok hiánya nélkül). Ez leosztva napi 4,75 milliárd forintos hiányt jelent, vagyis azt, hogy óránként nagyjából 198 millió forinttal költött többet a kormány, mint amennyi bevétele volt.

Az NGM által közzétett jelentés szerint az 1734,4 milliárdos hiány az éves eredeti előirányzat mintegy két és félszeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110 százalékát jelenti.

Az elképesztő mértékű deficit – ennél többet csak a Gyurcsány-kormánynak sikerült összehozni 2006-ban, amikor Veres János utasításba adta, hogy a választások előtt a PM ne foglalkozzon a hiány alakulásával – csaknem kétharmada, ahogyan azt szintén tudni lehetett, egyszeri tételekből jött össze:

• a Mol-részvényvásárlás: 498,6 milliárd forint;
• az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítés: 250 milliárd forint;
• MFB Zrt. tőkeemelése: 120 milliárd forint;
• MÁV Zrt. adósságának átvállalása: 50 milliárd forint;
• a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (az intézményhálózat államosításával egyidejűleg): 196 milliárd forint.

Ha Simicska Lajos Orbán Viktor gazdasági jobbkeze, akkor Simicska jobbkeze Nyerges Zsolt. A két üzletember beton-, gáz, és informatikai birodalmat épít, a központ a Közgép Zrt.. A hátország pedig mára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lett, hiszen Nyerges testvére, Nyerges Attila néhány hete lett főtanácsadója a Simicska emberének tartott új miniszternek, Németh Lászlónénak.

Mégsem a végtörlesztéshez, hanem csak a rögzített árfolyamú törlesztéshez kapnak segítséget a közszolgák.

Pórul jártak a közszolgák, akik elhitték Orbánéknak, hogy kedvezményes forinthitelt vehetnek fel devizakölcsönük végtörlesztéséhez. A kormány ugyanis meggondolta magát és tegnapi ülésén úgy határozott: a végtörlesztés segítése helyett minimális kamattámogatást nyújt azon alkalmazottainak, akik fix árfolyamon törlesztik deviza adósságukat.

Döntött a kormány tegnapi ülésén arról, hogy a közszférában dolgozókat állami kamattámogatással segíti devizahitelük törlesztésében. A kamattámogatás az árfolyamgátas konstrukcióba épülne be, melyet a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében a bankok dolgoznak ki - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő néhány perces sajtótájékoztatón péntek délután.

Giró-Szász mondatai egybevágnak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkárának korábbi nyilatkozatával, amelyet azután tett, hogy Matolcsy György csütörtökön a Bankszövetségnél járt. Kovács azt mondta, hogy a devizahitel árfolyamgát feletti tőkerészére fizetendő kamathoz biztosított állami támogatás lehet a járható út. "A pontos szabályok, eljárásrendek, folyamatok előreláthatólag február második felére alakulnak ki, ezt követően pedig néhány hónapon belül indulhat a konstrukció."

Pedig Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azzal ámította a köz dolgozóit, hogy kedvezményes forinthitelt vehetnek fel devizakölcsönük végtörlesztéséhez. Matolcsy tavaly év végén személyesen ígérte, hogy felkeresi januárban az érintett pénzintézeteket, majd állította, ez meg is történt. Ha nem is ő, de Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Nátrán Roland helyettes államtitkár egyeztettek a bankokkal - még e hét elején is ezt nyilatkozta Giro-Szász András. Orbán Viktor miniszterelnök külön levélben hívta fel a dolgozók figyelmét decemberben a támogatásra.

Ebben leírta, hogy a végtörlesztésre készülőknek december 30-ig kell jelezni bankjuknál igényüket, és munkahelyi vezetőjüknél egyaránt. "Felhívom szíves figyelmét, hogy mindkét jelentkezés szükséges a kölcsön igénybevételéhez. Ha bármelyiket elmulasztja, nem tud élni a lehetőséggel" - fogalmazott. A kamattámogatott hitellel kapcsolatos minden további információt január hónapban tudatja a munkahelyi vezető. A törvény értelmében a végtörlesztésre adott kölcsön összege nem számít bele sem a munkabérbe, sem egyéb juttatásba, azokat nem helyettesíti - állította a levél. Több mint 60 millió forintot költöttek a levél postázására.

Elképzelhető, hogy azért hátrált meg a kormány, mert a 70 ezer közszolga hitele mintegy 445 milliárd forintot jelentene, ami óriási veszteséget okozna a bankoknak és jelentős kiadást az államnak. Mellesleg nagyjából annyit, amennyit az egykulcsos személyi jövedelemadóval tett a kormány azoknak a jómódúaknak a zsebébe, akikre potenciális választói bázisként tekint 2014-ben.

A békemenet képgalériája

galéria 2

A civilek által szervezett, kormányt támogató mai rendezvény befejeződött. A békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt. Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett. Rendőri intézkedésre nem volt szükség.

Budapest, 2012. január 21. A Közép-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Belügyminisztériuma Sajtóosztályának közleménye.

A Velencei Bizottság elé visszük a kritizált törvényeket

További együttműködési készségéről biztosította Martonyi János külügyminiszter Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát abban a válaszlevélben, amelyet pénteken küldött a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő strasbourgi székhelyű szervezet tisztségviselőjének.

A Külügyminisztérium közleménye kitér arra is, hogy a főtitkár érdeklődésére reagálva a külügyi tárca vezetője leveléhez tájékoztatásul mellékelte a magyar egyházügyi törvény, a választási törvény és a bírósági törvény szövegét.

2012 január 20

A kormány nem fogadja el a Velencei Bizottság alkotmánykritikáját

Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányról - közölte Szájer József európai parlamenti képviselő a blogján. A nemzetközi tanácsadó testület szerinte félreérti az alaptörvény szövegét. A jelentés korábban kiszivárgott részletei alapján a Velencei Bizottság úgy gondolja, hogy az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.

2011 június 18

Házastársi kötelezettségek

A kormánypárti parlamenti képviselő feleségének cége bruttó 15,6 millió forintra szerződött egy projekttel, amelynek a férj volt a lobbistája.

A Hajdú-Bihar megyei Derecske városban a minap tartották a 3,7 milliárd forint összköltségű Derecskei Szennyvízprogram nyitórendezvényét, amelyen Bakó István polgármester mellett részt vett Márton Attila, a térség fideszes parlamenti képviselője, a város díszpolgára.

Az Európai Unió többmilliárdos támogatásával, a Környezet és energia operatív program keretében megvalósuló projekt a tízezer lelkes település történetének eddigi legnagyobb volumenű beruházása. Megvalósítása során 76 kilométernyi szennyvízcsatorna-hálózatot építenek, az erre ráköthető ingatlanok száma meghaladja a 2700-at, így a mostani 15 százalékos csatornázottságot több mint 90 százalékosra növelik.

A Hajdúszoboszlón élő Márton Attila képviselő az elmúlt években kemény háttérmunkát, fontos lobbitevékenységet végzett a beruházás megvalósításáért. Nem véletlen, hogy ő volt az, aki a polgármester társaságában tavaly bejelenthette a nyilvánosságnak, hogy Derecske több mint 3 milliárd forintos pályázati pénzt nyert a programra.

A múlt év nyarán Márton Attilát újabb öröm érte: Derecske önkormányzata díszpolgárrá választotta, a címet az indoklás szerint „a város érdekében végzett munkájáért, köztiszteletnek örvendő közvetlen modoráért, munkabírásáért, érdekérvényesítő képességéért” érdemelte ki. Erről a Derecske.hu című önkormányzati portál így ír: „Márton Attila meghatottan vette át a díszoklevelet és a vele járó arany pecsétgyűrűt. – Azokért dolgozom, akiktől a bizalmat kaptam. Nagy öröm számomra, hogy Derecske a kezdetektől fogva a leglelkesebb település, ahol jó együtt dolgozni és közös sikereket elérni az emberekkel. Valahányszor idejövök, úgy érzem, hazajövök – mondta elcsukló hangon.”

Márton Attila neve tehát politikai értelemben összeforrt az óriási beruházással, de kiderült, hogy a projekthez magánéleti vonatkozású szálak is kötik. A csatornaépítés kommunikációs feladatait bruttó 15,6 millió forintért az a hajdúszoboszlói székhelyű Clarbis Kft. látja el, amelynek ügyvezetője nem más, mint Márton Attila felesége, Mártonné Tóth Ildikó debreceni újságíró, a cívisvárosban sokak által „narancstévének” hívott Debrecen Televízió hírigazgatója.

Orbán: ha az IMF pénzt akar adni, nem fogunk félreugrani

Orbán Viktor nagylelkű, több olyan ponton is enged az EU-nak, amelyek esetén szerinte akár győzhetne is Magyarország egy jogi eljárásban. A miniszterelnök azt nem volt hajlandó kommentálni, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó megszüntetése is előfeltétele-e az IMF-tárgyalásoknak.

A megújuló Magyarországon nem az összeköttetések és az ügyeskedés, hanem csak az igazi teljesítmény számít – mondta Orbán Viktor csütörtökön, amikor Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszterrel közösen elismeréseket adott át nemzetközi tanulmányi versenyen eredményt elért diákolimpikonoknak a Parlamentben.

„Magyarországon nagy változások vannak, az a célunk, hogy teljesen megújítsuk az országot, mert úgy hisszük, erre van szükség ahhoz, hogy a XXI. században erős és sikeres legyen” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, a változtatások során összetett rendszereket alakítanak át és bonyolult átszervezéseket visznek véghez, de a szellemisége mindennek egyszerű, és egy mondatban úgy fogalmazható meg: csak az igazi teljesítmény számít. „A megújuló Magyarországon csak az számít igazi teljesítménynek, ami mögött emberi munka, szorgalom és tudás van” – jelentette ki a kormányfő, aki szerint Magyarország túl hosszú ideig fordított hátat a teljesítménynek és értékelte inkább a törtetést és a helyezkedést.

A rendszámtáblák kötelező kicseréltetésével 12 milliárd forinthoz juthatna a kormányzat, mely a 2012-es költségvetés bevételei közé kerülne be – írja a hvg.hu. Ezt az összeget már betervezték: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által az Európai Bizottságnak a túlzotthiány-eljárás keretében küldött decemberi levelében, a kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel foglalkozó táblázatban is szerepel ez a tétel. A többi tétel mellé a minisztérium munkatársai odaírták a kapcsolódó jogszabályt vagy intézkedést, de a rendszámtáblák cseréjéhez nem írtak indoklást.

Biztonsági intézkedésnek tartják

Autós érdekvédőkörökben az a hír járja, hogy a kormány egy teljesen új szisztémát dolgoz ki a rendszámokra, melynek köszönhetően a szám- és betűsorból azonosítható lenne az üzemeltető lakhelye. Ezt a hvg.hu megkeresésére egy névtelenséget kérő kormányzati forrás is megerősítette. Egyes információk szerint a kormányban ezt bűnmegelőzési kérdésekkel indokolják. Így a rendőrök könnyebben kiszúrhatnák, ha egy autó a tulajdonos lakhelyétől távol van.

A minisztériumok egymásra mutogatnak

A hvg.hu megkereste az NGM-et és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is válasz reményében. A nemzetgazdasági tárca sajtósai először nem akarták kommentálni a kérdést, majd átirányították őket a közlekedésügyért felelős fejlesztési minisztériumhoz. Szerintük azonban a jelentést készítő gazdasági minisztérium az illetékes a kérdésben.

Selmeczi Gabriella szerint új gazdaságpolitika eredményei, hiszen egy év alatt duplájára nőtt az új munkahelyek száma Magyarországon.

Kétéves mélyponton a piaci új állások száma

December során 9600 új állást jelentettek be a foglalkoztatók, aminél kevesebbet legutoljára csak 2009-ben láthattunk; ezzel szemben államilag támogatott új álláshelyből 23 400 darab volt az év utolsó hónapjában - derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Év végén nagyot ugrott az álláskeresők létszáma, 26 ezer fővel több, 552 300 fő volt álláskereső

Charles Gati, egy 'aljas gazember' válasza:

Egy: azt ismétli már évek óta a Magyar Nemzet című napilap és nyomában több jobboldali blog, hogy az 1956 előtti Szabad Nép munkatársa voltam. Nem voltam. Soha egy sort sem írtam oda. (Ha valakit netán érdekel ifjúkorom története, olvassa el Vesztett illúziók című könyvem első fejezetét. Ott talál negatívumot is…) Egyébkent itt az ajánlatom: ha bárki felfedez akár egyetlen kis cikket a Szabad Népben Gáti Károly vagy (gáti) aláírásával, akkor meghívom a Magyar Nemzet egész szerkesztőségét egy finom vacsorára egy általuk kiválasztott budapesti vendéglőbe.

Kettő: a Heti Válasz külpolitikai szerkesztője hosszabb interjút kért karácsony után, amitől elfoglaltságom miatt (unokák, utazás) elzárkóztam. Visszaírt, válaszoljak legalább egy kérdésére. Szembesíteni akart egy előző nyilatkozatommal, amelyben röviden jeleztem, hogy az Orbán-kormány elmozdítása több módon is lehetséges. Erre a kérdésre valaszoltam öt pontban. Elemzőként „lehetőségekről” írtam, amelyeket a szerkesztő már mint „tervet” mutatott be, a Magyar Nemzet később mint „megoldásokat”. Nagy differencia.

Budapest összes fontos közterületét, gyakorlatilag az egész belvárost lefoglalta a kormány a március 15-i ünnepségek idejére, így az ellenzék kiszorul az utcáról; ráadásul a kormány jelezte, a következő két évben is ezt szeretné. A BRFK a "Milla" bejelentését sem vette tudomásul a hagyományos helyszínre, a Szabad sajtó útra, az Erzsébet hídi fővárosi megemlékezés miatt. A civil szervezet a Blaha Lujza térre menne, ám a főváros oda szintén foglalási kérelmet jelentett be.

Nem vette tudomásul az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (EMS, Milla) nevű Facebook-csoport tüntetési bejelentését március 15-re a Szabad sajtó útjára a BRFK; a fővárosi önkormányzat ugyanis egész napra lefoglalta a szomszédos Erzsébet hidat. Mivel arra az időre - egy nehezen értelmezhető, a fővárosi önkormányzat és a főpolgármesteri hivatal közötti közterület-használati szerződés miatt - magánterületnek minősül a terület, ott a BRFK szerint "gyülekezési jog nem gyakorolható".

A szokásos állami ünnepségek helyszínei (Nemzeti Múzeum környéke, Kossuth tér) mellett még 8 másik helyszínre is igényt jelentettek be, többek között a Ferenciek terére, Március 15-e térre, de lefoglalták az Erzsébet hidat és a Képviselői irodaház környékét, a Várba vezető utat, az I. kerületi Horváth kertet, valamint a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája környékét is.

A fővárosi önkormányzat is ünnepel, és még korábban további helyszíneket foglalt le. Ezek egy része megegyezik a minisztérium kérelmében szereplő területekkel, de pluszban lefoglalták még az Andrássy utat, Deák teret, a Hősök terét, Clark Ádám teret, és a Blaha Lujza teret is. A minisztérium és a fővárosi önkormányzat által lefoglalt helyszíneken kívül így nem maradt hely a civil és ellenzéki rendezvények megszervezésére.

Engedélykérelmében a minisztérium jelezte azt is, hogy ezeket a területeket 2 évre előre szeretné lefoglalni: „A nemzeti rendezvények sajátossága azonban, hogy minden évben ugyanabban az időben kerülnek megrendezésre, ezért kérjük, hogy amennyiben lehetséges, a 2013. és 2014. évre is tekintsék őket irányadónak.”

Az Echo Tv toborozta az Orbán mellett tüntető nyugdíjasokat

Tüntetést tartott Orbán Viktor mellett nyugdíjasok egy kisebb csoportja kedd délután az Opera előtt - jelentette a Hír24. A résztvevők imádkoztak is a magyar miniszterelnökért. A korábbi hírekkel szemben nem a csepeli fideszes polgármester szervezte az eseményt, hanem az Echo Tv egyik műsorának felvételére gyűltek össze a nyugdíjasok.

Imádságra szólítja a csepeli polgárokat a kerület hivatalos weboldalán Németh Szilárd fideszes polgármester. Németh pártja miniszterelnökéért mondatna imát.

Az ima szövegéül azt az ókeresztény imádságot választotta, amit Ullrich Ágoston plébános, c. esperes a csepeli Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia kertjében Wass Albert 104. születésnapján olvasott fel.

"Az ellenzék újra brutális támadást indított Orbán Viktor ellen. Mindenki a saját eszközével harcol. Vegyük fel a harcot" - kezdődik az alább olvasható (kattintásra kinagyítható) imádság, amit Németh szeretne elterjeszteni.

"Kérem Önöket, tegyék lehetővé, hogy minél több honfitársunk megismerhessék (sic!) az áldóimát!" - írja a hivatalos oldalon.

Ókovács Szilveszter kulturális adója megbukott, ő szeptemberben távozott a Duna Televízió vezérigazgatói székéből, decemberben mégis prémiumot kapott a kuratóriumtól.

Több mint 3,3 millió forint év végi prémiumot kapott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumától Ókovács Szilveszter, pedig már szeptember óta nem is dolgozik a közszolgálati csatornánál, ráadásul az általa megálmodott kulturális csatorna koncepciója is megbukott.

“A Duna Televízió Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter 2011. évre vonatkozó időarányos prémiumát 3.327.575- Ft összegben határozza meg. A Kuratórium jelen határozata alapján felhívja a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-t, hogy intézkedjen a határozatban szereplő összeg szerinti munkavállalói prémium Ókovács Szilveszter részére történő megfizetéséről” - áll a kuratórium honlapján is megjelent december 14-ei határozatban, amelyet öt igen, két nem és egy tartózkodás mellett szavazott meg a testület. A jegyzőkönyv szerint a prémium Ókovács munkaszerződése miatt időarányosan is járt az egykori vezérigazgatónak.

Ókovács, a Duna Televízió egykori vezérigazgatója, aki egyébként már szeptember óta az Operaház vezetője, úgy kapott prémiumot, hogy már nem is dolgozott a csatornánál. Vezetése alatt a Duna Televízió második csatornáját, a Duna Autonómiát a francia-német Arte-hoz hasonló művészeti adóvá akarták alakítani, de a koncepció mindössze három hónap alatt megbukott, Ókovács az Operaház kormánybiztosa lett, azóta a Duna Autonómiát át is nevezték, már Duna Worldnek hívják és tulajdonképpen a Duna Televízió adását ismétli elcsúsztatva, úgy, hogy a tengerentúli nézők is láthassák a politikai műsorokat és a Kívánságkosarat.

Balogg László, a kuratórium elnöke szerint viszont akkor követtek volna el törvénysértést, ha nem fizetnek prémiumot, mert erről rendelkezik Ókovács munkaszerződése. A bruttó, azaz adózás előtti összeget ráadásul csak a munkaviszony időtartamára fizették, és még így sem az adható legmagasabb prémiumot kapta Ókovács, mivel a Duna Televíziót egy reklám rossz korhatár-besorolása miatt elmarasztalta az NMHH. Balogh fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a közmédia vezérigazgatói lényegesen kevesebbet kerestek és keresnek most is, mint az előző kormányok alatt.

220 milliárdot tévedett Matolcsy röpke kéthetes időszakra. Most milyen külső ok lehet felelős?

A jó kormányzás, a mindenkori kormányok sikere vagy kudarca, történelmi távlatban az általuk vezetett társadalom céljaihoz való közelítésben vagy az azoktól való távolodásban vizsgálható. Kelet-Közép-Európában a rendszerváltás óta eltelt huszonkét évben az alapvető célok nem változtak. A kommunizmus bukásakor társadalmaink döntő többséggel három alapvető vágyat fogalmaztak meg:

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011-es hiánya 1734,4 milliárd forint volt, közölte az NGM hétfőn. Ez az éves eredeti előirányzatnak mintegy két és félszerese, de módosított előirányzatot is meghaladja 10 százalékkal.

A 2011-es költségvetési hiány durván meghaladja az egy évvel korábbit: 2010-ben ez a pénzforgalmi szemléletű hiány 853,9 milliárd forint volt, nagyjából tehát a fele a mostaninak. Az 1734,4 milliárdos államháztartási deficit 10 százalékkal, 252 milliárd forinttal haladta meg az eredeti hiánycélt, ezen belül a központi költségvetés 1718,3 milliárdos deficitet termelt, ami az előirányzatot 12,2 százalékkal haladta meg.

Az összeg magasabb, mint amit alig két héttel ezelőtt, az irányszám utolsó módosításánál jelzett előre a kormány. Akkor úgy kalkuláltak, hogy 1517 milliárd forint lehet a végső adat – a majdnem 220 milliárdos eltérés a GDP mintegy 0,6-0,7 százalékát kitevő hibát jelent.

Az a magánnyugdíjpénztártag is teljes nyugellátásra lesz jogosult 2012-től, aki március végéig nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Emiatt 2,8 millió ember érezheti becsapva magát, akik a teljes nyugellátásuk elvesztésétől való félelemben számolták fel pénztári tagságukat a múlt év elején.

A brit Independent vezércikkben foglalkozik Magyarország helyzetével, miszerint az igazságszolgáltatás, a jegybank és a média függetlenségének csorbításával és a választókerületek átalakításával Orbán a tekintélyelvű ellenőrzés új korszakát vezeti be. Emellett a Financial Times, az amerikai Time és brit Guardian is beszámol az elmúlt hetek eseményeiről.

Enrico Fermi olasz fizikustól egyszer megkérdezték, ha máshol is van intelligens élet az univerzumban, akkor miért nem vették fel a kapcsolatot velünk. "Ők már köztünk vannak. Magyaroknak nevezik magukat", jött rá válasz. Ezzel az anekdotával kezdi mai vezércikkét a brit Independent, majd folytatják: ez a nyelvileg egyedülálló apró közép-európai nemzet számos tudományos és művészeti zsenit adott a világnak, de mint ahogy a brit lap írja, az események az elmúlt két évben sötétebb mellékjelentést is adtak a fenti állításnak.

A cikk szerint azzal az ürüggyel, hogy teljessé teszik az 1989-ben megkezdett rendszerváltást, a konzervatív miniszterelnök idegen horrort valósított meg Európa szívében, törvényeivel radikális rombolást vitt végbe a demokráciában. Orbán a kétharmados többség birtokában a parlamentben lényegében bármit megtehet, amit szeretne, írja a szerző."De úgy tűnik, hogy nem teljesen emésztette meg a kelet-európai kommunista zsarnokságot ledöntő történelmi mozgás tanulságait" – véli.

A brit lap szerint lehet ugyan a hátsó ajtón becsempészni és a nemzeti büszkeség, függetlenség és a keresztény értékek helyreállításának nevezni a zsarnokságot, de attól még egész Európa észreveszi, ha egyszer beköszöntött.

A brit lap szerint mára úgy tűnik, a satnya demokráciai fejlettségű putyini Oroszország vált Orbán mintaképévé. Az igazságszolgáltatás, a jegybank és a média függetlenségének csorbításával, a választókerületek átalakításával és a lojális emberek bebetonozásával a hatalomba Orbán a tekintélyelvű ellenőrzés új korszakát vezeti be, írja a szerző. Felidézi, hogy a miniszterelnök ezt azzal indokolja: a szocialisták 2008-ban a pusztulás szélére taszították az országot.

De Orbán saját gyógyszerével nemhogy jobban lenne a beteg, Magyarország most a csőd veszélyével kénytelen szembesülni, áll a cikkben. A szerző szerint a mindenáron saját vad útját járó kis ország gőgje akár vicces is lehetne, ha nem lenne ennyire veszélyes.

Orbán és a meglepetések

A Financial Times bemutatva Orbán karrierjét, megszólaltatta Kéri László politológust, aki tanította a miniszterelnököt. Kéri László elmondta a brit gazdasági napilapnak, hogy Orbán Viktor "már akkor is szeretett meglepetéseket okozni, lételeme volt a konfrontáció és hitt a germán és a szláv népek közé szorult kis nemzet kulturális kivételességében". Ez a hit épült be az új alkotmányba, és "amikor Orbán ezen a nyelven beszél, az nagyon népszerű itt Magyarországon" – idézte a Financial Times Kéri Lászlót.

Az amerikai Time magazin az új magyar alkotmány apropójából készült írásában mások mellett megszólaltatta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki úgy vélte, hogy az alaptörvény fontos "fékeket és egyensúlyokat" távolít el a magyar demokratikus rendszerből. "Aggódom a szabadság és a demokrácia jövője miatt" – mondta Gyurcsány Ferenc. Úgy vélte, hogy Mark Palmer volt amerikai nagykövetnek a Népszabadságban megjelent interjúja, megjegyzése Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kiválásáról "figyelmeztető üzenet Magyarország számára".

A brit Guardianben a "Viktátor"-t címben szerepeltető írás hosszasan foglalkozik az elmúlt hetek eseményeivel. A szerző számos nyilatkozót megszólaltat, köztük Nagy Navarró Balázst, megemlítve az MTVA székháza előtt éhségsztrájkoló akciójukat. A január 3-i, Operaház előtti demonstrációt kapcsán arról számol be a szerző, hogy mialatt odabent Schmitt Pál köztársasági elnök beszédét hallgatták a vendégek, addig odakint a több tízezres tömeg skandálta azt, hogy "Viktátor".

A köztársasági elnök megválasztása előtt azt ígérte, nem a gátja, hanem a motorja lesz a törvényhozásnak. Eddig tartja az ígéretét.

A Köztársasági Elnöki Hivatal dolgozószobájában éjszakánként rengeteget világított a mécses, hiszen Schmitt Pálnak és alkotmányügyi stábjának irdatlan mennyiségű jogszabályról kellett eldöntenie, hogy megfelelnek-e a politikai és alkotmányos feltételeknek. Az államfő tavaly 106, 2011-ben december 31-ig, a közlönyben megjelentek szerint, a számozás nélküli Alaptörvénnyel és annak átmeneti rendelkezéseivel együtt 213 törvényt írt alá. Idén eddig ezekhez kettő jött hozzá: az új Munka törvénykönyve, illetve a szabálysértések drasztikus szigorítása.

Nem homok, olaj a gépezetben

Hiába a törvények alapos vizsgálata, Schmitt a megválasztása óta egyszer sem gördített akadályt a törvényhozás útjába: sem az Országgyűlésnek megfontolásra, sem az Alkotmánybíróságnak normakontrollra nem küldött vissza egyetlen jogszabályt sem.

A Köztársasági Elnöki Hivatal külön oldalt vezet az elnök által aláírt törvényekről. A törvényhozás tempóját azonban a jelek szerint még a Sándor-palotában sem bírják: az év végén a lista utolsó bejegyzése a közlönyben május közepén megjelent 2011. évi XLII. törvény volt.

Hazugnak tartja a Fidesz a magyarok elleni uniós eljárást

A magyar politika részéről felemás reakciók érkeztek az Európai Parlamentben ülő zöldek, liberálisok és szocialisták közös kezdeményezésére. Ahogy arról korábban is írtunk, a három frakció szeretné, ha uniós eljárás indulna Magyarország ellen, melynek kormánya szerintük folyamatosan megsérti az Európai Uniós alapszerződésében lefektetett értékeket, így például a szabadságot, a demokráciát vagy a jogállamiságot.

Ha az egyszerű többséget igénylő eljárás keresztülmegy a Parlamenten, akkor az ügy a Tanács elé kerül, mely – igaz, csak négyötödös szavazattöbbség esetén – felfüggesztheti Magyarország egyes uniós jogait, például a szavazati jogát vagy az uniós támogatásokhoz való hozzáférését.

Az Európai Néppártban ülő fideszes képviselők csütörtöki sajtóközleménye szerint ez a kezdeményezés „hazug, felelőtlen és pártpolitikai célokat szolgál”, mely az Európai Unió történelmének legsúlyosabb gazdasági-politikai válságának időszakában „veszélyes precedenst” teremthet. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport állítja, „az európai baloldal ismételten teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényeket”, hiszen az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajlik a konzultáció, mely során a magyar fél többször kifejezte nyitottságát az egyeztetésre. A Fidesz sajtóközleménye felemlegeti azokat az eseteket is, melyek során szerintük az érintett frakciók cselekedetei „köszönő viszonyban sem voltak a realitással” – így előkerül Heller Ágnes 2006-os zavargásokkal kapcsolatos brüsszeli meghallgatása, vagy a Ján Slotával együttműködő szlovák szocialista képviselőcsoport is.

A Lehet Más a Politika vezetősége szintén csütörtökön reagált a hárompárti EP-kezdeményezésre. Az LMP sajtóközleményében a zöldek európai parlamenti frakciójától azt kéri, hogy a jelenlegi magyar gazdasági viszonyokra, valamint az emberek megélhetésére való tekintettel vonja vissza kezdeményezését. A párt azt is sajnálatosnak nevezi, hogy a kezdeményezést megelőzően a zöld frakció nem egyeztetett velük. Az eljárás elítélése azonban az LMP részről nem jelenti azt, hogy ne tartaná helyesnek a zöldek helyzetértékelését, mely szerint „ami Magyarországon történik, az a jogállamiság és a demokratikus alapértékek meghazudtolása, méltatlan az országhoz és az Európai Unióhoz is”. Az LMP abban is egyetért a zöldekkel, hogy ezekre a negatív folyamatokra határozott választ kell adni – erre a párt alkalmasnak tartja az általa meghirdetett „Új Ellenállást”.

Ilyennek lát minket az IMF