Rágalmazás miatt egy év próbára bocsátotta a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében Pesty Lászlót, mert megállapítása szerint a filmes, újságíró valótlanul állította Bajnai Gordon volt miniszterelnökről, hogy a Wallis korábbi vezérigazgatójaként tönkrement libatenyésztők haláláért felelős.
A legutóbbi parlamenti választások előtt néhány hónappal a Helyi Téma Online-nak adott interjúban kapott nyilvánosságot Pesty Lászlónak a büntetőperben vitatott állítása az akkor hivatalban lévő, 2009 tavaszán miniszterelnökké választott Bajnai Gordonról a Wallis Rt.-vel, illetve a Hajdú-Bét Rt.-vel kapcsolatban. Pesty László a tárgyaláson tagadta bűnösségét. Elmondta, hogy akkoriban egy dokumentumfilmben dolgozta fel a Hajdú-Bét esetét: a cég 2003-2004-ben nem fizette ki beszállítóit, és emiatt több száz baromfitenyésztő ment tönkre, többen közülük öngyilkosok lettek. A filmben megszólaltak károsultak, a halálba menekülő kisvállalkozók rokonai, akik beszéltek szeretteik utolsó napjairól, de elmondták azt is: amikor egy ízben találkozhattak Bajnaival, a vezérigazgató annyit mondott: "nem értettünk hozzá".
Pesty László szerint a filmben megszólalók szavaiból és a média híradásaiból levonható volt az a következtetés, hogy Bajnai Gordon - annak a Wallis Rt.-nek az egykori vezérigazgatójaként, amely a Hajdú-Bét többségi tulajdonosa volt - emberek haláláért felelős. Ezt erősíti a megvádolt újságíró szerint Bajnai idézett mondata is, amelyben nem tagadta felelősségét a történtekért, és csupán hozzá nem értését tudta felhozni mentségül. Pesty László hangsúlyozta, hogy szakmájának szabályai szerint járt el. Azokra a kérdésekre válaszolva, amelyek Bajnainak a Wallis vezérigazgatójaként viselt konkrét, egyszemélyi felelősségére vonatkoztak, arról beszélt: a tulajdonosé a haszon, azok a kisvállalkozók viszont, akik leszállították az árut, fizetséget nem kaptak érte, ezért ellehetetlenültek.
Bajnai Gordon a tárgyaláson arról beszélt, hogy 2000-től 2005-ig volt a Wallis vezérigazgatója, az rt. 1998-99-ben vált az egyébként önálló igazgatósággal rendelkező Hajdú-Bét többségi tulajdonosává, ám operatív irányítást nem gyakorolt a Hajdú-Bét felett, a kisvállalkozók pedig nem is ezzel a társsággal, hanem egy további cégen keresztül egy negyedik társasággal voltak üzleti kapcsolatban. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy vezérigazgatóként egyszemélyi döntései egyedül a Wallis vonatkozásában voltak 100 millió forintig, így eleve kizárt, hogy a szerencsétlenül járt kisvállalkozók helyzetére kiható döntéseket hozhatott volna.
Mint mondta, a "keserű történet" érzelmi, emberi értelemben legsúlyosabb vesztesei kétségtelenül azok a kisvállalkozók, akiknek néhány milliós kára családokat zúzott szét. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy szigorúan pénzügyi értelemben a Wallis a legnagyobb vesztes, hiszen akkoriban tízmilliárdos nagyságrendben költött a Hajdú-Bétre, hogy megmentse, de az egész ágazatot sújtó válság miatt ez reménytelen próbálkozás volt. Bajnai Gordon kifejtette: a baromfiipar válságba kerüléséhez hozzájárult a minimálbér 2001. évi drasztikus emelése, a forint árfolyamának alakulása, a baromfivész és leginkább az a szerencsétlen körülmény, hogy a piacon monopolhelyzetben lévő német felvásárlók a magyar helyett a lengyel beszállítókat választották.
Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy akkoriban a túltermelési válság miatt egymás után mentek tönkre a nagy baromfiipari cégek, a Hajdú-Bét versenytársát, az állami tulajdonú Bábolnát is több mint 30 milliárdos támogatással próbálták életben tartani. A volt miniszterelnök elmondta, hogy még 2004-ben vezérigazgatóként egy országos napilapnak adott interjúban számolt be a történtekről, ám az ügyet 2006-os közéleti szerepvállalása után melegítették fel egyes sajtóorgánumok, ezek a politikai motivációjú rágalmak azonban alaptalanok, jelen perbeli kijelentés célja pedig nyilvánvalóan a választási kampányhoz kapcsolódó "karaktergyilkosság" volt. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy Pesty állításával ellentétben sose intézte el annyival a károsultakat, hogy "nem értettünk hozzá", és szóvá tette azt is: a vádlott őt nem kereste meg, hogy megkérdezze a történtekről.
A bíróság egyrendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásban mondta ki bűnösnek Pesty Lászlót, és ezért egy év próbára bocsátotta. Ez az intézkedés annyit jelent, hogy ebben az ügyben csak akkor szabnak ki büntetést, ha a vádlottat a próbaidő letelte előtt más ügy miatt ismét bűnösnek mondja ki büntetőbíróság. A szóbeli indoklás szerint a vitatott kijelentés alkalmas arra, hogy Bajnai Gordon társadalmi közmegítélését negatívan befolyásolja, valóságtartalma viszont nem nyert bizonyítást az eljárás során. A bíróság szerint nem kétséges, hogy az ügyben "súlyos emberi tragédiák történtek", de ha igaz lenne, hogy Bajnai Gordon emberek haláláért közvetlenül felelős, akkor emiatt büntetőeljárás folyna ellene, erről azonban nincs szó. A bíróság a Wallis Rt. sérelmére elkövetett rágalmazás vádja alól ugyanakkor felmentette az újságírót, miután a céggel kapcsolatban nem tényállítások, csupán kategorikus vélemények láttak nyilvánosságot.
Pesty László felmentéséért fellebbezett, így az elsőfokú döntés nem jogerős, a rágalmazási per másodfokon a Fővárosi Bíróságon folytatódik. A tárgyalás elején a magánvádlói oldal zárt tárgyalást kért. A vádlott jogi képviselője viszont az eljárás felfüggesztését indítványozta arra hivatkozva, hogy a Hajdú-Béttel összefüggésben büntetőeljárások indultak Bács-Kiskun megyében. A bíróság mindkét indítványt elutasította, mert a zárt tárgyalás törvényben felsorolt indokai nem álltak fenn, a büntetőeljárások pedig jelenleg ismeretlen tettes ellen folynak, nem pedig Bajnai Gordon ellen.
