Mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb megtakarítás szerepel a jövő évi költségvetésben, mint amit a Széll Kálmán terv indokolna, a különbség összege pedig meghaladja az áfaemelés kapcsán befolyó 150 milliárd forintos tervet. Azaz amennyiben a kormány tartja magát a tavasszal megfogalmazott terveihez, akkor akár az áfa, vagy egyéb adók emelése elkerülhető lett volna
A legnagyobb elmaradásban a kiadási oldalon a foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén van a kabinet: a korábbi tervek szerint ugyanis csak ezen az „ágon” 195 milliárd forintot takarított volna meg a költségvetés, ám ebből az elemzés szerint csak 71 milliárd forint teljesül. Három területen van „lemaradásban” intézkedésekkel a kabinet: az első a bérpótló juttatás rendszerének átalakítása, ahol az idénre a tervezett 88 milliárd forinthoz képest jövőre 138 milliárd forintot terveztek azzal szemben, hogy ezen a területen 41 milliárd forintos kiadáscsökkentést szerepeltetett a konvergencia programban a kormány
A nyugdíjrendszer területén 93 milliárd forint megtakarítást hozó intézkedéseket sorolt fel még tavasszal a kormány. Ugyanakkor a rokkantsági rendszer átalakításának a lassúsága miatt ebből csupán 19 milliárd forintot tudtak abszolválni.
Közösségi közlekedés
A közösségi közlekedés területén 45 milliárd forintos megtakarítás remélt a kabinet. Ennek pénzügyi megalapozottsága a költségvetési törvény alapján biztosított, mivel 4 milliárd forint kivételével valóban az ez évinél kisebb számok lettek tervezve.
Felsőoktatás és egészségügy
A felsőoktatás 12 milliárd forintos kiadáscsökkentése még kétséges, bár a számok alapján teljesülhet
Állami és önkormányzati finanszírozás, valamint bankadó
Az állami és önkormányzati finanszírozás területén viszonylag nehéz a tervezett 32 milliárd forintos kiadáscsökkenés nyomára bukkanni. Ennek két oka van, egyrészt a kormány is azt kommunikálja, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása még hátravan, és ehhez alakítják majd a jövő évi költségvetést, valamint az adóhatóság megerősítésének, valamint a központi közigazgatás racionalizálásnak elemei nem lelhetőek fel a költségvetésben.
A Széll Kálmán Terv intézkedéseinek egyik legjobban megfogható eleme a bankadó 2012. évre történő fenntartása volt, amely várhatóan hozza a tervezett 90 milliárd forintos többletbevételt.
Az elemzés szerint tehát az 550 milliárd forintos kiadáscsökkentésből valójában 350 milliárd forint teljesül, ha a költségvetési számokból indulunk ki. Mindez nem veszi figyelembe a közfoglalkoztatásnál adódó 60 milliárd forintos többletet, amelynek egyértelmű oka a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései voltak.
