Érdeksérelmet szenvednek azok a diákok, tanárok, szülők, akiknek személyes adataik mellett arról is vallaniuk kell, hogy van-e keresztlevelük, és otthon is keresztény elvek szerint élnek-e. Egy törvénymódosítás miatt az önkormányzatok ugyanis könnyen átadhatják iskoláikat az egyháznak, megszabadulva anyagi gondjaiktól.
„Keresztelés helye és ideje?”
„A szülők vállalják-e a gyermekkel való hitéleti együtthaladást?”
„A szándéknyilatkozattal tudomásul veszem, hogy [...] otthonunkban nem teszünk semmit e nevelési elvek ellen, hanem igyekszünk példát mutatni a keresztény életre.”
Ilyen jellegű kérdésekre is kell válaszolnia az ország várhatóan nem kevés általános iskolásának, szülőjének és tanárának. A vallási hovatartozást feszegető kérdések mellett a személyes adatokat, nevet, címet, telefonszámot, születési időt is lekérdező nyilatkozatokat azokban az iskolákban kell kitölteni, ahol az önkormányzat átadja az egyháznak az intézményt.
A KDNP-s törvényjavaslat szeptemberi elfogadása nyomán ugyanis az önkormányzatok minden eddiginél könnyebben passzolhatják át iskoláikat az egyháznak. Az oktatási jogok biztosánál az utóbbi hónapokban felgyűlt ügyek mutatják, települések egész sora élne ezzel a lehetőséggel. A tendencia nem annak a jele, hogy a magyarok az utóbbi hónapokban váratlanul csodás vallási élményekben részesültek, és míg eddig a lakosságnak csak 13 százaléka volt valamely keresztény egyház követője, most hirtelen tomboló igény mutatkozott a hitéleti nevelésre.
Racionálisabb alapokon nyugvó ügyről van szó: a sok esetben nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok az átadással ledobhatják magukról egyik anyagi kötelezettségüket.
Ami azonban az önkormányzatoknak megkönnyebbülés, sok esetben riadalmat keltett azokban a tanárokban, diákokban és szülőkben, akik eddig nem érezték a késztetést, hogy keresztlevelük meglétéről vagy templomba járási szokásaikról valljanak.
Megszabják az otthoni életet is
Bár az oktatási jogok biztos szerint mindez törvényesen zajlik, a KDNP-s módosítás új helyzetet teremtett: eddig azoknak kellett vallaniuk vallási elkötelezettségükről, akik saját elhatározásukból íratták gyereküket ilyen iskolába, vagy mentek oda tanítani. Ebben a helyzetben nyilván senkinek nem jelentett gondot vallási elkötelezettségének nyilvánosságra hozatala.
Most a váltás azonban az oktatási ciklus közben érkezik. A diák még állami iskolában kezdett tanulni, de hirtelen döntenie kell: bemutatja a keresztlevelét, vagy egy másik iskolában, új osztályban folytatja tanulmányait.
Ez a helyzet jelenleg a hatvani, egykor Baross Gábor Általános Iskolának nevezett intézményben is. Bár a hivatalos híradások szerint az átadás általános öröm közepette zajlik, mi más hangokat is hallottunk.
Vannak tanácstalan szülők, akik nem szívesen vinnék új környezetbe, új iskolába gyereküket, de erősnek érzik, hogy vallaniuk kelljen arról, keresztények-e, meg lettek-e keresztelve. Sőt ahhoz, hogy gyerekük tovább folytathassa tanulmányait, vállalniuk kell, hogy otthon is az egyház előírásainak megfelelő életet élnek. A nyilatkozatokat nem is az iskolában kell leadni, hanem a plébánosnál.
Aki becsületes, az keresztény is
Ettől a nyilatkozattól nem kell félni, ezt bárki becsületes ember aláírhatja” – mondta az Indexnek Hatvan KDNP-s alpolgármestere. Szinyei Andrásnak felvetettük, hogy a nyilatkozat a keresztlevél meglétét firtatja, miközben a becsület az utóbbi évszázadban már nemcsak a megkereszteltek kiváltsága. Többek szerint lehet valaki morálisan szilárd ember anélkül is, hogy keresztény lenne.
Az alpolgármester ennek ellenére állította, a kiosztott dokumentum aláírása még így sem okozott gondot Hatvanban, neki nincs tudomása arról, hogy bárki berzenkedett volna az aláírás ellen. Ami talán így is van. Igaz, az egyik tanár az alábbi – csak szűk körben kifejtett – monológ után döntött az aláírás mellett: „Meg kell tartanom az állásomat. A hetvenes években úttörő voltam, most katolikus leszek” – panaszolta.
