A magyar kormány az elmúlt egy évet elvesztegette rögtönzött gazdaságpolitikájával, a kockázati felárak nemhogy csökkentek volna, hanem nőttek a kabinet ellentmondó jelzései és ötletszerű intézkedései miatt - írja [1] a Napi Gazdaság.
Ugyanakkor tapasztalható egyfajta tanulási folyamat, ugyanis javult Magyarország pénzpiaci megítélése a konvergenciaprogram, illetve a Széll Kálmán terv bemutatása óta - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke az Adósságcsapda kikerülése című konferencián.
Nem szabad hátradőlni, hiszen a piaci hangulat újra megfordulhat újabb impulzusok hiányában - figyelmeztet Kopits. A Széll Kálmán terv végrehajtásának megkezdéséig várni kell a költségvetési kiigazításokra, eddig nem történt ennek érdekében semmi.A nyugdíjpénztárak államosítása pedig hosszú távon inkább rontja a fiskális fenntarthatóságot.
Szerinte a hirtelen piaci váltások és kilengések kivédésére a megoldás a szabályalapú fiskális keretrendszer kialakítása, nem pedig egyedi döntések sorozata - vagyis hogy a kormány mindennap új gazdaságélénkítő ötlettel áll elő.
Kopits újfent kiállt a költségvetési folyamatokat felügyelő önálló intézmény függetlensége mellett, és a Költségvetési Tanács korábbi jogainak visszaállítását javasolta. Az uniós felügyelet, de az IMF sem helyettesítheti a független Költségvetési Tanácsot. A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól, s rajtuk csak az önkorlátozás segít, így lehet megteremteni a fiskális függetlenséget - tette hozzá.
A szakember szerint lehet törekedni a teljes függetlenségre a pénzpiacoktól és nemzetközi pénzügyi szervezetektől, azonban akkor komolyan kell venni ezt az elkötelezettséget.
