Nem véletlenül próbálja a kormány az eladósodás engedélyhez kötésével megkötni a városi vezetők kezét. Most a települések vezetői saját hatáskörben dönthetnek a hitelfelvételekről, ezen belül is a kötvények kibocsátása volt a legegyszerűbb az elmúlt öt éveben. Ennek meg is lett az eredménye: az önkormányzati szektor 2005-ös 665 milliárdos adósságállománya idén év végére meghaladhatja az 1831 milliárd forintot, de már most is nagyobb a GDP öt százalékánál. Néhány év alatt Szolnok és Kaposvár megnégyszerezte az adósságállományát, Hódmezővásárhely kötelezettségei 2002 és 2010 között hétszeresére emelkedtek.
Pedig az önkormányzati törvény már a kilencvenes években korlátozta az eladósodást, pontosan azért, hogy a felelőtlen pénzügyi döntéseket el lehessen kerülni. A jogszabály szövegből azonban kimaradt a kötvénykibocsátás szabályozása, magyarán, a hitelfelvételnek ezt a szofisztikáltabb formáját a törvény nem korlátozta. A kiskaput az önkormányzatok 2006-07-től kezdték tömegesen kihasználni, mert hirtelen nagy szükségük lett a pluszpénzre.
Nem érte a hosszát
A pénzügyi zavart az idézte elő, hogy míg az állami támogatások nem csak reálértelemben, hanem nominálisan is csökkentek (ld. az alább a grafikonon) a költségvetési takarékoskodási kényszer miatt, feladatokból nem lett kevesebb, ellenkezőleg, szélesedett az önkormányzatok feladatköre.
Már 2006 előtt tízmilliárd forint fölötti tartozást halmozott föl Miskolc, Szeged, Pécs, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Szombathely és Székesfehérvár is. A mezőnyből kimagaslik Hódmezővásárhely, ahol a hitelállomány 2002-2010 között majd hatszorosára nőtt.
Néhány év alatt Szolnok és Kaposvár megnégyszerezte az adósságállományát, Hódmezővásárhely kötelezettségei 2002 és 2010 között hétszeresére emelkedtek.
