A Fidesz törvénye szinte lehetetlenné tenné a kétharmadot
Ma ülésezik ismét az alkotmányügyi bizottság választási reformot előkészítő albizottsága. Az eddigi tanácskozásokon csak technikai jellegű kérdések kerültek szóba, érdemi vita nem zajlott. A fideszes Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata azonban azt vetíti előre: erre nem is nagyon lehet számítani, a Fidesz–KDNP ugyanis már kijelölte a főbb kereteket, függetlenül attól, hogy mit is gondol az ellenzék
„A jövőben is vegyes rendszerben választják a képviselőket, a fordulók száma azonban még nem dőlt el”, mondta Gulyás a hétvégén. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP által még tavaly májusban benyújtott választási reformjavaslat „csak a kiindulási alap, mert végleges döntés egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában voksolhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon”.
A választási körzeteket újra kell rajzolni az év végéig. Az AB megsemmisítette ugyanis a vonatkozó rendelkezést, miután a korábban megrajzolt körzethatárok túlzottan aránytalanokká váltak. A 176 egyéni körzet választópolgárainak száma meglehetősen eltérő, holott ugyanúgy egy képviselő delegálásáról döntenek. Míg például a Veszprém megyei 6-os körzetben huszonhatezren szavazhatnak egy mandátumról, addig a Pest megyei 12-es körzetben hetvennégyezren. A körzethatárokat tehát újra kell rajzolni, függetlenül az egyéni körzetek számától. Ami a Fidesz–KDNP tavaly beadott koncepcióját illeti: a tervezet a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül 198 parlamenti hely elosztását szabályozza, ebből 90 lenne egyéni kerületben elnyerhető és 108 listáról. Utóbbiból csak 78-at osztanának ki országos listáról, a fennmaradó 30 az egyéni körzetekben szerzett töredékszavazatok alapján lenne elnyerhető, kompenzációs listáról. Újítás, hogy az egyéni körzetekben csak egyetlen forduló van, a legtöbb szavazatot kapó jelölt viszi a mandátumot. Ez megfelel a brit First Past The Post-rendszernek, vagyis azé a mandátum, aki „átszakítja a célvonalat”. Egyetlen kitétel, hogy a választópolgárok több mint fele adja le a voksát, máskülönben érvénytelen a szavazás, ilyenre példa azonban csak 1998-ban történt két megyében és 31 egyéni körzetben.
Választáspolitológiai szakértők szerint a Fidesz javaslata a 2010-es adatok behelyezésével nem hozna kétharmadot, mégis a jelenlegi erőknek kedvez. Tény, hogy az ajánlószelvények számának változatlanul hagyása (750) a kisebb pártokat segítheti, de így is elmondható, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz a jelenlegi támogatottságával sok helyet „tudna behúzni”. Érdekesség, hogy a jelenleg hatályos választási rendszer megalkotásánál a Fidesz húsz éve a listás szisztéma mellett érvelt, ez felelt meg ugyanis leginkább akkori érdekeinek.
