Több mint kétszáz, korábban bányászként dolgozó tatabányai kerülhet bajba a Fidesz végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adója miatt.Az elmúlt években utcára tett munkásoknak ugyanis akár 2-3 millió forintot is elő kellene venniük a fiókból ahhoz, hogy az adóhatóság ne indítson ellenük eljárást.
Harminc-negyven évnyi munka után akár 5-7 millió forint végkielégítést is kaphatott az a márkushegyi bányász, akit az elmúlt években bocsájtottak el. A munkásoknak viszont a 3,5 millió forint feletti jövedelmekre vonatkozó 98 százalékos különadó miatt akár 2-3 millió forintot is vissza kell fizetniük, mindezt úgy, hogy hivatalos tájékoztatást nem is kaptak róla.
Újabb ütközés az uniós joggal
A szocialisták szerint az eljárás ellentétes lehet az európai normákkal is, miután a Vért Rt. munkásai kollektív szerződés alapján kapták meg a végkielégítésüket, a kollektív szerződést pedig nem lehet utólag felülírni.
Az ügynek további károsultjai lehetnek, hiszen a hírek szerint a cégnél további 200 fős csoportos leépítésre lehet számítani. A nemsokára utcára kerülő bányászokat ugyanígy érintheti majd a különadó, helyzetük pedig teljesen reménytelen lesz a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése és a munkakeresési támogatás nagy részének eltörlése miatt.
A kormány megszorító csomagja ugyanis elemzések szerint várhatóan csökkenti a munkanélküli segély összegét és az időtartamát is. Azaz a korábban kilenc hónapon keresztül adható álláskeresési járadék idejét hat hónapra csökkenthetik. Erre a kormánynak lehet olyan ideológiai indoklása, hogy azok, akik munkájuk elvesztése után járadékot kaptak, átlagosan 92 nap alatt tudtak újra munkát találni (az utolsó rendelkezésre álló statisztikai adat szerint). Azaz ha hat hónapra csökkenne a támogatás folyósításának ideje, az is elég lenne azoknak, akik "valóban" újra dolgozni szeretnének. Persze ez az indoklás csupán statisztikai alapokon nyugodna.
Az, hogy ez a megoldás mennyi megtakarítást hozhat, nehezen becsülhető, mivel akik nem kapnak a jövőben 6 hónap után munkanélküli ellátást, azok nagy része átmegy a szociális rendszerbe, és ott próbál hozzájutni a megélhetéshez szükséges forrásokhoz. Ilyen szempontból az állam ugyan egyik zsebében megtakarít, a másikat viszont megterheli. A Széll Kálmán-tervből egyebek mellett az is kiderül, hogy maximálják a munkanélküli segélyt, ami alacsonyabb lesz a minimálbérnél.
Lukács Zoltán azt is megjegyezte, hogy a bányászoknak kevés esélyük van a munkaerőpiacon, miután meglehetősen speciális szakmával rendelkeznek. Tatabánya környékén ráadásul amúgy is magas a munkanélküliség.
