A vállalkozók határozottan elutasítják, hogy a kormány a törvény erejével fenyegesse, kényszerítse őket a bérajánlások betartására, ha közben elvárják, hogy munkahelyet létesítsenek. Így reagáltak a munkaadók Rogán Antal fideszes képviselő azon hétvégi felvetésére, hogy törvény kell a béremelésről.
A munkavállalók érdekképviselői szerint a cégek megtehetnék, hogy már az év elején emeljenek, amit pedig a kormány tesz ebben az ügyben, az pótcselekvés, tragikomédia. A parlament gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke egyéni képviselői indítványaival sok meglepetést okozott már a társadalomnak.
Rogán ezúttal azt szeretné jogszabályba foglaltatni, hogy a vállalkozók fizessék ki a kisebb keresetű munkavállalóknak azt a veszteségét, amit az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt elszenvedtek. Az új jogszabályt azért kívánja Rogán 2014-ig, ideiglenes hatállyal megalkotni, mert a kormány addigra képes kivezetni a szuperbruttót.
Nem szerencsés, ha az üzleti szférában az állam direkt módon akar beavatkozni a bérkérdésekbe - vélte Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett arra, hogy idehaza 1993 óta működik a szabad béralku rendszere. A kötelező elemektől, a minimálbértől és a garantált (szakmunkás) bérminimumtól eltekintve a munkaadó, a munkavállaló, és a piac dönti el, milyen bérek alakulnak ki. A kormánnyal erről írtak alá tavaly december 2-án megállapodást.
Amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel tárgyaltak - idézte fel az alig egy hete történteket a főtitkár -, biztosították őket arról, hogy nem lesznek kényszerintézkedések. "Bérajánlást kikényszeríteni azt jelentené, hogy Magyarországon 18 év után ismételten központi bérszabályozás lenne. Ha valaki abban gondolkodik, hogy valami módon jogi eszközökkel beavatkozik a vállalkozások belügyeibe, akkor az a piacgazdaság egyik alapvető eszközét, a szabad béralkut kérdőjelezi meg.
Ha egy kisvállalkozásnál, amelyik nehéz helyzetben van, a lét-nemlét határán mozog, erőszakos módon ki akarnak kényszeríteni bármilyen bérfejlesztést, nem lehet mást csinálni, mint azoktól megválni, akiknek a bérét ki akarják velük egészíttetni" - összegezte a lényeget a VOSZ főtitkára. Azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sugallta ötletet pedig, hogy ne indulhassanak közbeszerzési eljárásokon, ne jussanak állami megrendelésekhez azok a vállalkozások, amelyek az adórevizorok szerint nem teljesítik a 4-6 százalékos béremelést, Dávid Ferenc abszurdnak tartaná.
"Mindannyian tudtuk, milyen hatása lesz az új szja-jogszabálynak" - mondta Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint ha a munkáltatói érdekképviseletek elfogadták a bérajánlást, akkor csak alaptalan időhúzásnak tekinthető, hogy nem az év kezdetétől emelik a béreket. Mert januártól nőtt az infláció, drágultak a szolgáltatások, a különadók miatt nőttek a banki díjtételek és elindult egy folyamat, amikor nincs nagyon mire várni a keresetnöveléssel.
Hamis az a beállítás, hogy a mérleg- és az üzleti tervkészítés függvénye az emelés. Januárban-februárban legalább úgy tudják a munkáltatók, mit várhatnak az évtől, mint májusban - vélte az autonómok első embere, hozzátéve, hogy nehezen mennek a munkahelyeken a bértárgyalások. Amit pedig a kormány tesz ebben az ügyben, az pótcselekvés és tragikomikus. A kormány nem szaggatta az istrángot a tavaly novemberi egyeztetéseknél, hogy miért nem kapnak többet a munkavállalók. Elmondták, milyen negatív hatással jár a 16 százalékos aránytalan és igazságtalan szja bevezetése.
A kormányoldalon most csaptak a homlokukra, hogy valami baj van és kellene valamit tenni. Hiába nem kötelező a bérajánlás, akkor is erős orientáló hatása van a helyi tárgyalásoknál, a bérmegállapodásoknál, a kollektív szerződésekben szerepeltetik, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodáshoz képest miben kell helyben dűlőre jutni. A kormány által tervezett törvényes fellépésnek egyébként nincs jogi alapja - figyelmeztetett Borsik.
A vállalkozók ugyanis bizonyos közbeszerzési eljárásokban eddig sem vehettek részt, ha rendezetlen munkaügyi viszonyokat fedeztek fel náluk.
