Újabb részletek derültek ki az Orbán-csomagról. Az angol nyelvű Széll Kálmán Tervben szerepel a közösségi közlekedésben dolgozók családi kedvezményének elvétele, hogy a segélyek időtartamát és összegét lecsökkentik, és nem egészségügyi, hanem gyógyszerkassza-reformról beszélnek. A kormány ráadásul a Bajnai-kabinet intézkedéseivel dicsekszik külföldön.
Ahogy az már több alkalommal kiderült az Orbán-kormány egészen más arcát mutatja a külföldnek, mint a hazai választóknak. Jó példa erre, hogy míg a Széll Kálmán Terv magyar változata a bukott rendszer romjainak eltakarításáról, a felelősség kivizsgálásáról és a múlttal való végleges szakítással indít, az angol változat a strukturális reformok bevezetésének és a magyar államháztartás konszolidálásának szükségességével kezdődik. A magyarul olvasható változathoz képest újdonság, hogy az angol változat konkrét vállalást tartalmaz a válságadók kivezetésére 2013. január 1-jétől.
A magyar változatban nem szerepel, hogy a reformcsomaggal a kormány az Európai Bizottság elvárásainak igyekszik megfelelni, a dokumentum angol változata viszont elismeri, hogy a - maastrichti kritériumnak megfelelő - 3 százalék alatti GDP-arányos idei hiány nem elegendő a 2004 óta tartó túlzott deficit eljárás megszüntetéséhez. Mint a szöveg fogalmaz, az Európai Bizottság és az Európai Tanács álláspontja szerint a strukturális deficit lefaragása biztosíthatja a fenntartható egyensúlyt és a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélok teljesítése (a csomag magyar változata viszont nem is említi a bizottságot és a tanácsot).
Folytatódik a Bajnai-korszak
Az angol változatban a múlttal való szakítás helyett az Orbán-kormány terveit inkább a Bajnai-kabinet intézkedéseinek folytatásaként mutatják be. A nemzetközi közvéleménynek szóló anyag szerint Magyarország a válságra „számos egyensúlyjavító intézkedéssel válaszolt”, melyek ugyanakkor visszavetették a keresletet és a gazdasági növekedést.
Az intézkedések részben egyszeri, részben strukturálisak voltak - írja az angol változat, és a legfontosabb strukturális változtatások között említi a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a svájci nyugdíjindexálás eltörlését és az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetését, a 13. havi bérek megszüntetését és a bérbefagyasztást a közszférában. Mindemellett a szöveg strukturális reformként írja le a lakástámogatások csökkentését, a táppénz csökkentését, a rokkantnyugdíjak szigorítását, a gázár- és távhőtámogatás megvágását.
Az angol változatban egy olyan táblázat is szerepel, amely a Bajnai-kormány intézkedéseiből származó költségvetési megtakarítást összesíti. A táblázat szerint a magyar kormány 2009-ben közel 400 milliárd, 2010-ben 957 milliárd, 2011-ben 1024 milliárd forintot takarított meg, melyből kitűnik, hogy az Orbán-kabinet a külföldiek felé egyáltalán nem azt igyekszik kommunikálni, amit a hazai választóknak, hogy 2010 tavaszán véget ért az előző kormányok megszorító politikájával jellemzett korszak. Igaz, azt az angol változat is megjegyzi, hogy Bajnaiék intézkedései csak részlegesen konszolidálták az államháztartást a gazdaság egészére tett negatív hatásuk miatt.
Foglalkoztatottság: nem lesz több a segély a minimálbérnél
Statisztika, összehasonlítás, százalék – ezek jellemzik az angol nyelvű tervet, elaglábbis ami a foglalkoztatottságról szól. Az eredeti Széll Kálmán tervben ugyanis nem szerepelnek olyan adatok, miszerint mennyire le vagyunk maradva a visegrádi országokhoz képest például a nők részmunkaidős foglalkoztatásában, illetve egyáltalán a foglalkoztatás aránya.
A külföldieknek szóló anyagban szerepel például a munkanélküli segélyezési időszak lerövidítése, amelyről egyébként Orbán Viktor a Fidesz zárt frakcióülésén beszélt csak. Az angol nyelvű dokumentumban az is szerepel, hogy a segélyek összértéke nem lehet több a minimálbérnél. Ugyanakkor nem szerepel benne a tömeges közmunkaprogram és a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata sem. Kampányolnak viszont azzal, hogy egymillió munkahelyet hoz létre a kormány, ám a reális cél az, hogy ebben a ciklusban 300 ezer munkahelyet hozzanak létre.
Nyugdíj: új rendszer, de nincs újdonság
Az angol nyelvű dokumentumhoz képest a maga sokkal részletesebb viszont. Szó szerinti fordítással kezdődik a nyugdíjrendszer bemutatása, eszerint ma nincs egyensúlyban a magyar nyugdíjrendszer, a nyugdíjasok minden harmadik forintját hitelből finanszírozzuk. A megoldás – ahogy azt már itthon is többször elmondták – hogy egyensúlyba kell hozni a nyugdíjkasszát mégpedig úgy, hogy csak a nyugdíjcélú befizetésekből lehet finanszírozni a nyugdíjakat.
Közlekedés: nem kapnak kedvezményt a dolgozók családtagjai
A tömegközlekedés támogatási rendszerét „feneketlen zsáknak” nevezi az anyag, amelyen a párhuzamosságok megszüntetésével, egy egységes nemzeti közlekedési vállalat kialakításával és (a 65 év felettiek ingyenes utazási lehetősége kivételével) a kedvezmények felülvizsgálásával változtatna a kormány. Újdonság az eddig bejelentettekhez képest, hogy megszűnik a közlekedési vállalatoknál dolgozók családtagjainak korábbi kedvezményes utaztatása.
Oktatás: az államé a főszerep
Nem derülnek ki új intézkedések viszont az oktatás terén, a rövid, mindössze egyoldalas fejezetben az szerepel, hogy az államilag finanszírozott helyek számát államilag kell megállapítani. Nincs szó benne a költségtérítéses rendszer esetleges felszákolásáról, és arról sem, hogy 15 évre csökketnenék a tankötelezettséget.
Nem egészségügyi, hanem gyógyszerreform
Az angol és magyar nyelvű Széll Kálmán terv közötti legnagyobb különbség, hogy míg az utóbbi az egészségügyről értekezik, addig a külföldieknek szóló változatban szó sincs egészségügyi reformról, hanem csak a társadalombiztosításból finanszírozott gyógyszer-felírási rendszer átalakításáról. érdekesség, hogy szó sincs gyógyszergyárak extraprofitjáról. Az ebben az anyagban is szerepel, hogy a végső cél az, hogy három éven belül 120 milliárdot megtakarítsanak a gyógyszerkasszán, ám a hogyanról, itt sem írnak egy szót sem.
Önkormányzati reform: Matolcsy nélkül nincs hitel
Érdekes módon az angol nyelvű változatban nem szerepelnek a családok megélhetésére vonatkozó átalakítások, így a rezsiköltségek befagyasztása sem. hosszan értekeznek viszont az önkormányzati reformról. Az anyag a hazai önkormányzati rendszert kis méretű önkormányzatok töredezett rendszereként írja le, amely a hasonló európai rendszerek közül a legkevésbé koncentráltak közé tartozik, amely hosszú ideje krónikus forráshiánnyal küzd.
A kormány célja, hogy kevesebb adót, de hatékonyabban gyűjtsön be Magyarország területén, egyszerűsítse az adózás folyamatát és megnehezítse az adóelkerülést. Az önkormányzati reform célja az önkormányzatok működésének hatékonyabbá tétele és adósságuk csökkentése. A kormány szerint ezt az önkormányzati rendszer széttagoltságának csökkentésével lehet elérni.
Az angol nyelvű dokumentumban viszont az is szerepel, hogy a helyi önkormányzatok csak akkor vehetnek fel hitelt, ha erre a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyt ad. A kormány pedig a kistelepülések önkormányzati hivatalainak radikális centralizálásában gondolkodik és az önkormányzatok alvállalkozói szerződéseinek felülvizsgálatát tűzi ki célul.
Marad a bankadó
A kormány – amint azt a Széll Kálmán-terve bejelentésekor Matolcsy György is hangsúlyozta – azt várja a Széll Kálmán Tervtől, hogy 2014 végéig a GDP 65-70 százalékára csökkenjen Magyarország államadóssága, ezen túlmenően pedig a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően növekvő foglalkoztatással, javuló versenyképességgel és pénzügyi egyensúllyal számol. Az egyensúly javítását döntő részben a kiadások csökkentésétől várják, kisebb részét olyan bevételekből, mint a Széll Kálmán Terv bemutatásakor is példaként említett elektronikus autópályadíj. Az államadósság-csökkentésben a kormány – erősíti meg a terv angol nyelvű változata is – továbbra is döntő szerepet szán a bankadónak, megerősíti, hogy elmarad a „2010-es áttörés-szerű adóreformnak” minősített változások közül a társasági adó 10 százalékosra csökkentése.
