Több új és az eddigiekhez képest részletesebb információt sikerült megtudnia a Portfolio.hu-nak a csomagról a kedd délutáni minisztériumi háttérbeszélgetésen Kármán András államtitkártól. A korábbi miniszteri megszólalásokhoz képest jelentősen kidolgozottabb és részleteiben is átgondoltabb csomag képe rajzolódik ki előttünk. A tervezett intézkedések között szerepel (többek között) a táppénz összegének, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjemeléseknél inflációhoz kötött indexálás általánosítása, a teljes korkedvezményes lista felülvizsgálata, a gyógyszerkassza esetében nemzetközi referenciaárazás kidolgozása. A kormány emellett azzal számol, hogy 2012-ben az eredeti összegben marad fent a bankadó (180 milliárd forint), és 2013-14-ben a fele folyik be a költségvetésbe (90 milliárd forint évenként).
A programban bemutatott hét ponthoz rendelt megtakarítási összegek fixnek tekinthetőek, vagyis ezekről megszületett a politikai döntés. Az egyes intézkedések mindegyikéről még nincs döntés, de a kormány már több körben tárgyalta azokat, ezért biztosra vehető, hogy a program összességében végül ezekből a lépésekből fog állni - tudtuk meg a minisztériumtól.
A nemzetgazdasági miniszter ma délelőtti tájékoztatása és a kiadott Széll Kálmán Tervnek nevezett dokumentum alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány lépései 7 területet érintenek.
Matolcsy György bemutatta a csomagot: marad a bankadó
1. Munkaerőpiac
A kormány a munkaerőpiaci megtakarítás esetében a passzív munkaerőpiaci juttatásokat akarja visszafogni és emellett a nemzeti foglalkoztatási programot kívánja bevezetni (közmunkaprogram helyett). Ez utóbbi alapvetően azt célozza, hogy a helyi vállalkozások bevonásával valósuljon meg a program (vagyis nem az önkormányzattól kapják a munkát).
A kormány emellett azt tervezi, hogy tovább mérsékli a táppénz összegét, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejét is csökkenti. Az aktív és szakképzési munkaerőpiaci eszközöket a kormány ki akarja váltani uniós forrásokkal. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy a kabinet azt is tervezi, hogy rengeteg rokkantnyugdíjast visszavezet a rendszerbe. Így ez megjelenhet a munkanélküli ellátások és közmunkaprogram oldalán, mint kiadási tétel. Az uniós források ilyen irányú bevonása tehát azt a szolgálja, hogy mérséklődjön a költségvetésre nehezedő nyomás.
Az intézkedések között szerepel még:
- a több jogcímen igénybe vehető szociális transzferek összegének maximalizálása
- a családtámogatási ellátások szintjének nominális rögzítése
2. Nyugdíjrendszer
- Az inflációhoz kötött indexálást általánosítaná a kabinet, vagyis figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés szempontját a nyugdíjak rendszeres emelésénél.
- minden rokkantnyugdíjba vonult ember esetét megvizsgálja a kormány
- a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségének drasztikus csökkentése is a kormány tervei között szerepel. Egyrészt a teljes korkedvezményes listát felülvizsgálnák és a jogosultak számát a felére csökkentenék.
- a nyugellátás kedvezményeinek megszüntetését kívánja a kormány elérni a fegyveres testületeknél
- a fegyveres testületeknél jelenleg érvényes kedvezményes nyugellátás megállapítási szabályokat szintén megszüntetné a kormány
Utóbbi kérdésben a miniszterelnök meglehetősen szigorúan gondolkodik - tudta meg a Portfolio.hu a minisztériumtól, ami arra utal, hogy a kormány elkötelezett a kedvezmények megszüntetése iránt.
3. Közösségi közlekedés
A kormány a közösségi közlekedést érintő elképzelései arra épülnek, hogy erősödjön a MÁV és a Volán közötti integráció, a vasút pozíciójának erősítésével. Emellett a kormány költséghatékonyságot szeretne elérni a MÁV-nál, az összes utazási kedvezmény (kivéve az időskorúak kedvezménye) felülvizsgálatra kerülne, és a kedvezmények nyújtása a jövőben inkább üzleti alapon történhet meg.
A kormány azzal is számol, hogy a MÁV esetében kamatmegtakarítás jelentkezik annak következtében, hogy a kormány átvállalja a társaság adósságát. A cég adósságát akkor vállalja át a kormány, ha a MÁV rendelkezik kidolgozott üzletstratégiával.
Mi lesz az idei hiánnyal?
A tárcától azt is megtudtuk, hogy a MÁV 300 milliárd forintos adósságának átvállalása a nyugdíjvagyon terhére valósulna meg. Ennek kapcsán azt fontos látni, hogy az idei évre vonatkozó 2,94%-os GDP-arányos államháztartási hiányt úgy kell értelmezni, hogy
- a kormány 530 milliárd forintot költ a nyugdíjvagyonból
- és az összes ideiglenes, egyszeri bevételi és kiadási lépéssel korrigálják a deficitet
Vagyis ilyen értelemben a MÁV 300 milliárd forintos adósságának átvállalása nem része a 2,94%-os (tervezett) hiánynak. A minisztérium ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az idei hiánycél tartása iránt, részben ezt is bizonyítja a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékalap legutóbbi felállítása. A tartalékalap kapcsán a tárcától azt is megtudtuk, hogy amennyiben teljesül a hiánycél, akkor ez egy elkölthető összeggé válik, amennyiben viszont nem sikerül elérni a kitűzött deficitszintet, akkor nemcsak megmarad, hanem a jövő évi tervezés alapjául is szolgálhat. Ez azt is jelenti gyakorlatilag, hogy ez a 250 milliárd forintos kiadáscsökkentés (zárolás) tartóssá válik a tervezési bázisba történő beépülés miatt.
4. Felsőoktatás
A kormány megpróbálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt. Emellett a kiüresedett kapacitásokat is felszámolná a kabinet. Az sem zárható ki egyébiránt a tervezett megtakarítási összegek láttán (2012-13-14-ben rendre 12-38-38 milliárd forint megtakarítás), hogy a jövőben valamelyest összességében csökken az államilag támogatott létszám.
5. Gyógyszerkassza
- nemzetközi referenciaárazás kidolgozása
- a generikus termékek piacra lépése után gyakoribb frissítést
- nagy értékű terápiák eredményességének nyomon követése
- biotechnológiai terápiák eljárásrendjének felülvizsgálata
A minisztériumban nem tudtak tájékoztatást adni, hogy a kormánynak milyen szándékai vannak a gyógyszergyártók K+F kiadásainak leírhatóságával.
6. Állami és önkormányzati finanszírozás
A kormány célja ezen a területen a kötelező állami feladatok méretgazdaságos átszervezése. Ennek kapcsán bizonyos (kisebb) intézmények összevonása is felmerülhet, ami azt mutatja, hogy a kormány érzékeny területekhez is hozzányúl. Szóba jöhet még ezen a területen egyes önkormányzati feladatok állami, központi szintre történő helyezése.
A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy betiltja az önkormányzatok számára a működési hitel felvételét és fejlesztési hitelt is csak kormányhivatal ellenőrzése mellett kaphatnának.
7. Államadósság-csökkentő alap befizetései
Az államadósság-csökkentő alap esetében részben a bankadó 2012-es továbbéléséről beszélhetünk. Az adóalapról egyelőre részletes információkkal nem rendelkezünk, viszont a kormány azzal számol, hogy 2013-ban és 2014-ben a jelenlegi összeg fele folyik be a költségvetésbe a pénzügyi vállalkozások különadójából. Vagyis a bankadó a tervezési horizonton nem fut ki a jelenlegi tervek szerint. A többi válságadó esetében viszont 2013-tól teljes megszűnéssel számolnak.
Az alap befizetésének másik lába a 100 milliárd forintos úthasználati díj és a társasági adó (eredetileg 2013-tól tervezett) csökkentésének elhalasztásából származó 120 milliárd forint. Autópálya-matricából jelenleg 47 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, és a kormány ezt akarja 100 milliárd forintra felemelni. A rendszer kiépítésének költségeit ez a tétel nem tartalmazza, de a minisztérium elmondása szerint a kiépítés teljes egészében uniós forrásból finanszírozható.
A minisztérium előtt jelenleg több modell és jól előkészített terv fekszik, és ezek között olyan is szerepel, ami a párhuzamos főutak esetében is bevezetné az útdíjat. Az egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy csak a teherforgalomra lenne-e kivetve az útdíj.
Konzervatív tervezés
A reformprogram azzal számol, hogy a tervezett 900 milliárd forintos megtakarítás elegendő lesz az államháztartás rendbe tételéhez és eközben (Matolcsy György szavaihoz képest konzervatívabb) 3-3,5%-os gazdasági növekedéssel kalkulálnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy konzervatív tervezésen alapuló csomag összeállításról beszélhetünk, információink szerint konzervatív kamatpálya mellett készült a program.
A minisztérium is bízik abban, hogy a gazdasági növekedés tekintetében van pozitív (felfelé mutató) kockázat. Az adósságcsökkenéssel, a makrostabilitás elérésével és az így megvalósuló kockázat mérséklődéssel ugyanis csökkenhet az ország finanszírozási prémiuma és ez segíthet a gazdasági növekedésnek is.
Lekerülünk a szégyenpadról?
A minisztérium tisztában van azzal, hogy 2010-ról 2011-re romlik a magyar költségvetés strukturális egyenlege, ám bíznak abban, hogy amennyiben az Európai Unió kedvezően fogadja és hitelesnek találja a most bemutatott reformprogramot, akkor Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás hatálya alól. A tárca reményei szerint Brüsszel megértéssel tekint majd ezekre a lépésekre és értékeli a kormány elkötelezett törekvéseit.
Az IMF-től lehívott, de fel nem használt hitelrészből (ami az MNB-nél helyezett el betétként a kormány) a kormány idén nem épít le semmit és 2012-13-ban lesz némi felhasználás adósságfinanszírozási megfontolásokból, mert akkor csúcsosodik az ország devizafinanszírozási igénye - magyarázta a minisztérium a keddi háttérbeszélgetésen.
Mire megy el a nyugdíjvagyon?
A keddi tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy a reálhozam kifizetése, a maradók vagyona, a nyugdíjkassza idei kiegészítése, az államadósság csökkentése, a MÁV adósságátvállalása és néhány egyéb adósság típusú önkormányzati kötelezettség esetleges kiváltása után már nagyon marad az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok nyugdíjvagyonából.
Ez egybecseng azzal a korábbi következtetésünkkel, miszerint a kormány csak az idei évi 530 milliárd forintnyi tételt használná fel folyó kiadásként a nyugdíjvagyonból (noha jövőre további 250 milliárd forintnyi vagyonértékesítést, azaz hiánycsökkentést jelzett előre).
