Nem vizsgálhat mindent "az utolsó fűszál eltűnéséig mind a 3200 magyar önkormányzatnál" - hárította el az elszámoltatási kormánybiztos kérdésünket, hogy kiterjeszti-e az ellenőrzést az LMP két parlamenti képviselőjének nyílt levele nyomán az Esztergomban, az önkormányzat előző, fideszes vezetése idején történt gyanús ügyekre is.
Budai Gyula kifejtette: az ezek kivizsgálását a parlamentben kérő Schiffer András LMP-frakcióvezetőnek is azt válaszolta, erre jogszabályi lehetősége sincs.
Az ökopárt politikusai felhívták Budai figyelmét arra, hogy kormánybiztosi mandátuma az elmúlt nyolc év botrányos ügyeinek feltárására szól, ebbe pedig beletartozik az az időszaknak is, amíg tavaly őszig Meggyes Tamás irányította a várost. Schiffer pedig azt vetette a kormánybiztos szemére, hogy pártja "kettős mércével mér", holott "mindennek a teteje, amit a Fidesz képviselői tettek Esztergommal".
Budai arra hivatkozott: a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy önkormányzatok által kötött szerződéseket vizsgáljon, mert ez az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata. Ezért - folytatta - továbbította az ÁSZ-nak a párt levelét. Adóforintok vitatott felhasználásra egyébként már az ÁSZ-nak a város gazdálkodásáról nemrég nyilvánosságra hozott számvevői jelentése is utalt. A dokumentum Meggyes felelősségét is felvetette, amiért a közbeszerzési előírások mellőzésével kötött 2009-ben - a jogszabályi értékhatárt többszörösen meghaladó összegű - szerződést az UD Zrt. egyik volt vezetőjének - jelenleg a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesi posztját betöltő Horváth Józsefnek - a tulajdonában állt kft.-vel közösen alapított önkormányzati társasággal.
Hűtlen kezelés gyanújával tegnap feljelentést tett Meggyes utódja, Tétényi Éva független polgármester az ügyészségen. Feljelentésében az ÁSZ-vizsgálatra utalt: eszerint Meggyesék a helyi gyermekek támogatására létrehozott Szent Miklós Alapban lévő pénzt biztosítékként ajánlották fel más működési kiadásokra költött 610 milliós hitel fedezetére, és mivel tavaly év végén az eladósodott város nem tudott törleszteni, a bank "elvitte" az alap elzálogosított értékpapírjait. Tétényi szerint az is felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hogy az előző vezetés által hátrahagyott alapban mintegy 800 millió helyett ma már csak csak 4,9 milliót tartanak nyilván. Részben be sem fizettek vállalásuk ellenére Meggyesék mintegy 200 milliót, másrészt "kölcsönvettek" belőle. Utóbbit ráadásul kedvezőtlen forint/euró árfolyamnál, így ezzel a tranzakcióval 22,4 milliós veszteséget okoztak. Minderről az alapról szóló legutóbbi éves értesítőben egy szót sem ejtett Meggyes.
Az LMP az alap gazdálkodásának anomáliáin kívül további több tucat gyanús ügyet, "mutyit" ajánlott az elszámoltatási kormánybiztos figyelmébe. Több megbízási és tanácsadói szerződést sorolt fel, melyeknél feltűnő az ár-érték aránytalanság - ezek közül kettőben már nyomozás folyik. Hűtlen kezelés gyanújával szintén nyomoznak az előző, fideszes vezetés idején működő sajátos esztergomi hivatali premizálási rendszer ügyében. Az ÁSZ-jelentésben ugyancsak felelőssé tett volt jegyző, Marosi György - aki ma már egy állami cég, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogi igazgatója - volt a korábbi polgármester mellett a rendszer előterjesztője és hasonélvezője. Meggyes ennek révén mintegy 32 millió forint közpénzhez juttatta két év alatt ismerőseit, fideszes barátait.
