November óta mélyrepülésben van a köztévé félnyolcas Híradójának nézettsége, de a többi közéleti-politikai műsor is sokat vesztett a népszerűségéből. Nem csak a Való világ tehet arról, hogy a nézők elhagyják a köztévét.
Január közepén derült ki, hogy az MTI hírcentruma alá kerülnek a közszolgálati tévék hírműsorai, amit Élő Gábor, az MTV tavaly májusban kinevezett hírigazgatója vezet majd, aki korábban az Echo Tv hírigazgatója, majd a Lánchíd Rádió főszerkesztője volt.
Mint ismert, az MTI hírcentruma gyártja majd a közszolgálati hírműsorokat, az átállásra április elején kerülhet sor, de szervezetileg már múlt keddtől [1] az MTI alá tartozik a Duna TV híradója. A Duna TV tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a hírműsorokat Élő Gábor megbízásából Hegedűs István főszerkesztő-helyettes felügyeli.
Alig nézik a fiatalok a Híradót
Bár Élő Gábor többször nyilatkozta, hogy az irányítása alá tartozó hírműsorok megfelelnek a kiegyensúlyozottság és a pártatlanság elvének, novemberi kutatásunkból [2] az derült ki, hogy a Híradó, Az Este és a Ma Reggel sem egyes műsoraiban, sem pedig egy 24 órás műsorfolyamon belül nem ad egyenlően szót a kormánypártoknak és az ellenzéknek, sőt az MTV hírműsoraiban gyakran kétharmados kormánytöbbség tapasztalható. Kutatásunkat a Republicon Intézet is megerősítette [3] januárban, vizsgálatuk szerint még rosszabb a helyzet: a Híradó 83 százalékát a Fidesz és a KDNP uralja.
A nézők egy része feltehetően ezért mondott le a félnyolcas Híradóról, aminek nézettsége november óta mélyrepülésben van. Míg 2010 5. hetében a Híradó nézettsége átlag 8,1 százalékos nézettséget hozott a 18-49-es korosztályban, addig egy évvel később már csak átlagosan 4,9 százalékot ért el. A teljes lakosságot tekintve is jelentősen csökkent a fél nyolcas Híradó iránti érdeklődés, a tavaly február eleji átlag 14,9 százalékhoz képest idén a tévé előtt ülők 11,5 százaléka választotta az MTV hírműsorát.
A konkrét nézőszámokból talán jobban látszik, hogy mennyien csalódtak a hírműsorban. A hirdetőknek legfontosabb 18-49 éves korosztályban a legnagyobb nézőszámot tavaly az 5. héten a február 1-ei fél nyolcas híradó hozta 183 ezer nézővel, idén a február 2-ai, de ez már csak 121 ezer nézőt jelent. A teljes lakosság körében tavaly február 2-án sikerült elérnie az legtöbb nézőt az MTV-nek, akkor 854 ezren követték a híreket, idén is február 2-a volt a legsikeresebb napja a Híradónak, de akkor már csak 691 ezren nézték.
Nem lehet csak a VV4-re fogni
Az AGB Nielsen adatai szerint 2010 január és 2011. február 15-ig tartó időszakban az MTV Híradójának átlag havi nézettsége nyáron volt a legmagasabb. Azt megelőzően a 18-49-es korosztályban 5,9-8,1, a teljes lakosság körében 12,5-15,6 százalékos volt a Híradó közönségaránya, a nyári emelkedést követően azonban novembertől már zuhanás tapasztalható. A mélypont januárban következett be, amikor a fiatalok körében 5 százalék alá esett a nézettség, a teljes lakosság körében pedig 11,6 százalékra.
Bár tény, hogy az RTL Klub trashrealityje sok nézőt elvonz más csatornáktól, de az MTV Híradójának nézettségét nem lehet csak a Való Világ sikerével magyarázni. Nemcsak azért, mert alapvetően más műfajról és más célközönségről van szó, hanem azért is, mert a VV negyedik szériájának indulása előtt két héttel már jól kimutatható volt a Híradó iránti érdeklődés csökkenése. November 1-7. között a félnyolcas Híradó 18-49-ben 4,5 - 8,6 százalékos, a teljes lakosság körében 10,6 – 14,7 százalékos nézettséget ért el.
Jóval valószínűbb, hogy a közszolgálati hírműsorokban és általában a politikában csalódók máshol követik a híreket. A TV2 Tények nézettsége például szeptember óta folyamatosan növekszik mindkét kategóriában. A Tényeket januárban a teljes népesség 35,4 százaléka nézte, és így közel hat százalékkal verte meg a Való világ előtti műsorsávban futó RTL Klub Híradóját.
Minden közéleti műsornak csökkent a nézettsége
A VV-verziót cáfolja az is, hogy általában véve csökken az MTV közéleti-politikai műsorai iránt az érdeklődés. Az Este [4] adásait például 2010 5. hetében a teljes lakosság átlagosan 8,2 százaléka követte, míg idén már csak 5,3 százaléka kapcsolt a köztévére este kilenckor.
A KDNP szóvivőjének műsora, a Jelfogó [5] is rosszul teljesít a sávjában korábban futó Kasszához képest (4,6 - 7,2), de A szólás szabadsága helyére berakott, Gulyás István volt Echo TV-s által újraélesztett Szempont [6] sem aratott sikert a nézők körében. Vasárnap este egy éve még a teljes lakosság 11,3 százaléka ült az m1 előtt, most viszont már csak 9,1.
Élőnek kevesen mernek nemet mondani
Egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy kivel fogják pótolni a múlt héten felmondott [7] D. Tóth Krisztát. A fél nyolcas Híradó műsorvezetője értesülésünk szerint azért távozik, mert nem tud azonosulni a hírszerkesztési elvekkel. Elképzelhető, hogy március 15-e után nem új embert, hanem eredetileg „ideiglenes jelleggel” bevont műsorvezetőket láthatunk majd többször a Híradóban.
Olajos Gergő, a Kékfény felelős szerkesztője, műsorvezetője fél éve váltásban vezeti a Híradó hajnali, reggeli és déli kiadásait. Luigits Tamás, számos politikai és választási műsor szerkesztője a többször az év parlamenti tudósítójának választott D. Bányász Gergővel január óta vezeti felváltva a késő esti Híradót.
Egy Indexnek név nélkül nyilatkozó informátor szerint senki nem tudja, hogy mi volt Élő Gábor szándéka azzal, hogy ezeket a riporterként, szerkesztőként magas szakmai színvonalon dolgozó embereket kérte meg arra, hogy a Híradó különböző kiadásait bemondóként vezessék. „Egyfelől van egy emberi erőforráshiány az MTV-nél, mivel páran elmentek szülni, Bombera Krisztát pedig szórakoztató műsorba tették át [8]. Másfelől viszont sem Luigits Tamás, sem Olajos Gergő, sem pedig D. Bányász Gergő szakmai hírnevének nem tesz jót, amit most csinálnak. De nem nagyon volt más választásuk, Élő Gábornak ugyanis csak nagyon kevesen mernek nemet mondani [9]” – mondta egy bennfentes.
