Ha minőségi elv alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, akkor hét egyetem és néhány főiskola maradna talpon Magyarországon, mondta Pokorni Zoltán a Republikon Intézet fórumán. A fideszes oktatáspolitikus szerint a kis vidéki főiskolákat úgy lehet megmenteni, ha nagy intézményekkel fuzionálnak, vagy ha bizonyos képzésekre monopóliumot kapnak.
"Nemzetközi mércével mérve a magyar egyetemeket alig jegyzik a világban. Magyar egyetem nincs az első 200-300-ban, több régiós versenytárs is megelőz minket" – mondta Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégiai igazgatója az A38-as hajón rendezett szerda esti felsőoktatási fórumon. A Tóth Csaba által bemutatott összehasonlító adatsorok alapján Magyarországon alacsony az idegen nyelvű képzések aránya, nemzetközi kutatásokban alig vesznek részt az egyetemek, a publikációk idézettsége is alacsony.
A felsőoktatás tömegessé vált, de most is megvannak a korábbi színvonalas egyetemi és főiskolai képzések, igaz, ezeket elfedi a sok gyenge képzés, mondta Pokorni Zoltán. A fideszes oktatáspolitikus szerint a mai felsőoktatási rendszerben nincs olyan szereplő, aki koordinálná, mely képzésekre van szükség egyáltalán. "Az akkreditációnál azt nézik, hogy a főiskola tudja-e teljesíteni a zabhegyező szak elindításához szükséges feltételeket, de azt már nem, hogy erre mi szükség van".
Horn Gábor korábbi SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet igazgatója önkritikát gyakorolt: "Belebuktunk abba, hogy azt hittük, a hallgatók igénye és a felsőoktatás kínálata majd szabályozza egymást." Kiemelte: "Minőségről addig nem lehet beszélni, amíg Magyarországon nincs ára annak, hogy valaki értékes diplomát szerezhet". Horn szerint egyedül ez – tehát a tandíj – tudná megteremteni a hallgató és az oktató érdekeltségét.
Setényi János oktatáskutató szerint nemcsak pénzkérdés az, hogy egy egyetem bekerülhet a nemzetközi vérkeringésbe. "A helsinki iparművészeti egyetem közös programot folytat egy sanghaji egyetemmel, a diákok a projektjeiket skype-on beszélik meg" – említett egy példát. Ez nem pénzkérdés, ilyet mégsem nagyon csinálnak a magyar egyetemek.
Vannak azért biztató példák: egy hazai főiskola egy holland intézménnyel közös képzést indított félig angol nyelven, és közös diplomát is állítanak ki. Ezeknek a programoknak azonban egyelőre nem megfelelő a szabályozása, pedig emelnék a hazai színvonalat. Setényi szerint fel kell ébrednie a magyar felsőoktatásnak, ugyanis folyik az európai diákhitel rendszerének kidolgozása. Ez azt a célt szolgálja, hogy a magyar hallgató Európa bármelyik egyetemére elmehessen, és ehhez finanszírozást is kaphasson. Ha a magyar egyetemek nem tudnak jó képzéseket indítani, el fogják veszíteni hallgatóikat.
Pokorni Zoltán is úgy látta, hogy az európai diákhitel a diáknak lehetőség, a hazai felsőoktatási intézményeknek viszont súlyos kockázat. "Az Európai Unióban látható a törekvés, hogy a felsőoktatási képzéseket centralizálják nagy európai egyetemi központokba. Majdnem biztos, hogy a társadalomtudományi vagy gépészmérnöki képzést nem Kecskemétre vagy Budapestre fogják koncentrálni, és ez a mi háztáji felsőoktatásuknak nem fog jót tenni. Mivel várhatóan a mesterképzésekre lehet felvenni ezt a diákhitelt, ez azt is okozhatja, hogy a hazai mesterképzések leépülnek."
Pokorni Zoltán szerint ha valóban minőségi elv alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, akkor jó, ha hét egyetem és néhány főiskola maradna talpon Magyarországon. A többi intézményt, a kis vidéki főiskolákat azonban nem szabad bezárni, mert ezek a helyi értelmiség bázisai, ezért új feladatot kell találni nekik.
Az egyik út, hogy ezek az intézmények valamelyik egyetem filiáléjává alakulnak. Ez a spontán integráció már most is elindult. Pokorni szerint a kisebb főiskolák nagyobb szerepet vállalhatnának a felnőttképzésben is. Ennek aránya Magyarországon nagyon alacsony: nálunk a munka mellett mindössze a lakosság három százaléka tanul, míg Nyugat-Európában ez az arány akár a 80 százalékot is eléri.
A másik lehetséges út a kis főiskolák megmentésére Pokorni szerint az, hogy monopóliumokat kapnak: bizonyos képzések csak náluk indulnak az országban. A vízügyi képzés java részét le lehetne vinni Bajára, Dunaújvárosban karbantartó mérnököket kellene képezni, mondta.
A fideszes politikus szerint a finanszírozást is meg kell változtatni: ma az állam az egyetemeken finanszíroz férőhelyeket. "Meg kellene ezt fordítani: a finanszírozást az a diák kapja, aki megfelelően teljesít az egyetemen, ő legyen jogosult állam által finanszírozott férőhelyre. Mint mondta, ma csökken a felsőoktatásban az önköltséges hallgatók aránya helyek aránya, de erre a forrásra szükség van, ezt szolgálhatja a diákhitel kiterjesztése.
Nagy Dávid, a hallgatói önkormányzatok elnöke szerint ha őszinték vagyunk, akkor a magyar hallgató nem azért megy külföldre tanulni, hogy onnan innovációt hozzon Magyarországra: világot akar látni, nyelvet tanulni, s később az életrajzába beleírni, hogy tanult külföldön.
