Az unió keleti partnerségi csúcstalálkozóját nem tartják meg májusban Gödöllőn, hanem az év második felében Lengyelországban, már a lengyel EU-elnökség ideje alatt. A magyar uniós elnökség ideje alatt ez lett volna az egyetlen állam- és kormányfői szintű találkozó Magyarországon. A magyar EU-elnökség szóvivője azt mondta: a változásnak pusztán logisztikai okai vannak, mert tavasszal több más nemzetközi eseményt is tartanak.
A keleti partnerségi csúcstalálkozót az eredeti tervek szerint Gödöllőn rendezték volna meg a magyar elnökség szervezésében. Az uniós elnökség ideje alatt ez lett volna az egyetlen állam- és kormányfői szintű találkozó Magyarországon.
A tagországok 2009-ben döntöttek arról, hogy 2011-ben csúcstalálkozóra hívják össze az uniós állam-, illetve kormányfőket, valamint az érintett hat ország első számú vezetőit. A keleti partnerségi csúcs időpontját ezután május végére tűzték ki. A tervezett időpontban azonban - közölte a magyar elnökségi szóvivő - számos más nemzetközi eseményt is tartanak.
A magyar elnökségi program bejelentése után, január 30-án hirdették meg a G8-as csoport (USA , Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Oroszország) csúcstalálkozóját május 26-27-ére. Azóta kiderült, hogy azon a héten héten az OECD is miniszterelnöki szintű csúcstalálkozót tart. Ezek után lehetetlennek tűnt megszervezni, hogy a 27 tagállam és a hat partnerország első számú vezetői Magyarországon is összegyűljenek.
A magyar elnökség és a soron következő lengyel elnökség konzultált Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, és azt kezdeményezte, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót tegyék át az év második felére, Lengyelországba. "Az időpont és a helyszín megváltoztatásának okai tisztán logisztikai jellegűek" - hangsúlyozta Hajdú Márton.
A gödöllői program vendéglátója protokolláris szempontból a magyar és a lengyel kormányfő együtt lett volna, mintegy jelezve, hogy a 2004-ben csatlakozott keleti országoknak fontos a régió unión kívül rekedt államok sorsa. A Lengyelországba tolt csúcsnak így elvben vendéglátója lesz a magyar fél is. Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal való kapcsolatokra terjed ki.
A Keleti Partnerség intézményét hivatalosan svéd és lengyel kezdeményezésre indította el az EU, de a háttérben a német diplomácia is jelentős szervezője volt. Az együttműködés részben válasz volt arra, hogya franciák Mediterrán unió néven az EU Észak-afrikai szomszédainak is szerveztek egy hasonló szövetségi rendszert.
Nagy buli nélkül maradtunk
A magyar elnökség szempontjából azért kellemetlen a csúcs halasztása, mert így látványos magyarországi esemény nélkül telik majd el a magyar EU-elnökség. Az EU működése szerint a fontos tanácskozások ugyan eleve Brüsszelben vannak, de a soros elnökök rendszerint igyekeznek hazájukba szervezni valamilyen látványos eseményt. A cseh elnökség alatt ilyen volt például az USA - EU találkozó, amikor Barack Obama is Prágába látogatott. A magyarországi csúcsra egyébként meghívták Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is, ő azonban a csúcs lemondásáig még nem jelezte, hogy részt vett volna-e a találkozón.
Ugyanakkor nem példa nélküli, hogy egy ilyen csúcstalálkozót nem sikerül megfelelő szinten levezényelni. Az első Keleti Partnerség csúcsra például tíz EU-tagállam - köztük olyan fontosak mint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország - nem küldte el első számú vezetőjét. A 2009-es első ilyen találkozót mégis megtartották, ám az egész hangulatát elrontotta, hogy a nagyok közül csak a német kancellár vett részt rajta.
