Miközben az Európai Uniót továbbra is nyugtatni próbálja és hitegeti a kormány a médiatörvény ügyében, itthon kiállnak a sokat vitatott jogszabály mellett. Martonyi János külügyminiszter a probléma egyszerű megoldásáról beszélt és a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy készek a változtatásra, ám Kósa Lajos itthon változatlanul a szocialisták által keltett botrányt emlegetett.
A kormány a jövő héten válaszol Neelie Kroes uniós biztos levelére; az EP liberális frakcióvezetője szerint ebben a kabinet már nem beszélhet mellé.
Látszólag "puhul" a kormány a médiatörvény ügyében, ám egyelőre elsősorban az Európai Unió felé. Mi több, egyelőre csak szóban; ígéretből viszont van bőven. Legutóbb Martonyi János külügyminiszter beszélt arról, hogy a kabinet készen áll a médiatörvény módosítására. Mint a Financial Times internetes oldalán megjelent interjúban kifejtette: a kritikák könnyen orvosolhatók. Korábban egyébként a miniszterelnök is jelezte: szükség esetén változtatnak. Igaz, Orbán Viktor ezt eleinte ahhoz a feltételhez kötötte, hogy más uniós országokban is legyen változás, ahol - szerinte - hasonló jogszabályal van érvényben.
A nemrég tett nyilatkozatot némileg árnyalja, hogy Orbán tegnapi, Szlovákiában tartott megbeszélésén ismét arról beszélt, hogy a törvény megfelel az európai normáknak. A nyugatnak mutatott "visszavonuló" annak fényében is érdekes, hogy eleinte még minden kormánypárti politikus azt mondta, a törvényen nem változtatnak. December végén Orbán Viktor például kijelentette: nem hatják meg az unió bírálatai. "Eszünk ágában sincs változtatni" a már elfogadott szabályozáson, hiszen "az önbizalom-hiányos országra lenne jellemező, Magyarország pedig nem az" - mondta néhány nappal a törvény hatályba lépése előtt.
Itthon eközben továbbra is hárítani és vádaskodni próbálnak a fideszesek. Jó példa erre Kósa Lajos Fidesz ügyvezető-alelnök többször hangoztatott véleménye, amely szerint az MSZP turbózta fel az uniós visszhangot. De nemcsak ő, hanem Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár is próbálta menteni a menthetőt. Kevés sikerrel: bár hosszan hangoztatta, hogy Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős uniós biztos a kormánynak küldött levelében csak technikai kifogásokat sorolt, hamar kiderült, ez nem igaz. A levél ugyanis komoly aggályokat fogalmazott meg, és felvetette azt is, hogy a médiatörvény nem áll összhangban az európai alapjogi chartával.
A levélről beszélt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is. Mint a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette: "én azt a levelet egyáltalán nem találom technikainak." Arról is beszélt, hogy a Kroes "mindhárom konkrét kifogásnál - a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, regisztrációs kötelezettség, származási ország elve - hangsúlyozza, hogy nemcsak technikai okokból, hanem a szólásszabadság szempontjából is gondokat lát". Verhofstadt végül azt is kijelentette, hogy "erre a levélre nem lehet azt válaszolni, hogy megmagyarázzuk ezt meg azt. Az Európai Bizottság levele szerintem olyan erős, hogy az ilyen válasz már nem elegendő. Azt gondolom, hogy Neelie Kroes állásfoglalására csak a médiatörvény néhány kulcsfontosságú elemének megváltoztatásával lehet reagálni".
A kormánynak más nyilatkozatok is okoztak problémát, hiszen rávilágítottak a kommunikációs trükkökre. Neil Corlett, az európai liberálisok sajtófőnöke a Hírszerzőnek arról beszélt, hogy az Orbán Viktor és a frakció vezetői közti találkozón szóba került a médiatörvény. Ezt az "apró" részletet Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kifelejtette a találkozóról adott beszámolójából.
Arról, hogy - Martonyi János legutóbb tett, egyértelmű ígérete alapján - mikorra változtatna a kormány a médiatörvényen, egyelőre semmit sem tudni. A szavakat ugyanis eddig nem követték konkrét lépések. A kabinet ugyanakkor jövő héten elküldi válaszát Neelie Kroes levelére. Ha a válasz nem lesz kielégítő az Uniónak, annak súlyos következményei is lehetnek.
Sértett kormányzati reakciók a bírálatokra
- Január 19.: A médiatörvényt bírálók tárgyi tévedések sorát említik, a kritikusokat rútul becsapták. Magyarországon most éppen a jogállamiság újraépítése zajlik. A médiatestülettel nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait. (Orbán Viktor miniszterelnök)
- Január 20.: A magyar médiatörvény elemei megtalálhatók az európai országok hasonló jogszabályaiban. Az ezzel kapcsolatos vita politikai jellegű és nem a demokrácia alapelveiről szól (Kovács Zoltán, kommunikációs államtitkár)
- Január 20.: Technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele (Kovács Zoltán, kommunikációs államtitkár)
- Január 22.: Nézzük meg pontosan, honnan jön a bírálat: a médiából és a politikai baloldaltól. Konzervatív pártbarátainktól viszont nagyon nagy megértést és támogatást kapunk (Németh Zsolt, külügyi államtitkár)
- Január 23.: A médiavita kirobbanásában külföldi gazdasági és politikai pártérdekek is közrejátszhattak. A médiatörvény megfelel az uniós irányelveknek. (Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke)
- Január 24.: Az Európai Bizottság levele nem támasztja alá azt a hajcihőt, ami az unióban és az Európai Parlamentben eddig folyt. Látszik, hogy ez mesterségesen felturbózott kampány, a napnál is világosabb, hogy a törvény körüli felhajtást a szocialisták gerjesztik. (Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke)
- Január 25.: A felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét (Kovács Zoltán, kommunikciós államtitkár)
- Január 26.: Az elmúlt két hétben olyan kritikaözönt zúdítottak Magyarországra, amellyel kapcsolatosan még védekezni sem volt lehetőségünk. (Kovács Zoltán, kommunikációs államtitkár)
- Január 26.: Magyarország felülvizsgálja a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindenki számára kielégítő lesz (Martonyi János, külügyminiszter)
