Nem csak technikai jellegűek az EU kifogásai.
A magyar kormány hivatalos álláspontjával ellentétben nem csak „technikai kifogásokat” emelt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az EU-biztos: Neelie Kroes birtokunkba jutott levele szerint az Európai Bizottságnak „komoly kételyei” vannak, hogy a szabályozás megfelel-e a közösségi jognak. A Bizottság emiatt a sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is vizsgálódhat.
„Az Európai Bizottságnak komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar szabályozás kompatibilis-e az Unió jogával” – írta a magyar médiatörvényről Neelie Kroes médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos, az Európai Bizottság alelnöke január 21-én keltezett, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez intézett levelében. A Népszabadság birtokába jutott levélben Kroes három területet jelölt meg, amelyben tisztázást vár a kormánytól, s amelyben a médiatörvény ütheti az EU audiovizuális irányelvét, nevezetesen: 1. a médiatörvény hatálya kiterjed más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra, holott külföldi szolgáltatót csak az eredetországban lehet szabályozni; 2. kiterjeszti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető tartalmakra, tehát „akár egy egyszerű videó bloggerre is”; 3. kiterjeszti a regisztrációs kötelezettséget valamennyi online audiovizuális médiumra. Az EU-biztos ezeket a szabályokat illetően külön is kétségét fogalmazza meg, hogy azok összeegyeztethetőek volnának a vélemény-nyilvánítás szabadságának alapelvével. Kroes két hetet adott a magyar kormánynak, hogy reagáljon ezekre a – ismét idézzük – „komoly kételyekre”.
Mindezen túl Neelie Kroes a bevezetőben jelzi, hogy további kérdéseik is lehetnek a médiatörvényről és a megjelölt pontok az elemzés eddigi szakaszában merültek fel (ebből az következik, hogy a Bizottság még tovább elemzi a jogszabályt)
Az Európai Bizottság ráadásul nemcsak az unió audiovizuális irányelveire tekintettel vizsgálja a médiatörvényünket, hanem – ahogy arról Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője beszélt hétfőn Brüsszelben – „az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is”. Az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, tette hozzá, hogy nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak (és ez valóban nem szerepel a Kroes-levélben sem).
Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak korántsem csak „technikai jellegű kifogásai” vannak az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban – ellentétben a kormány illetékeseinek nyilatkozataival.
A Kroes-levelet a magyar kormány eddig nem hozta nyilvánosságra, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn az MTI-nek azt nyilatkozta, „a kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét”. Előzőleg egy háttérbeszélgetésen Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, a kéthetes határidő lejárta előtt, várhatóan már egy hét múlva válaszolnak a levélre, amely nyilvánosságra hozatalának – amit az MSZP kezdeményezett – nem látja akadályát. Kovács Zoltán és Nagy Anna is egybehangzóan azt állították, hogy Neelie Kroes levelében csak „technikai jellegű kérdéseket fogalmaz meg”, és felvetései egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte.
Kroes az elmúlt hetekben (Brüsszelben, Strasbourgban) már többször beszélt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályairól, és akkor sem csak technikai problémákat említett, hiszen több ízben leszögezte, hogy aggályai „különösen az EU audiovizuális irányelvével, de általánosságban, az alapvető média szabadságjogokkal összefüggésben” is fennállnak. Kroes – akinek a felhatalmazása kifejezetten az audiovizuális irányelv betartatására szól – az Európai Parlamentben egy héttel ezelőtt úgy fogalmazott, „szintén figyelünk a médiahatóság függetlenségének bonyolult kérdésére is”, megjegyezve, hogy a magyar törvény a vélemény-nyilvánítás szabadságával kapcsolatos kérdéseket is felvet, de biztos benne, hogy Magyarország, demokratikus ország lévén, mindent megtesz, hogy a törvényt az európai értékek teljes tiszteletben tartásával alkalmazzák. A médiahatóság függetlenségének témája a kormányhoz intézett levelébe már nem került bele, Jonathan Todd, Kroes szóvivője szerint azért nem, mert ezzel kapcsolatos rendelkezés az uniós irányelvben nem található.
Az Európai Bizottság hétfői, brüsszeli sajtóértekezletén Neelie Kroes biztos szóvivője pedig megerősítette, hogy a médiaregisztráció, illetve a kiegyensúlyozottság aránytalanságai felvetik annak eshetőségét, hogy a vélemény, a szólás szabadsága korlátokba ütközik, s ilyenformán a kérdés összefüggésbe hozható az alapjogi chartával is, hiszen uniós jogszabály átültetéséről és alkalmazásáról van szó. Jonathan Todd a charta 11. cikkelyét említette; eszerint „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.” A szóvivő megismételte, a magyar fél két hetet kapott a válaszra, és ha a magyarázat nem kielégítő, akkor indulhat jogsértési eljárás. (Ezzel kapcsolatban kérdésünkre Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, ez arra az esetre vonatkozik, ha két héten belül nem érkezne meg az Európai Bizottsághoz a levélre adott magyar válasz, „de a válasz meg fog érkezni, így nem lesz ok arra, hogy ilyen eljárás induljon Magyarországgal szemben”.)
Ami a médiahatóság politikai függetlenségét illeti, ez azért nehéz kérdés – ahogy Kroes erre szintén többször utalt –, mert az audiovizuális szolgáltatásokról szóló direktíva, amelynek átültetése testesül meg a magyar médiatörvényben, nem tartalmaz semmit sem e tekintetben, mert a Bizottság és az Európai Parlament javaslatai ellenére a tagországok így döntöttek.
Az üggyel – konkrétan a kéthetes határidővel – összefüggésben az AFP francia hírügynökség brüsszeli keltezésű jelentésében azt írta, hogy az Európai Bizottság fokozta a nyomást Magyarországra vitatott médiatörvénye kapcsán, két hetet adva neki a jogszabály módosítására, ha nem akarja kitenni magát egy eljárásnak a szólásszabadság megsértéséért, ami példátlan lenne Európában.
