Európa tovább lázad, besokallt a külügy. Haladéktalanul vizsgálja meg a magyar médiatörvényt és a médiahatóság tevékenységét, és tegyen hatékony lépéseket azok felszámolásáért - erre szólította fel az Európai Bizottságot a Német Újságíró-szövetség elnöke. Michael Konken szerint a testület munkája a "puszta önkényt" mutatja. A Guardian című brit lap szerint Orbán Viktor az utolsó ember Európában, aki alkalmas az EU előtt álló feladatok végrehajtására.
A Külügyminisztérium közleményben reagált és elutasította annak felvetését, hogy az elnökségi feladatokat korlátozzák.
Megelégelte a folyamatos külföldi bírálatokat a Külügyminisztérium. Közleménye szerint "a Magyar Köztársaság kormánya töretlenül elkötelezett az Unió elnökségi programjának végrehajtása mellett, ugyanakkor határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, mely kétségbe vonja a magyar uniós elnökség cselekvőképességét és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel". Ezzel válaszoltak a többi között a német kormány álláspontjára.
Megelégelte a folyamatos külföldi bírálatokat a Külügyminisztérium. Közleménye szerint "a Magyar Köztársaság kormánya töretlenül elkötelezett az Unió elnökségi programjának végrehajtása mellett, ugyanakkor határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, mely kétségbe vonja a magyar uniós elnökség cselekvőképességét és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel". Ezzel válaszoltak a többi között a német kormány álláspontjára.
A német külügyi államminiszter, Werner Hoyer ugyanis bejelentette: ellenzik, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon. Úgy fogalmazott: Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az EB-nek.
"Magyarország nem feltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó", és alkalmatlan az EU soros elnöki tisztjére.
Ezt már a Guardian szerkesztőségi vezércikke vetette fel. A brit lap szerint Orbán Viktor "az utolsó ember Európában, aki alkalmas" a közösség előtt álló feladatok végrehajtására. A lap szerint az Uniónak mindent meg kell tennie a magyarországi sajtószabadságért, hiszen politikai ellenzék hiányában csak a sajtó ellenőrizheti a hatalmat. Utaltak arra, hogy az újonnan létrehozott nemzeti médiahatóságnak joga van olyan nagy összegű pénzbüntetések kiszabására a kiegyensúlyozatlannak, erkölcstelennek, vagy "az emberi méltóságot sértőnek" ítélt tudósításokért, amelyek akár tönkre is tehetik közlőjüket.
A jobboldali populista miniszterelnök az új médiatörvénnyel már Németországot, Csehországot, Luxemburgot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is feldühítette. Az emberek ezek alapján maguk is képet alkothatnak arról, hogy miféle forradalom történt Magyarországon - olvasható a kommentárban.
Első oldalán, szerkesztőségi vezércikkben kommentálta a Le Monde Orbán Viktor médiatörvényét. A szerkesztőségi állásfoglalás címe: "Magyarország gúnyt űz az európai értékekből". Az írás ismertette a médiatörvény egyes rendelkezéseit, majd megállapította, a brüsszeli bizottság minderre harmatosan reagált. Mindössze annyit tett, hogy hétfőn "kétségbe vonta" a szöveg hasznosságát.
Nem indította el azonban a szabálysértési eljárást, holott a médiatörvény ellentétes az európai szerződésekkel. Az európai parlamentnek csupán szocialista, zöldpárti és liberális-demokrata tagjai adtak nyíltan hangot elítélésüknek. Az unió tagállamainak vezetői - kivéve Németországot, Luxemburgot és elkésetten Franciaországot - langyosan reagáltak. Nem merték bírálni a magyar kormányt, amely mellesleg más ellenhatalmat is korlátoz, - köztük az Alkotmánybíróságét is. A lap emlékeztet arra: Európa nem csupán irdatlan piac. Ha valakit egyszer befogadtak, egyetlen tagja sem teheti túl magát a politikai értékek közösségén. Ez alapvető követelmény, ami megéri, hogy kellő formában figyelmeztessék Budapestet - írta a Le Monde.
Hiányolta az Európai Bizottság állásfoglalását a Német Újságíró-szövetség elnöke is. Ezért Michael Konken felszólította a testületet, haladéktalanul vizsgálja meg a magyar médiatörvényt és a médiahatóság tevékenységét, és tegyen hatékony lépéseket azok felszámolásáért. Szerinte az EU bizottsága nem nézheti tétlenül, hogy éppen az a tagország rombol le alapvető demokratikus értékeket, amely néhány napja betölti a soros elnöki tisztséget. Megállapította továbbá, hogy az eddigi tiltakozások hatástalanok maradtak. Ezt mutatja a médiahatóságnak az RTL Klub elleni fellépése is egy tavaly októberben sugárzott, "túl harsány" műsora miatt. Annak, hogy az új hatóság olyan esetekben is beavatkozik, amelyek a törvény hatályba lépése előtt történtek, semmi köze a jogállamisághoz. Ez puszta önkény - fejtette ki a szövetség elnöke. Enyhébb hangot ütött meg a The Times. A londoni lap - Margaret Thatcher időszakára utalva - azt fejtegette, Nagy-Britanniában tudhatnánk, mi a különbség a túlközpontosított demokrácia és a diktatúra között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont emlékeztetett arra, hogy a magyar médiatörvényt nem csak december végi elfogadása óta érik bírálatok. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, Dunja Mijatovic már júniusban levelet írt Martonyi János külügyminiszternek. Ebben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új törvény "politikai döntéseknek rendelheti alá" a médiát. Szeptemberben megerősítette: amennyiben változtatás nélkül hagynák jóvá a médiatörvényt, az "komoly mértékben korlátozhatná" a média sokszínűségét. Végül decemberben, a parlamenti végszavazás idején ismét kifogásolta, hogy a törvény túlzott hatalmat biztosít a felügyeleti hatóságnak, ez pedig visszaélésre ad lehetőséget.
Amit a magyarok csinálnak, veszélyes - ezt Dirk Sterckx belga liberális ep-képviselő nyilatkozta a Le Soir című brüsszeli lapnak. A korábban újságíróként dolgozó képviselő szerint a törvény körüli polémia csökkenti az elnöklő ország tekintélyét, hiszen a demokratikus alapelvek egyikét kérdőjelezi meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a jogszabály miatt és a testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz is fordulhat, "ami nagy problémát jelentene Magyarországnak, hiszen nem egy egyszerű irányelvnek, hanem az unió egyik alapelvének a megsértéséről lenne szó".
A lengyel sajtó mindennap részletesen beszámol a magyar sajtótörvény körüli friss fejleményekről. A legnagyobb példányszámú napilap, a Gazeta Wyborcza arra emlékeztetett, hogy Brüsszel vizsgálatra várja a magyar sajtótörvény angol és francia fordítását. A lap szerint ez után születhet döntés egy hivatalos eljárás elindításáról. A lapok részletesen írnak a médiahatóság első intézkedéseiről, a Tilos Rádió Ice-T számáról, Tóta W. Árpád cikkéről, amelyben lekádározza Orbán Viktort, és arról, hogy az írás eltávolítását követeli a médiahatóság.
Hatástalan magyarázkodás
Hiába a hetek óta tartó kemény kritika, a kormányzati kommunikáció egyetlen elfogadható ellenakciót sem hozott össze a médiatörvény ügyében. A támadások vélhetően felkészületlenül érték a kormányt, amely abban reménykedett, hogy a témát lassan elfelejtik a külföldi újságírók és szakértők. Nem így lett. Kormányoldalon a rossz külföldi fogadtatásra bevett válasz lett, hogy a törvény nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. Később azzal próbáltak védekezni, hogy sokan anélkül fogalmaznak meg bírálatokat, hogy ismernék a jogszabály szövegét. Ám ez az érv is hatástalan maradt.
Felmerült a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban az is, hogy bizonyára a magyar baloldal szította a külföldi kritikákat. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter kínos helyzeteket is teremtett: például akkor, amikor azt mondta, a luxemburgi külügyminiszter nem az ottani kormány nevében bírált. Később persze kiderült, ez nem így van. Sok fideszes politikus megszólalt már, de a bírálatok talán a leginkább érintett személyt nem hozták lázba. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc évre kinevezett elnöke, Szalai Annamária ugyanis az utóbbi hetekben nem szólalt meg érdemben ez ügyben.
"Magyarország nem feltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó", és alkalmatlan az EU soros elnöki tisztjére.
Ezt már a Guardian szerkesztőségi vezércikke vetette fel. A brit lap szerint Orbán Viktor "az utolsó ember Európában, aki alkalmas" a közösség előtt álló feladatok végrehajtására. A lap szerint az Uniónak mindent meg kell tennie a magyarországi sajtószabadságért, hiszen politikai ellenzék hiányában csak a sajtó ellenőrizheti a hatalmat. Utaltak arra, hogy az újonnan létrehozott nemzeti médiahatóságnak joga van olyan nagy összegű pénzbüntetések kiszabására a kiegyensúlyozatlannak, erkölcstelennek, vagy "az emberi méltóságot sértőnek" ítélt tudósításokért, amelyek akár tönkre is tehetik közlőjüket.
A jobboldali populista miniszterelnök az új médiatörvénnyel már Németországot, Csehországot, Luxemburgot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is feldühítette. Az emberek ezek alapján maguk is képet alkothatnak arról, hogy miféle forradalom történt Magyarországon - olvasható a kommentárban.
Első oldalán, szerkesztőségi vezércikkben kommentálta a Le Monde Orbán Viktor médiatörvényét. A szerkesztőségi állásfoglalás címe: "Magyarország gúnyt űz az európai értékekből". Az írás ismertette a médiatörvény egyes rendelkezéseit, majd megállapította, a brüsszeli bizottság minderre harmatosan reagált. Mindössze annyit tett, hogy hétfőn "kétségbe vonta" a szöveg hasznosságát.
Nem indította el azonban a szabálysértési eljárást, holott a médiatörvény ellentétes az európai szerződésekkel. Az európai parlamentnek csupán szocialista, zöldpárti és liberális-demokrata tagjai adtak nyíltan hangot elítélésüknek. Az unió tagállamainak vezetői - kivéve Németországot, Luxemburgot és elkésetten Franciaországot - langyosan reagáltak. Nem merték bírálni a magyar kormányt, amely mellesleg más ellenhatalmat is korlátoz, - köztük az Alkotmánybíróságét is. A lap emlékeztet arra: Európa nem csupán irdatlan piac. Ha valakit egyszer befogadtak, egyetlen tagja sem teheti túl magát a politikai értékek közösségén. Ez alapvető követelmény, ami megéri, hogy kellő formában figyelmeztessék Budapestet - írta a Le Monde.
Hiányolta az Európai Bizottság állásfoglalását a Német Újságíró-szövetség elnöke is. Ezért Michael Konken felszólította a testületet, haladéktalanul vizsgálja meg a magyar médiatörvényt és a médiahatóság tevékenységét, és tegyen hatékony lépéseket azok felszámolásáért. Szerinte az EU bizottsága nem nézheti tétlenül, hogy éppen az a tagország rombol le alapvető demokratikus értékeket, amely néhány napja betölti a soros elnöki tisztséget. Megállapította továbbá, hogy az eddigi tiltakozások hatástalanok maradtak. Ezt mutatja a médiahatóságnak az RTL Klub elleni fellépése is egy tavaly októberben sugárzott, "túl harsány" műsora miatt. Annak, hogy az új hatóság olyan esetekben is beavatkozik, amelyek a törvény hatályba lépése előtt történtek, semmi köze a jogállamisághoz. Ez puszta önkény - fejtette ki a szövetség elnöke. Enyhébb hangot ütött meg a The Times. A londoni lap - Margaret Thatcher időszakára utalva - azt fejtegette, Nagy-Britanniában tudhatnánk, mi a különbség a túlközpontosított demokrácia és a diktatúra között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont emlékeztetett arra, hogy a magyar médiatörvényt nem csak december végi elfogadása óta érik bírálatok. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, Dunja Mijatovic már júniusban levelet írt Martonyi János külügyminiszternek. Ebben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új törvény "politikai döntéseknek rendelheti alá" a médiát. Szeptemberben megerősítette: amennyiben változtatás nélkül hagynák jóvá a médiatörvényt, az "komoly mértékben korlátozhatná" a média sokszínűségét. Végül decemberben, a parlamenti végszavazás idején ismét kifogásolta, hogy a törvény túlzott hatalmat biztosít a felügyeleti hatóságnak, ez pedig visszaélésre ad lehetőséget.
Amit a magyarok csinálnak, veszélyes - ezt Dirk Sterckx belga liberális ep-képviselő nyilatkozta a Le Soir című brüsszeli lapnak. A korábban újságíróként dolgozó képviselő szerint a törvény körüli polémia csökkenti az elnöklő ország tekintélyét, hiszen a demokratikus alapelvek egyikét kérdőjelezi meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a jogszabály miatt és a testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz is fordulhat, "ami nagy problémát jelentene Magyarországnak, hiszen nem egy egyszerű irányelvnek, hanem az unió egyik alapelvének a megsértéséről lenne szó".
A lengyel sajtó mindennap részletesen beszámol a magyar sajtótörvény körüli friss fejleményekről. A legnagyobb példányszámú napilap, a Gazeta Wyborcza arra emlékeztetett, hogy Brüsszel vizsgálatra várja a magyar sajtótörvény angol és francia fordítását. A lap szerint ez után születhet döntés egy hivatalos eljárás elindításáról. A lapok részletesen írnak a médiahatóság első intézkedéseiről, a Tilos Rádió Ice-T számáról, Tóta W. Árpád cikkéről, amelyben lekádározza Orbán Viktort, és arról, hogy az írás eltávolítását követeli a médiahatóság.
Hatástalan magyarázkodás
Hiába a hetek óta tartó kemény kritika, a kormányzati kommunikáció egyetlen elfogadható ellenakciót sem hozott össze a médiatörvény ügyében. A támadások vélhetően felkészületlenül érték a kormányt, amely abban reménykedett, hogy a témát lassan elfelejtik a külföldi újságírók és szakértők. Nem így lett. Kormányoldalon a rossz külföldi fogadtatásra bevett válasz lett, hogy a törvény nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. Később azzal próbáltak védekezni, hogy sokan anélkül fogalmaznak meg bírálatokat, hogy ismernék a jogszabály szövegét. Ám ez az érv is hatástalan maradt.
Felmerült a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban az is, hogy bizonyára a magyar baloldal szította a külföldi kritikákat. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter kínos helyzeteket is teremtett: például akkor, amikor azt mondta, a luxemburgi külügyminiszter nem az ottani kormány nevében bírált. Később persze kiderült, ez nem így van. Sok fideszes politikus megszólalt már, de a bírálatok talán a leginkább érintett személyt nem hozták lázba. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc évre kinevezett elnöke, Szalai Annamária ugyanis az utóbbi hetekben nem szólalt meg érdemben ez ügyben.
