Mong Attilát, az MR1 műsorvezetéstől eltiltott újságíróját mutatta be a médiatörvény első áldozataként a német közszolgálati tévéadó, az ARD. Budapesti és brüsszeli tudósításukban elhangzott, hogy hamisak a magyar kormánynak a médiatörvényt védő érvei, de nem valószínű, hogy az EU megvonná a magyar szavazati jogot.
Magyarországgal és a soros EU-elnökséggel foglalkozott csütörtök délutáni magazinműsorában az ARD német közszolgálati televízió. A csatorna budapesti tudósítója beszámolt az új médiatörvényről, illetve a külföldi vállalatokat érzékenyen érintő különadókról.
Az új médiatörvény első áldozataként Mong Attilát mutatta be, akit már decemberben "fölfüggesztettek állásából", amiért műsorában egyperces csenddel tiltakozott a médiatörvény ellen. Mong azt nyilatkozta az ARD-nek, hogy a médiatörvény sérti az alkotmányos demokrácia elveit, a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapelveit.
A műsorba bejelentkezett az ARD brüsszeli tudósítója is, aki szerint valószínűtlen, hogy az EU a vitában a magyar szavazati jog megvonásához folyamodna. A tudósító idézte a magyar kormány érveit, hogy a médiatörvényben csupa olyan elem található, amely szerepel más EU-tagállamok hasonló törvényeiben is. "Ez azonban, amennyire én ellenőrizni tudtam, nem minden esetben van így" - mondta.
Szerinte döntő jelentőségű, hogy "a magyar törvény elemeinek kombinációja teljesen új médiajogot eredményezett, amely de facto a sajtószabadság felszámolását jelenti. Ugyanis egy kizárólag a kormánypárt által ellenőrzött bizottság dönt arról, hogy a jövőben mi minősül kiegyensúlyozottnak."
A brüsszeli tudósító szerint az a kérdés, "vajon Magyarország felfogta-e, mitől Európa Európa? Nemcsak a sajtószabadság kérdéséről van szó, hanem arról is, hogyan bánunk vállalatokkal, külföldi beruházókkal. Vannak konfliktusok az Európai Központi Bankkal. A kérdés az, vajon Magyarország átérzi-e az EU szellemiségét. Ez a döntő szempont, és (Magyarországnak) alighanem sokat kell még tanulnia a következő fél évben".
