"Joggal lehetnek büszkék a magyarok arra, hogy szembeszálltak 1956-ban a szovjet tankokkal, és segítették 1989-ben lebontani a vasfüggönyt, de nem lehetnek büszkék az új médiatörvényre, amely akkor lépett hatályba, amikor Magyarország átvette az EU soros elnökségének tisztét". Így kezdődik a New York Times keddi számának szerkesztőségi cikke.
Az amerikai lap azzal folytatja, hogy a törvény, amit Orbán Viktor pártja, a Fidesz hagyott jóvá, "sajnálatos visszalépés a politikai cenzúra felé, amelytől Magyarország a kommunista uralom idején szenvedett." A szerkesztőségi cikk megfogalmazása szerint "ilyennek nincs helye a demokratikus Európában."
A törvény megteremtette a sajtó felügyeleti szervét, amelynek tagjait a Fidesz nevezte ki felhatalmazva őket arra, hogy figyeljenek minden sajtó-megnyilvánulást, beleértve az elektronikus, a nyomtatott, és az internetes kiadványokat, és hogy döntsenek arról, vajon kiegyensúlyozatlan, erkölcstelen, vagy az emberi méltóságot sértő-e az adott a kiadvány"- közli az amerikai lap. A New York Times hozzáteszi:"amennyiben a médiatanács kifogást emel, akár egymillió dolláros büntetést is kiszabhat".
"Orbán pártja, amely kétharmados többséget szerzett a tavalyi parlamenti választásokon, nem áll meg a hatalom megragadásánál, teljes erőbedobással visel hadat az intézményi ellensúlyok és fékek ellen, amelyek feladata a demokrácia védelme egyetlen párt dominanciájától"- írja az amerikai újság. "A Fidesz már törvényileg korlátozta a magyar Alkotmánybíróság jogkörét a pénzügyi kérdésekben, beleértve azt is, hogy a testület felülvizsgálja a magánnyugdíj pénztárak vagyonának kisajátítását a költségvetés egyensúlyának fenntartása céljából"- közli a New York Times.
Az amerikai lap azt írja, hogy "a magyar kormány csökkentette a független Költségvetési Tanács pénzügyi finanszírozását, miközben a hozzá lojális, megbízható emberekkel tölti meg a fontos posztokat." A New York Times szerint "itt nem álltak meg. Orbán felállított egy tanácsot egy új magyar alkotmány létrehozására."
A lap írása szerint "Orbán az 1980-as évek végén lett ismert a szovjet elnyomással szemben kifejtett ellenállásával, és kiállásával Magyarország függetlensége mellett, két évtizeddel később pedig ő és pártja elfelejtették egykori eszméiket." Az amerikai újság felidézi, hogy az új médiatörvény "bírálatokat kapott számos európai vezetőtől, például Angela Merkel német kancellártól, az Európai Parlament tekintélyes tagjaitól, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől, amely a választások tisztasága felett őrködik a kontinensen."
"Orbán úr olyan benyomást tesz, mint a régi szovjet blokk valamely vezetője, miután elutasítóan azzal vágott vissza, hogy 'nem rémítenek meg minket a Nyugat-Európából, vagy távolabbról érkező bírálatok' "- írja a lap."De Magyarország nem hajlandó csendben beállni a sorba. Miután a parlament decemberben elfogadta az új médiatörvényt, számos újság üres címoldallal tiltakozott. Ezért megérdemlik az erős és kitartó nemzetközi támogatást. Orbán nyilván elfelejtette azt, amire Magyarország tragikus történelme megtanította az embereket, hogy a kormányt ellenőrző szabad sajtó nem fogadhatja el ezeket az állapotokat"- zárja írását a New York Times.
"Bacilusnak" nevezték Magyarországot - A ZDF főszerkesztője élő adásban akadt ki
A ZDF, az egyik német állami tévécsatorna főszerkesztője hétfőn este éles szavakkal bírálta Magyarországot. Peter Frey az élő adásban kommentálta a magyarországi fejleményeket valamivel több, mint két percben, képbejátszások nélkül. Mint fogalmazott, Magyarország "bacilus" Európára nézve.
A főszerkesztő - aki Angela Merkel bizalmasának számít - egyebek mellet azt mondta, hogy Orbán Viktor személyes ellenőrzése alá vonta a sajtót, és immár nincs értelme Magyarországon szólás- és sajtószabadságról beszélni. Frey közölte: Olaszországban és Franciaországban sincs minden rendben a sajtó körül, de a Magyarországon történtek szerinte minőségileg új, minden eddiginél veszélyesebb fejezet kezdetét jelzik.
A ZDF főszerkesztője kijelentette: "Lejáratják magukat az európai vezetők, amennyiben hagyják, hogy Orbán az Európai Unió soros elnökeként ünnepeltesse magát". Peter Frey úgy fogalmazott, hogy a német kancellár, Angela Merkel és a többi kormányfő mindaddig nem lehet hiteles, amikor számon kérik az emberi jogokat Pekingen, Moszkván vagy Minszken, amíg "az Unió számára legsúlyosabb eset" nem kapja meg a méltó bírálatot.
Peter Frey óva intette az európai uniós kormányfőket, hogy együtt szerepeljenek Orbán Viktorral a politikai "családi" fotókon. "Magyarország esete azt bizonyítja, hogy nemcsak az eurónak, hanem egy másik fő uniós értéknek, a szabadságnak is védelemre van szüksége." - közölte hétfői esti kommentárjában a ZDF főszerkesztője.
A német televíziózásban meglehetősen ritka, hogy maga a főszerkesztő lép a kamerák elé, s élő adásban mond kommentárt. A ZDF ráadásul inkább a jobboldali CDU/CSU pártokhoz áll közelebb.
A "magyar szellem"
Magyar szellem címmel írt kommentárt a hazai válságadóról a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap keddi számában közölt írás szerint rosszabbul nem is kezdődhetett volna a magyar uniós elnökség: a médiatörvény után ugyanis most a válságadók miatt éri sok bírálat a kormányt.
Mint írják, Orbán Viktor csak néhány ágazatot érintő adóval akarja rendbe tenni a magyar gazdaságot. A válságadó nem kizárólag, de elsősorban német és uniós vállalatokat sújt.
A lap szerint az Európai Bizottság nem büntetheti a válságadóról szóló törvényt, miután az formailag nem sérti azt az alapelvet, hogy a belső piacon nem érheti hátrány a külföldieket. A válságadó ugyanis elméletben a magyar cégekre is vonatkozik, a gyakorlatban viszont külföldi cégek fizetnek majd.
A FAZ szerint Orbán Viktornak fel kell tennie magának a kérdést: meg akarja terhelni hazája első EU-elnökségét azáltal, hogy aláássa a közösség értékeit és eszméit.
