Pár éve még Orbán is féltette a sajtószabadságot
Veszélyben a sajtószabadság – legalábbis ezt állította nyolc évvel ezelőtt, a Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően Orbán Viktor, aki Mádl Ferenc akkori államfőnek panaszkodott, amiért szerinte a magyar sajtó szabadságát sorozatos támadások érték. Az elmúlt nyolc évben gyakori volt a csörte az ellenzéki sajtó és a hatalom között.
Orbán Viktor 2002 augusztusában Mádl Ferenc akkori köztársasági elnöktől kért kihallgatást. Az államfőnek arról beszélt, hogy szerinte veszélyben a sajtószabadság a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál történt személycseréket követően. Orbán akkor azt jósolta, hogy „a vitatott személyi döntések következményeként még egyoldalúbbá válhat a magyar televíziós tömegtájékoztatás”, ezzel pedig tovább fokozódik „a magyar média amúgy is súlyos kiegyensúlyozatlansága”. Noha a közszolgálati médiumoknál történt személyi változásokkal – ellentétben a második Orbán-kormány idején hozott médiatörvénnyel - akkor nem foglalkozott a nemzetközi sajtó, az egykori (és jelenlegi) kormányfő akkor attól tartott, hogy „ezek a fejlemények súlyosan kedvezőtlen hatást gyakorolnak a magyar demokrácia és jogállamiság bel-és külföldi megítélésére.” Orbán egyben arra kérte Mádl Ferencet, hogy „alkotmányos jogkörével élve vesse latba befolyását a törvényes viszonyok, a sajtó szabadságának helyreállítása érdekében”. (Az MSZP és a SZDSZ ezzel szemben azt hangoztatta: szó sincs a sajtószabadság csorbításáról, mindössze annyi történt, hogy a közszolgálati sajtónak vissza kell térnie a közszolgálati sajtó visszatért a közszolgálatiság, a pártatlanság követelményeihez.)
2002 augusztus végén az Az Orbán Viktor exminiszterelnök által létrehívott Szövetség a Nemzetért Polgári Kör a Szabadság térre (az MTV székháza elé) szervezett tüntetést, amelyen több jobboldali újságíró - köztük Bayer Zsolt - is megjelent. A sajtószabadság ravatolózájává nyilvánította az MTV épületét Kerényi Imre és felszólította a megjelenteket, hogy a magukkal hozott virággal, "a gúny virágaival" borítsák be a teret és temessék el a sajtószabadságot.
Bojkottálták Gyárfásékat
A könnyed „médiaháború” nem ért véget 2002 után sem. A 2006-os év több okból is emlékezetes, ez az esztendő például a bojkottok éve volt. Az őszödi beszéd és a tévéostrom után szűk egy hónappal, egy Kossuth térre szervezett gyűlésen jelentette be Semjén Zsolt, hogy a KDNP a Fidesszel együtt bojkottálja a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorát, hogy ne zavarják "Orosz és Aczél urakat agitprop tevékenységükben". Gyárfás Tamás kicsit sajnálkozott. A távolmaradás 2009 szeptemberéig tartott, amikor is a Nap-keltét felváltotta a Ma reggel. Honlapján így számol be róla Semjén.
Igaz, a tévéostrom miatt ellenkező előjelű tiltakozás is volt. Az SZDSZ mindaddig nem nyilatkozik a Hír Tv-nek, míg az nem kér bocsánatot a tévéostrom közvetítésének módja miatt – közölték négy évvel ezelőtt a szabad demokraták. A televízió válaszközleménye szerint pedig inkább az SZDSZ-nek kellett volna bocsánatot kérnie. Az ORTT végül október 11-i döntésében egymillió forintra büntette a Hír Tv-t, mert a testület álláspontja szerint a csatorna megszegte a médiatörvényt, amikor forradalomnak állította be az MTV ostromát. A ma már a médiahatóság vezetőjeként ismert Szalai Annamária különvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban. Az ORTT 2006-os szeptemberi vizsgálati jelentésére pedig úgy reagált: "Álláspontom szerint az ORTT-nek sem kellő ideje, rálátása, sem kidolgozott módszertana nem volt ahhoz, hogy tudományos alapossággal mondjon véleményt arról, zavargások, rendbontások idején mi tekinthető a médiatörvényben foglaltak szerinti megfelelő tájékoztatásnak".
Bírságok, zaklatások
A szintén jobboldaliként ismert, a közmédiumoknak az utóbbi hónapokban több arcot is adó Echo TV pusztán hírműsoraival produkált igen látványos eredményt négy évvel ezelőtt: 12 vizsgált hírműsora közül 11 sértette meg azt a törvényi előírást, amely szerint a közzétett műsorszámok összessége, illetőleg azok bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve azok nézeteinek szolgálatában - olvasható egy 2006. június 10-ei ORTT-határozatban. A csatornát 150 ezer forintos bírsággal sújtotta a testület, amely azzal indokolt, hogy a televízió a hírműsoraiban a jobboldalt részesítette előnyben, többféle technikát használva ehhez. Megállapították, hogy a hírek tálalása "látensen felkészítette a nézőt arra, hogy maga vonja le a csatorna által sugalmazott konklúziót". Az Echo TV erre úgy reagált: a társaság nem áll egyetlen párt vagy politikai mozgalom, illetve azok nézeteinek szolgálatában. "A műsorainkban megjelenő tényközlések a valós folyamatokat tükrözik, azaz Magyarország leszakadását Európától, amit a nyugati világ is visszaigazol" - olvasható a médium akkori nyilatkozatában.
A Nemzetbiztonsági Hivatal kevés, az elmúlt évek politikai-médiabeli történéseit listázó felsorolásból maradhatna ki. 2007-ben történt, hogy az NBH munkatársai lakásukon faggatták a Magyar Nemzet két újságíróját. A lap arról számolt be, hogy a hivatal munkatársai megjelentek az egyik újságírójuknál azt követően, hogy kollégájával Lesencefalun, Szilvásy György kancelláriaminiszter építkezésén jártak. Az ügy kapcsán vizsgálatot rendeltek el, amely azt állapította meg, hogy az NBH törvényesen, de szakszerűtlenül járt el.
Következő ügyünkben a szakszerűtlenség kevésbé, sokkal inkább a szivárogtatástól való (pedig hol volt akkor még WikiLeaks) félelem játszotta a főszerepet. S akkoriban még a jobboldali média is aggódott a független újságírói munkáért. A kormányzati szervektől kikerülő információk miatt a közalkalmazottak mellett bírói engedéllyel újságírókat is lehallgathat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – szólt a hír 2004-ből. A Magyar Nemzet szeptemberi cikkében emlékeztetett: „az MSZP-SZDSZ-kormány számára kellemetlen, nem publikusnak minősített információk napvilágra kerülése miatt február óta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) több, a korábbiaktól eltérő jellegű intézkedést hozott”. A lap által megszólaltatott szakértők azt mondták: "célszerűbb" és olcsóbb a szerkesztőségek, illetve az újságírók telefonjait lehallgatni, mivel ide futnak be, ezeken a helyeken "összpontosulnak" a kiszivárogtatások.
Vannak persze olyan történetek, amelyekre azt mondhatjuk: az nevet, aki utoljára nevet. Bár most a Klubrádió kesereg az elveszni látszó frekvenciája miatt (mert az NMHH december közepén eredménytelennek nyilvánította a 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást), tavasszal a Magyar Katolikus Rádió volt csalódott a Fidesszel és a KDNP-vel egyetemben, amikor a Klubrádió elhalászta a lehetőséget a vallási adó elől. Szalai Annamária a Népszabadságnak azt mondta, azért nem vett részt a szavazásban, mivel szerinte „törvénysértő eljárás zajlott”. Az ORTT ügyrendjét megsértve játszotta át „a főváros utolsó szabad frekvenciáját” a Klubrádiónak, amelynek így már két frekvenciája is van. Érvelése szerint az MSZP, illetve az SZDSZ delegáltjának immáron „nulla a legitimációja”. Az origónak Szalai akkor úgy nyilatkozott, hogy valóban odaígérték a Katolikus Rádiónak a frekvenciát, de ennek médiapolitikai okai vannak. Szerinte nem egyedi eset, hogy eleve valamelyik rádiónak szánják a pályázatra kiírt sávot, ugyanez történt korábban a Magyarországon elinduló BBC-vel is. Kormányra kerülve úgyis visszacsinálják – írta akkor a Népszabadság a politikusi nyilatkozatokra utalva.
És valóban: a Szalai vezette Médiahatóság 2010. december 15-én visszamenőleg érvénytelennek nyilvánította a 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást. A Klubrádió erre reagáló közleményében emlékeztetett: a budapesti 95,3 MHz frekvencia működési engedélye 2011. február 11-én lejár. „A hatályos jogszabályok szerint pályázatot kellett volna kiírni erre a sávra még 2009 őszén. Miután a pályázat kiírása a mai napig nem történt meg, a Klubrádió megpályázta a 92,9 MHz-es frekvenciát. A tendert megnyerte, győztességét az ORTT hivatalosan kihirdette” – szögezte le a rádió közleménye. A Klubrádió szerint ebben a stádiumban a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani már nem lehet. „A Klubrádió már a pályázatában is kijelentette, hogy természetesen nem kíván egyidőben két budapesti frekvencián működni, majd több beadványban javaslatot tett az átállás módjára. A javaslatokra eddig semmilyen választ nem kapott” – írták közleményükben. Végül kijelentik: a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvencián, vagy a jogerősen elnyert 92,9 MHz-es hullámhosszon folytatni fogják a műsorszolgáltatást.
