Az ügynöklistákat tartalmazó, titkosított mágnesszalagok feldolgozását felügyelő Kenedi-bizottság megszüntetéséről szóló kormányrendelet jelent meg csütörtökön. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a kormány dolgozik egy törvénytervezeten, amely nyilvánosságra hozná az ügynöklistákat, így a Kenedi-bizottság működése okafogyottá válhat.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent egy kormányrendelet arról, hogy megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása a rendelet hatályba lépését követő 15. napon.
A három fős Kenedi-bizottságot [1] áprilisban hozta létre Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök kormánya azzal a céllal, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) előkerült tizennyolc mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
A csütörtöki kormányrendelet előírja, hogy a testületnek megbízatása megszűnése előtt jelentést kell tennie tevékenységéről a miniszterelnöknek. A rendeletben az is szerepel, hogy a felülvizsgálat során keletkezett iratanyag megőrzéséről az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) gondoskodik.
A Magyar Nemzet december 9-én írt arról [2] kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy heteken belül a kormány elé kerülhet az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerváltás előtt megfigyelt, lehallgatott személyek hozzáférhessenek az őket érintő, a rendszerváltás előtt keletkezett és a titkosítás alól feloldott állambiztonsági iratokhoz. A napilap felhívta rá a figyelmet: ez alapján a Kenedi-bizottság működése okafogyottá válhat.
A HVG eheti számában arról ír, hogy információk szerint a mágnesszalagok tartalmát kinyomtatták és a Kenedi-bizottság által hitelesített 3800 oldalt az AH páncélszekrényében őrzik. A lap szerint jelenleg is zajlik az adatsor adatbázisba rendezése és a titkosítás felülvizsgálata, aminek 2011. májusáig kéne lezárulnia.
Most, hogy a testület idő előtt megszűnik, továbbra is fennáll a bizonytalanság, hogy az egykori állambiztonsági dokumentációból a mai titkosszolgálatok milyen adatokat és miért tartottak, tartanak vissza. A Kenedi-bizottságnak ugyanis minden dokumentumba joga volt betekinteni, és ha jónak látták, a tagok kezdeményezhették a titkosság feloldását. Kenediék elküldésével a szolgálatok ismét maguk mazsolázhatnak majd az adatok között, és külső, civil kontroll nélkül dönthetik el, mi legyen nyilvános és mi maradjon titkos.
