A kétmilliós plafon nem számít olyan sikercégeknél mint a BKV és a MÁV
A fővárosi közműcégeknél egyes fizetések köszönő viszonyban sincsenek az új bértáblával
Hiába maximálták egymillió hatszázezer forintban a fővárosi közműcégek vezetőinek fizetését, a korábban kötött munkaszerződések miatt egyes menedzserek havi hárommillió forintnál is többet kereshetnek. Az állami cégekhez hasonlóan a fővárosban is az adható prémiummal „trükköznek”. A BKV-nál 14 felső vezetőjövedelme lépheti át a kétmillió forintot, az állami tulajdonban lévő MÁV-nál 18-an vannak a kétmillió feletti klubban.
A politikusokra, az állami vállalatok és fővárosi közműcégek vezetőire, valamint a közmé diumok nemrégiben kinevezett vezérigazgatóira jogilag nem vonatkozik Orbán Viktor miniszterelnök júniusi bejelentése, hogy az ország nehéz gazdasági helyzete miatt kétmillió forintos bérplafont vezetnek be a közszférában. A cégvezetők fizetése ugyan nem lépi át a kétmilliót, de az adható, teljesítményarányos prémiummal egyeseknél azt jóval meghaladhatja.
Legutóbb az új Fővárosi Közgyűlés az első „rendes” ülésének első napirendi pontjaként fogadta el fővárosi tulajdonban lévő társaságok vezetőinek bértábláját. A sietséget az elmúlt évben nagy felháborodást kiváltó, gazdasági és erkölcsi értelemben is erősen kifogásolható végkielégítésekkel, illetve a mögöttük meghúzódó bérpolitikai anomáliákkal magyarázták. De már az előterjesztésben rávilágítottak, hogy az alapbérek és juttatások kérdése közgazdasági kategória, ami nem szorítható ki a piaci világból. A közgyűlés végül hat fizetési osztályt hozott létre. Az első kategóriába csupán a két új holding – Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – vezetője, illetve a BKV vezérigazgatója tartozik. Számukra 1,6 millió forintos alapbért és 40 százalék teljesítménypótlékot, öszszességében kétmillió kétszáznegyvenezer forintos jövedelmet szavaztak meg a városatyák. Az indoklás szerint ez lényegesen elmarad a vegyes tulajdonú fővárosi cégek vezetőinek juttatásaitól.
Ez csak részben igaz.
Az első munkahelyét koptató BKK-vezér, Vitézy Dávid, illetve a BVK-t irányító László György jövedelme valóban elmarad például a negyedrészben önkormányzati tulajdonban lévő Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatójának havi apanázsától. A BKV első emberére viszont aligha érvényes ez a tétel. Kocsis István személyi alapbére ugyan másfél millió forint, ám ehhez jön még a 150 százalékos prémium, ami hárommillió-hétszázötvenezer forintos havi jövedelmet jelenthet. (A cégautó térítés nélküli magántulajdonba kerüléséről és az évi 280 ezer forintot érő életútbiztosításról nem is szólva.) Erre utalhat György István főpolgármester-helyettes lapunknak adott válaszában: a bérpolitikai irányelveket valamennyi tulajdonukban álló cég újonnan kinevezett vezetőjénél alkalmazzuk, de a korábban kinevezettek tekintetében csak törekedni tudunk a bérpolitikai elveket figyelembe vevő megállapodásra. A munkaszerződés egyoldalú módosítására ugyanis nincs mód. Vélhetőleg ezért keres a BKV-nál további 14 vezető 2 millió forint felett, a metróberuházás projektigazgatója pedig 8 milliót is meghaladó összeget havonta. Ezek a fizetések köszönő viszonyban sincsenek az új bértáblával. De érdekes helyzet állt elő az FKF Zrt.-nél is. A most kinevezett Tölgyesi Balázs vezérigazgató az új bértábla szerinti javadalmazásban részesül, de négy beosztottja is lekörözi őt kétmilliót jóval meghaladó fizetésével.
Több állami cég vezetőjének jövedelme is átlépheti a kétmillió forintot. Korábban beszámoltunk arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Villamos Művek vezérigazgatói kétmillió forintos havi alapbért kapnak, az ezen felül adható prémiummal együtt azonban az éves jövedelmük meghaladhatja a negyvenmillió forintot. De nem csak ők. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának alapbére egymillió-kilencszáznyolcvanezer forint, ehhez jöhet még 80 százalékos teljesítményarányos prémium, valamint a személyi alapbér 30 százalékának megfelelő sugárártalmi pótlék. Így a vezérigazgató éves jövedelme majdnem elérheti a bruttó ötvenmillió forintot is.
A MÁV Zrt. tizennyolc vezetője kereshet kétmillió forint felett. A cég adatszolgáltatása szerint a vezérigazgató a kétmillió forintos személyi alapbére mellé maximum 80 százalékos teljesítményarányos pótlékot kaphat, így éves jövedelme meghaladhatja a negyvenmillió forintot. Egyes igazgatók és főosztályvezetők szerződése is tartalmazza a nyolcvanszázalékos prémium lehetőségét, így mehet a fizetésük kétmillió forint fölé. Ezen kívül a MÁV vezető beosztású munkavállalói évi 338 000 forintot kapnak választható béren kívüli juttatás címen. A Posta Zrt.-nél csak a vezérigazgató kap a kétmillió forintos havi fizetése mellé 80 százalékos adható prémiumot, a két vezérigazgató-helyettesnek az egymillió-kilencszázötvenezres fizetés mellé 55 százalékos teljesítményarányos prémiumot határoztak meg, ami havi hárommillió forintos fizetést jelenthet.
