Nem is tárgyalhat az Országgyűlés arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok választhassák az önkéntes nyugdíjpénztárakat az állami nyugdíjrendszer helyett. Az ötlettel két hete a kasszák hozakodtak elő, miután kiderült, hogy a kabinet olyan feltételrendszert állít fel, amiben szinte senkinek nem éri meg a magánpénztári-tagság. A javaslatot a szocialisták próbálták a parlament elé vinni, de már a költségvetési bizottságban elakadt a kormánypárti képviselőkön. Azzal érveltek, hogy csak az állami nyugdíj a biztos, és eleve hiba volt létrehozni a kasszákat. De egyáltalán mire jók az önkéntes kasszák?
Mivel csak négy szocialista képviselő támogatta, elbukott az a javaslat, ami a magánpéztár-tagoknak lehetővé tette volna, hogy a kötelező pénztári rendszerben összegyűlt befizetéseiket átvigyék valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba. Az elképzelést először a pénztárak vetették föl a nemzetgazdasági miniszternek [1], de a kabinet nem rajongott érte. Ez érthető, ha ugyanis a kormány rábólintana erre, feltehetően a pénztártagok harmada-fele ezt a lehetőséget választaná. Ezzel az állam durván ezer-ezerötszáz milliárd forinttól esne el.
A kasszák azzal érveltek, hogy a valódi szabad választást ez jelentené, hiszen így mindenki dönthetne, hogy a tisztán állami rendszert választja, vagy önkéntes pénztártagként – állami nyugdíjjogosultságát elveszítve – a tisztán piacit. A Stabilitás Pénztárszövetség még azt is felvetette, hogy a tényleg valódi választást az jelentené, ha az önkéntes kasszát választók 24 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjjáruléka is saját számlájukra érkezne, és nem az államhoz.
A költségvetési bizottság kormánypárti politikusai most azzal érveltek, hogy csak az állami nyugdíj a biztos, és hiba volt létrehozni a magánpénztárakat. A lényeg, hogy a pénz biztosan nem kerülhet az önkéntes pénztárakhoz, bár ez senkit nem lepett meg.
Ami megmarad
A bizottságban tehát csak azt gáncsolták el, hogy a kötelező kasszákból át lehessen menetni a pénzt az önkéntes kasszákba. A végleges felszámolás azonban az önkénteseket nem érinti, magától - csakúgy, mint eddig - a jövőben is bárki befizethet ezekbe a kasszákba, ami kifejezetten előnyös lehet most, hogy a kötelező rendszert felszámolják.
Az önkéntes kasszák alapvetően arra jók, hogy ezekkel mindenki a törvényi előírásokon túl saját igényeinek megfelelően gondoskodhat valamekkora többletnyugdíjról. Mindenki pénztártag lehet, aki elmúlt 16 és tagdíjat fizet. Az önkéntes pénztárak mindenkinek egyéni számlát vezetnek, negyedévente hozamot írnak jóvá. A számla titkos, harmadik személy nem láthatja a dugipénzt ami egyébként örökölhető.
Az önkéntes kasszáknak nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is tagjai lehetnek, ez azért jó, mert így ők átvállalhatják a tagdíjfizetést a munkavállalóiktól. A kasszákhoz minimális, havi két-háromezer forintos befizetéssel lehet csatlakozni és általában egyszeri (eseti) befizetésekre is van lehetőség. Ökölszabályként elmondható, hogy egy pályakezdőnek bruttó bére 3-5 százalékát érdemes beutalnia önkéntes nyugdíjszámlájára, ha a nyugdíjazásakor utolsó nettó fizetésének 30-40 szeretné pluszban megkapni. Minél később indul a takarékoskodás, annál többet kell feláldozni a havi pénzből, hogy kigyűljön az elegendő összeg.
Az önkéntes takarékoskodást az állam adókedvezménnyel honorálja, Matolcsyék az utóbbi hetekben többször is elmondták, hogy ezt megtartják, részletek itt [2].
