Hamarosan kiderülhet, meddig tolerálja a piac Orbán Viktort - írta mai számában a magyar gazdaságpolitikát szerencsejátékhoz hasonlító Wall Street Journal, még a Moody's leminősítésének ismerete nélkül. A cikk, az ugyancsak ma publikált Financial Times rangsor , melyben Matolcsy György az utolsó előtti uniós pénzügyminiszter lett, illetve a Moody's leminősítése határozza meg ma Magyarországgal szembeni befektetői hangulatot: ehhez képest a tőzsde 1,5 százalékos esése és a forint gyengülése nem is mondható vészesnek.
A különutas, nem ortodox magyar gazdaságpolitika nagyon is hagyományos válsághoz is vezethet - írta ma reggeli számában a Wall Street Journal. A lap kommentárja figyelmeztetett: a magyar adósságbesorolás nyomás alatt van.
Utóbbi megállapítás bár igaz, némileg megkésett, a befektetők által egyébként várt lépésre ma reggel rá is licitált a Moody's: míg eddig csak az S&P besorolása szerint voltak a magyar államkötvények a még befektetésre ajánlott kategória utolsó helyén, a Moody's egyből két fokozattal sorolta lejjebb [1] korábbi osztályzatát, így már nála is a bóvli (befektetésre nem ajánlott kötvények) kategória határán mozgunk. A kilátás - tehát a következő besorolás jelenleg feltehető iránya - negatív. A harmadik minősítő, a Fitch továbbra is eggyel jobb helyen tartja nyilván Magyarországot, azaz nála még belefér egy egyfokozatú leminősítés úgy, hogy nem csúszunk át a bóvli kategóriába.
A kérdés az, hogy nem veszi-e a Moody's lépését egy olyan jelzésnek a piac, hogy most kell elfordulni a magyar eszközöktől – áll egy, a leminősítéssel foglalkozó elemzői kommentárban. Hasonló kérdést, a piac türelmét veti fel ma reggeli cikkében a WSJ is.
Egyelőre azonban drasztikusabb reakció nem kísérte a leminősítést: a forint bár délre a 280-as szint fölé gyengült az euróval szemben, a kora reggeli 278 körüli szintek után a leminősítés hírére is csak egyforintos megugrással reagált az árfolyam, aztán lassan, egyenletesen gyengült mostanáig, ami nem jelez menekülést. Nem lehet pánikról beszélni a tőzsdén sem: délre ugyan már 1,5 százalékos volt a nyitáskor mindössze 0,08 százalékos, majd tíz körül is még csak 1 százalékos mínusz, de délelőtt az összes európia börze mínuszba fordult.
A dollár 211, a svájci frank 214 forint. A péntek esti 365 bázispontról ma délelőtt 20 bázisponttal a november 30-án már tesztelt szintre emelkedett a magyar államkövetkező öt évi nemfizetése elleni biztosítás éves ára (az ún. 5 éves CDS-felár) a Markit adatszolgáltató szerint. Ez a szűkebb értelemben vett térségünkben a legmagasabb és a magyar állammal kapcsolatos befektetői aggodalmakat tükrözi.
Az aggodalom marad: a piaci hangulatot egyszerre tükröző és befolyásoló WSJ szerint a magyar gazdaságpolitika egy kockázatos, szokatlan fogadáshoz hasonlítható. Az szja-csökkentés és az attól várt, 1 millió új munkahelyet és 5 százalékos növekedést a lap szerencsejátékhoz hasonlítja, miközben jelzi, hogy annak árát a válságadókkal terhelt szektorokkal fizettik meg, noha az így szerzett állami bevételek csak átmenetiek.
Hasonlóan csak átmeneti fellélegzést jelenthet az államnak a magánnnyugdíj-pénzek "elkobzása". A pénztárak felszámolásával az állampapírpiac vevői oldalának kulcsszereplői tűnnek el, csökken majd a likviditás. Ráadásul a lépéssel az állam a nyugdíjasellátás teljes terhét újra a saját vállára veszi.
A WSJ nem megy el az Index által közétett, az MNB működését érintő várható lépések mellett sem: a jegybank inflációscél-követési politikájának aláaknázásának értékeli, hogy a kormány saját embereivel töltené fel [2] a monetáris tanácsot, illetve kívánatosnak tartaná, ha a testület 3,5 százalékra emelné [3] a jelenlegi, 3 százalékos inflációs célt.
