Orbánék kizárnák az alaptörvény jövőbeni módosítását
Szinte egyáltalán nem lehetne módosítani az alkotmányt, ha az alapján a koncepció alapján írják majd meg az alaptörvényt, amit szerdán a Vasárnapi Hírek tett közzé internetes oldalán. E szerint az alaptörvényt csak úgy lehetne módosítani, ha két egymást követő országgyűlés kétharmada ugyanazt a döntést hozta.
Egy tizenhat oldalas koncepciót készített az országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága, amelyben már csak a kormánypártok szakértői dolgoznak Salamon László vezetésével. A készítők azt javasolják, "az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is."
A dokumentum szerint az alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait és deklarálja a család fogalma férfi és nő házasságán alapul. "Az alapvető jogok korlátozásának mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet hely" - írják. A koncepció minden olyan alkotmányos alapjogot megtartana, amit a mostani alaptörvény tartalmaz. Bár mostanában többször deklarálták a koncepció készítői, hogy nem akarnak szigorítani az abortusz-szabályokon, azt ugyanakkor rögzítik, alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg.
Nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy esetleg a jelenlegi egykamarás helyett kétkamarás parlament működjön. Ebben az esetben a felsőházban a civilszervezetek, az egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, az érdekvédők, az akadémia és az egyetemek képviselői foglalhatnának helyet. Az országgyűlés feloszlatható lenne, ha nincsen március végéig költségvetés, vagy ha egy éven belül háromszor vonták meg a bizalmat a kormánytól. De az őszödi beszéd kiszivárgása utáni helyzetre is van egy ötlet: "Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja."
Az államfőt továbbra is a parlament választaná, s érdemben nem is változnának feladatai, de lehetőség volna külön törvényben az alkotmányénál nagyobb hatáskört rábízni. Kitüntetést odaítélését csak akkor tagadhatná meg, ha az az alkotmány alapértékeivel volna ellentétes. Az alkotmánybíróság hatásköréről nem esik túl sok szó, mindenesetre a koncepcióban nincsen korlátozó passzus, vagyis a taláros testület feladata a jogszabályok alkotmányos kontrollja, s annak megállapítása, ha egy jogszabály alkotmányellenes, milyen jogkövetkezményei vannak.
Az alkotmány készítői reagálnak arra a felvetésre is, hogy túl gyakran változik mostanság az alaptörvény. Ha a mostani elvek alapján készül az alaptörvény, akkor gyakorlatilag senkinek nem volna módja egyszerűen megváltoztatnia az alaptörvényt, hiszen két egymást követő országgyűlésnek kellene egy módosítást elfogadnia.
Az új Alkotmány tervezetéből kiderül az is, hogy hazánknak új címere és új zászlója lesz. A jelenlegi Alkotmányban ez áll: A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Az újban viszont már a címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs. Az állami lobogóba pedig bekerül a címer, a szöveg szerint "a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerre".
Schmitt Pál is örülhet, mivel a sportot is szerepeltetni fogják az alaptörvényben. "A testi és lelki egészség biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről."
Újdonság az is, hogy létrehoznák a közigazgatási bíróság intézményét, amely a közigazgatási jogviták eldöntésén túl például az önkormányzati rendeletek törvényességi felügyeletét is ellátná. Az igazságszolgáltatás csúcsszerve a Kúria lenne, amelynek elnökét az államfő javaslatára a parlament választhatná meg kétharmados többséggel. A Kúria hatásköre volna a jogegységi határozatok kibocsátása.
