Folytatódik az üres címlapos tiltakozás a Fidesz „totális” médiatörvénye ellen. A kiterjesztett fennhatóságú médiahatóság és csatolt szervei százmilliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre – megsarcolnák a kereskedelmi tévéket is.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően, üres címlappal jelent meg a Magyar Narancs, illetve az Élet és Irodalom. Az új médiatörvény (tervezete), a nyomtatott sajtó tízmilliós nagyságrendű megbírságolása, a médiahatóság teljhatalma elleni tiltakozáshoz csatlakozott a Népszava is: Németh Péter főszerkesztő lapunknak megerősítette, hogy pénteken – majd a magyar EU-elnökség januári kezdetekor is – ők is üres címlappal jelentkeznek, hogy az unió figyelmét is felhívják: „itt nincs demokrácia”.
Az akcióhoz a Népszabadság is csatlakozott: lapunk tiltakozó cikket közölt, és Alkotmánybírósághoz is fordulunk. A Hírszerző csütörtökre „forradalmi” címoldalt készített, kommunista röpiratokat idéző cikkekkel („Elég volt! – Adjunk csattanós választ a Nemzeti Együttműködés ellenségeinek!” című vezércikkel). A stop.hu egy hibaüzenetet tett címoldalára, valamint felkérte olvasóit, hogy segítsenek eldönteni, vajon megfelelne-e Szalai Annamáriának mondjuk a „Bréking – Átírják a görög mitológiát! Szalai Annamária az istenek közé kerül” című írásuk. Miután az elfogadás előtt álló új médiatörvény nemcsak a nyomtatott és az internetes hírlapokra, de a szerkesztett blogokra is kiterjesztené a médiahatóság hatáskörét, a blogoszférában is gyorsan elterjedt a tiltakozás. Az ismert közéleti naplók közül a hvg.hu-n futó Médiablog, illetve a Piroslap is üres nyitóoldallal sztrájkolt. Az akció nemzetközi sajtóvisszhangot is kiváltott, többek között a BBC is hírt adott róla.
Az egyetlen kézzelfogható eredmény viszont eddig az volt, hogy a médiatanács leginkább kifogásolt bírságolási jogkörét valamelyest visszanyesték: ha egy lapot bírsággal sújtana a médiahatóság, akkor azt nem kell rögtön befizetni (szemben az eredeti előterjesztéssel), hanem bíróságtól lehetne kérni a büntetés felfüggesztését.
A médiahatóság ezzel együtt is tetemes összegeket szedhet be bírságokból. A jövő évi büdzséjükbe betervezett 150 milliós bírságbevétel különböző forrásokból is befolyhat: ha nem a legmagasabb büntetéseket róják ki, akkor az összeg akár száz sajtóorgánum megbírságolásából is öszszejöhet. Maximális bírságokkal számolva viszont elegendő, ha 15 büntetést szabnak ki internetes újságokra, blogokra, hetilapokra (akár egyetlen médiumot is sorozatban büntethetnek), de 7 napilapos bírságból vagy 3 rádiós/tévés büntetésből is könnyen összejöhet a 150 millió forint.
A bírságok a hatóság költségvetésének csak elenyésző hányadát teszik ki. Költségvetési tervezete szerint az öszszevont hírközlési és médiahatóság jövőre 30 milliárd forintból gazdálkodhat, a hozzájuk tartozó Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap pedig 63 milliárdból. A médiahatóság büdzséjének legnagyobb tétele a hírközlési szektor 22 milliárdja, amihez kétmilliárdos költségvetési hozzájárulás és ötmilliárd forint áfabevétel társul. A hatóság vezető testületét, a médiatanácsot a központi költségvetésből finanszírozzák, további öt és fél milliárd forintos bevételük származhat a műsor-szolgáltatási és pályázati díjakból (ezeket a tanács számlázza ki, de a vagyonkezelő alaphoz utalják).
A vagyonkezelő alap (amely fölött a munkáltatói jogokat a médiahatóság és a médiatanács elnöke: Szalai Annamária gyakorolja) 63 milliárd forintjából a legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzemben tartási díj (59 milliárd forint – ebből 45-öt utalnak tovább a négy közmédiumnak). Műsor-szolgáltatási díjból ötmilliárd forint van betervezve, ebből a TV2 egymilliárdot, az RTL 900 milliót, a Class FM 560, a Neo FM pedig 380 milliót fizethet be; további 1,2-t a helyi műsorszolgáltatók.
A TV2 és az RTL viszont nem ússza meg ennyivel: az új médiatörvénnyel ugyanis kivetettek rájuk egy új adót „közérdekű kötelezettségvállalás” címen. Ezzel jövőre öszszességében 1,4 milliárd forinttal könnyít a két társaság zsebein a médiahatóság, mivel az éves reklámbevételük három százalékának befizetésére köteleznék őket. Az RTL Klub 800 millió, a TV2 pedig 600 millió forintot fizethet így a vagyonkezelő alapnak, amiből magyar filmalkotások elkészítését fi nanszíroznák –cserébe viszont nem kapják meg automatikusan az elkészült fi lmek sugárzási jogát, mint eddig.
