Teljes bizonytalanságban vannak a közszolgálati médiumok
Továbbra is bizonytalanság övezi a közszolgálati médiumok jövőjét. A négy közmédium, a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és az őket kiszolgáló Magyar Távirati Iroda új vezetői egyelőre óvatosan nyilatkoznak a tervezett átalakításokról, az intézményeknél pedig továbbra is feszült légkörben várják, mi lesz az összevonásból.
Közös hírcentrum gyártja majd a Duna TV és az MTV Híradóját, illetve a Magyar Rádió Krónikáját – nagyjából ez minden, amit hivatalosan tudni lehet a négy közszolgálati médium átalakításának terveiről. Ahogy arról már beszámoltunk, a négy intézményt – egyes szerkesztőségeket legalábbis – öszszeköltöztethetik; a hírgyártást pedig az MTI-hez telepítik. A tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Az átalakítás ugyanis komoly költségekkel járhat, miközben a várható leépítések – vagy ahogy az új vezetők diplomatikus nyilatkozataiban olvashattuk: a „párhuzamosságok megszüntetése” – megtakarítást is hozhatnak. Nem tisztázott egyelőre, hogy mi lesz a sorsa a négy intézmény milliárdos vagyonának, amit a közelmúltban államosítottak, és a hírek szerint el is adhatnak. Nemcsak ingatlan vagyonról van szó, de értékes archívumokról is, így kérdéses, hogy például ki szedhet majd pénzt egy-egy MTI-fotóért vagy régi filmekért.
A képletet tovább bonyolítja, hogy miközben a jövő évi költségvetés tervezete szerint a négy intézménapny változatlan támogatással számolhat (öszszesen 20 milliárd forintot szán az állam a működtetésükre; az MTV 8,1, a rádió 7,1, az MTI 2,6, a Duna pedig 2,2 milliárdot kaphat), csak az MTV tartozásai több milliárd forintra rúgnak. A távirati iroda jövő évi költségvetésében pedig kapásból keletkezhet egy több százmilliós lyuk – az eddig bérbe adott ingatlanok államosítása, valamint a hírszolgáltatásuk (jövő év második felére tervezett) ingyenessé tétele miatt. Másfelől viszont a három közmédium legalább 200 millió forintot fizetett évente az MTI híreiért (csak a közrádió 100 milliót), vagyis ennyivel több pénz maradhat a háznál. Az átszervezések viszont a hírek szerint legkevesebb több száz ember munkáját érinthetik. Jelenleg kevesebb mint háromezer ember dolgozik a négy intézménynél, információink szerint a többlépcsős elbocsá tások után, a jövőben újabb több száz, akár ezerfős leépítésre kerülhet sor, így az sem világos, hogy a végkielégítések kifizetése után milyen lesz az egyenleg. Arról nem is beszélve, hogy az MTI nemcsak a tévés, rádiós hírek gyártását kapja a nyakába, hanem a többi három intézmény online felületeit is – ez önmagában legalább száz ember munkáját érinti. (Összesen több mint húsz honlapot üzemeltet a négy médium; ezekből ugyan komoly hirdetési bevétel nem származhat: a hirado.hu-t naponta átlag 77 ezren látogatják, a másik három intézmény internetes felületeinek összesen sincs ekkora látogatottsága, bár a legdrágább online felületeket heti másfél millió forintért kínálja a köztévé – a töb biek pár százezerért.)
A tévés, rádiós reklámidők értékesítését, a promóciókat, a műsorbeszerzéseket várhatóan egységesítik ahhoz az alaphoz, amely a közmédia vagyona felett is diszponál. A közszolgálati televíziók több reklámot adhatnak majd a készülő médiatörvény szerint. Ókovács Szilveszter, a Duna TV új vezérigazgatója erről azt mondta a csatorna egyik műsorában, hogy ígéretet kaptak rá: a felszabaduló forrásokat nem fogják tőlük elvonni, azt műsorkészítésre fordíthatják.
A régóta rivalizáló MTV – Duna TV, illetve a közrádió és a hírügynökség meccse tehát korántsem lefutott – és nem csak anyagi értelemben.
Az sem világos, pontosan miben is különböznének a csatornák, a híradók, a háttérműsorok. A Duna TV kulturális, az m2 pedig gyerekcsatornává válhat az elképzelések szerint, a Petőfi rádió hallgatói pedig kevesebb zenére és több szövegre, az MTV nézői „magasabb színvonalra” számíthatnak – nagyjából ez minden, amit a közmédiumok új vezetői elmond(hat)tak (a négy vezető a tihanyi Korrektúra 2010 médiakonferencián beszélt a tervekről). Az elbocsátásokról hallgatnak, csupán annyit mondanak, hogy „azonnali” leépítés nem lesz.
A jogalkotó elvárása mindenesetre az, hogy spóroljanak.
– Az új médiatörvény egyik legfontosabb célja, hogy lehetőség szerint ne legyen párhuzamos tartalom-előállítás úgy, hogy egyébként annak az infrastruktúráját is megháromszorozzák, megnégyszerezik, ezzel az adófizetők pénzén lehet spórolni – fogalmazott csütörtöki sajtótájékoztatóján Rogán Antal fideszes képviselő, a törvény egyik előterjesztője. Ha az MTI önálló tartalomszolgáltatóként működve többféle minőségű tartalmat készít, attól még például a Duna Televízió vagy a Magyar Televízió másféle híradót fog leadni, „de azonos tartalmi bázison felépítve; egyikben itt van a súlypont, másikban ott van a súlypont” – tette hozzá.
Csak a hírműsorok kerülnek az MTI hírgyárához, a hírháttérműsorok nem – ezt már Belénessy Csaba, a távirati iroda első embere mondta az MTV Ma Reggel című műsorában. Különválasztják tehát a hírműsorokat és a hírháttérműsorokat, utóbbiak közé tartozik a köztévé reggeli közéleti műsora, valamint Az Este is. Nem kívánják elvenni a tájékoztatás sokszínűségét. A hírcentrum elkészít és feldolgoz egy híranyagot a Duna Televíziónak, a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak. A bemondó azt fogja mondani: fél nyolc van, kapcsoljuk a Magyar Távirati Irodát – mondta az MTI vezérigazgatója. Belénessy úgy vélte: indokolt lenne egy helyre, Óbudára költöztetni az összes közmédiumot, vagy legalább azok hírszerkesztőségeit. Az MTI hírgyárának kialakítása, a közszolgálati hírműsorok koncentrálása – figyelembe véve a jelenlegi személyi és technikai feltételeket – rövid időn belül egy módon valósítható meg, ha az MTV Kunigunda utcai bázisába viszik át az MTI hírszerkesztőségét, a Duna TV Híradóját és a Magyar Rádió hírszerkesztőségét. Az MTI naphegyi központjában ugyanis jelenleg nincsenek meg ehhez a feltételek, nincsenek tévé- és rádióstúdiók, a hozzájuk tartozó vezérlők, ott nincsenek televíziós és rádiós riporterek, szerkesztők, megfelelő gyártási központ, operatőrök, kamerák, vágók és vágóhelyiségek, televíziós és rádiós archívum. Ha pedig az MTI Naphegy téri központjában akarnák ezt kialakítani, ahhoz televíziós szakemberek szerint is több tízmilliárd forintos technikai beruházás lenne szükséges vagy a jelenlegi technika átköltöztetése az MTI-be, ami legalább egy évbe telne. Az MTV Híradójának, a Duna TV Híradójának és a Kossuth Krónika elkészítésén – riporterek, szerkesztő, operatőrök, technikusok, vágók, rendezők, műszaki személyzet –összességében legalább ezer ember dolgozik, jelenleg kizárólag az MTV Kunigunda utcai székháza képes ennyi személyt és technikai berendezést befogadni.
Erősen kétséges tehát a centralizáció menetrendje, így az új közmédia-vezetők azon vágyának teljesülése is, hogy az átrendezés után nézettségben elérjék az RTL Klubot, látogatottságban az Indexet.
