Bokros Lajos, Az Ember, Akinek A Neve Külföldön Is Mond Valamit, a Pallas Páholy vendégeként beszélt a magyar gazdaság és közélet állapotáról. Azt mondta, elég pesszimista, de nem akar pánikot kelteni (ebben valószínűleg úgysem tudna versenyre kelni a kormányzati gazdaságpolitikusokkal). Nem tudjuk, miket mondott volna, ha azt akar, de így csak zsaroló, az állati ösztönöket felerősítő kormányról, közvetett népnyúzásról, korlátozatlan önkényről beszélt. És arról, hogy a nemzetközi piacokon gyorsan kimondhatják a halálos ítéletet az országról, a forint árfolyama pedig akár egy óra alatt is összeomolhat.
A pénzügykutatós Várhegyi Éva, a Közgazdász, Aki Jól El Tudja Magyarázni A Száraz Tényeket kérdezte péntek este a Pallas Páholyban Bokros Lajost, Az Embert, Akinek A Neve Külföldön Is Mond Valamit - a méltatások az estét szervező és a beszélgetést felvezető Kende Péter történész, a Bibó Társaság elnökének száját hagyták el - arról, hogy mi a fene is történik most ebben az országban.
Hát, kérem tisztelettel, akinek eddig még nem tűnt fel - bár a nemzeti kétharmados forradalom kormánya nap nap után tesz azért, hogy feltűnjön -, semmi jó.
Ezt az eheti Magyar Narancsban más-más cikkben már mindketten elmondták, de a lapzártakor még nem gondolták volna azt, ami a héten történt, mondta Várhegyi. "Ez hab a tortán" - mondta Bokros arról a szerdai Matolcsy-bejelentésről, hogy aki marad a magán-nyugdíjpénztári tag, az annak ellenére nem részesül majd állami nyugdíjból, hogy a munkáltatója befizeti a bruttó bére 24 százalékára rúgó nyugdíjizét (most még járulék, de nemsoká már adó lesz). Várhegyi szerint ez önmagában is borzasztó dolog, mert hárommillió ember vagyonáról van szó, de szimbolikus jelentősége még ijesztőbb, azt üzeni, hogy itt bármit meg lehet csinálni a magántulajdonnal.
Mézesmadzag helyett bunkósbot
Az egykor utált, ma már szeretett csomagjáról elhíresült volt pénzügyminiszter - aki jelenleg az általa csak nagyon helyes, de teljesen eszköztelen kis country klubnak minősített Európai Parlamentben képviselősködik - azt mondta, ez nem más, mint egy fenyegetés, egy durva politikai zsarolás.
"Matolcsyban eldőlt a borjú, hogy az átlépésből kalkulált 530 milliárd kevés. És tényleg kevés a költségvetési törvényben szereplő mindhárom célra, folyó kiadásokra, az államadósság és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére. Ezért aztán a mézesmadzag helyett jött a bunkósbot" - foglalta össze az elmúlt egy hetet Bokros.
"A világgazdaságban mindenhol jelen van a piacon az erővel, erőfölénnyel való visszaélés, de az állam ezeket a nyers, állati ösztönöket visszatartja. De amit a magyar kormány csinál, az viszont éppen felerősíti ezeket az ösztönöket" - mondta. Nemcsak az vérfagyasztó, amit bejelentenek, hanem az is, ahogyan: minden héten csöpögtetve egy kis információt mindig egy kicsit továbbmennek, így tudatosan kiszámíthatatlanná teszik az alapkezelőknek, hogyan védhetnék meg hárommillió ember magánvagyonát.
Természetesen az sem igaz, amikor a nyugdíjvédelmi biztos - említését enyhe nevetés kíséri, talán olvasták interjúnkat [1] - azt mondja, hogy az államnál tökéletesen biztos helyen van a pénz, állítja Bokros, és elég meggyőzően érvel is mellette. Ez ugyanis azt feltételezné, hogy az államnak van valami csodafegyvere, de nincs ilyen. Ráadásul a költségvetési törvény szerint az 530 milliárdot, sőt, a 2800 milliárdot is egyszerűen eltapsolják.
Persze ebben az ügyben nemcsak a magántulajdon sérelméről van szó. Hanem arról, hogy valaki után ilyen mértékű közterhet fizetnek, ha valakit ilyen körülmények közé kényszerítenek, az aránytalan érdeksérelemmel jár. Az Alkotmánybíróság korábban többször kimondta: nem lehet a társadalom egy csoportját egy másikkal szemben ilyen mértékben aránytalanul rossz helyzetbe hozni.
Önkény, vazallusok
De hát ugye most már az Alkotmánybíróságra sem lehet számítani, sóhajtottunk fel lemondóan szinte egy emberként a zsúfolásig megtelt teremben. Persze tömegmozgalom indításáról szó nincs, ez ötven-hatvan embert jelent, itt most, ahogyan Bokros fogalmazott, az egyre ritkább intellektuális viták egyike folyik. Arról, hogy itt korlátlan önkény van, ami az AB megcsonkításában tetőzött be. Közben pedig, miután a Fideszhez közel vagyonos vállalkozói réteg már kialakult, az élet minden területén államfüggő, államhű értelmiségi, vállalkozói vazallusosztályt akarnak létrehozni.
A jogállamiság, jogbiztonság és a piacgazdaság felszámolása folyik, megszűnt a fékeket és ellensúlyokat biztosító intézmények autonómiája, sorolja Várhegyi Éva, utóbbiak között említi az MNB-t is. Ezen kicsit meglepődtünk, úgy tudjuk, a jegybank fölötti irányítás átvétele még a kormányra váró módfelett fontos feladatok egyike.
De aztán félórával később Bokros Lajosnak is van egy félmondata, amikor az MNB-ről beszél, és arról, hogy a kormány hazafias buzgalmában hogyan változtatja meg a monetáris tanács összetételét, azt mondja: "a monetáris tanácsban hét főből három marad a belső ember, akik egyelőre nem elmozdíthatók, bár várjuk meg, a jövő hét mit hoz".
Ilyet nem mondott
De nincs is időnk Simor Andrásék sorsa fölött aggódni, percekkel később már ott tartunk, hogy az MNB inkonzisztens monetáris politikája, a jegybank és a kormányzat gazdaságpolitikai konfliktusai miatt "egy óra alatt összeomolhat a forint árfolyama" - mondja Bokros. De gyorsan hozzáteszi: "ha ezt felveszik, én ilyet nem mondtam".
És később is, amikor Várhegyi már arról beszél "ezek után ezt ki hiszi el, hogy nem következhet be, hogy rátegyék a kezüket a banki megtakarításokra", megjegyzi: "én nem akarok hozzájárulni a pánikkeltéshez, ezt a forgatókönyvet ne tárgyaljuk végig". Mondjuk egyébként sem lenne nagyon esélye pánikot kelteni, abban a kormányzati gazdaságpolitikusok sokkal erősebbek.
Hát jó, akkor nem tárgyaljuk, van itt baj úgyis elég.
Beszélünk - vagyis Bokros beszél - viszont arról, hogy a piacgazdaságot is veszélyezteti a kialakult helyzet. Mert egy ilyen bizonytalan környezetben mindenki egyik napról a másikra él, nem tud, nem is akar hosszú távú döntéseket hozni, munkahelyteremtő beruházásokba kezdeni.
Elég pesszimista
Nem csoda, hogy "elég pesszimista vagyok, nemcsak Magyarországon hallunk meglepetéseket a kormány tervezett intézkedéseiről, az európai gazdaságban máshol is érzékelhetők a romlás jelei". És sorolja, hogy az ír mentőcsomag jön a görög után, és hogy az európai sajtó már azt kérdezi, hogyhogy nem Portugália került előbb bajba, és hogy mindenki elkönyvelte, hogy a portugálok utána jön Spanyolország is.
Szóval a világ tele van negatív hírekkel, márpedig azok "önmagukban is növekedés- és bizalomcsökkentő tényezők, amik kemények kihatnak arra, hogyan kell Magyarországnak a következő éveket átélnie". Már csak azért is, mert "a nemzetközi piacok nagyon gyorsan kimondanak halálosnak tekinthető értékítéleteket egyes országok fölött, az Economist egyik blogjában már meg is jelent egy ilyen kemény hangú elemzés [2].
"Azért is szeretem én a nemzetközi karvalytőkét" - rajzolja maga köré gyorsan a nemzeti radikálisok célkeresztjét Bokros -, "mert ha egy hülye miniszter mond valami baromságot, akkor a piaci reakció egy gyors figyelmeztető mechanizmus, sokkal gyorsabb, mint bármilyen uniós lépés". Ezt egyébként arra a kérdésre válaszolja, hogy várható-e uniós beavatkozás a kormányzati intézkedések miatt. És amiből kiderül: lényegében nem, bár Bokros tárgyalni fog erről Olli Rehn uniós biztossal a jövő héten. "Az Európai Unió nem tudja megakadályozni, hogy egy kormány szétverje saját gazdaságát, ez így helyes, ünnepelni kell, hogy saját szabad akaratunkból is tönkretehetjük magunkat".
Jön a Wunderwaffe
Aztán komolyra váltunk, kiderül, hogy ez persze mégsem jó, mert felelőtlen gazdaságpolitikát szülhet, miközben a kormány által kitűzött célok elérését nem szolgálják a mostani intézkedések. "A magyar kormány bátran játszik a tűzzel, mert tudja, ha az ország netán a padlóra kerül, az Európai Unió meg fogja menteni".
És hogy addig mi lesz?
"A 2011-es évet mindenféle lepkehálóval összefogott forintokkal, különadókkal túléljük, aztán 2012-ben jön a Wunderwaffe, az 5 Százalékos Növekedés Csodafegyvere, amit a felső és felső középosztálynak adott adókedvezménytől remélnek", veszi elő ismét az irónia fegyverét.
Ugyanakkor azt is elismeri, hogy az utolsó, zsaroló lépést leszámítva mégis van logikája annak, amit eddig tett a kormány. "Meg kell csinálni a költségvetést anélkül, hogy népnyúzó intézkedéseket tegyenek. Közvetlen népnyúzás, Bokros-csomag nem lehet, jön a közvetett népnyúzás, az extraadókkal, amikről remélik, hogy a nép nem fedezi fel, hogy áthárítják rá". A nyugdíjbalhé miatt sem csak a kormányt károztatta, megjegyezte: az Európai Unió nagyot hibázott azzal, hogy túlságosan fafejű, túlságosan vaskalapos volt, hogy nem tette lehetővé a magánpénztári rendszer okozta átmeneti hiány elszámolhatóságát, ami jó ürügy volt a kormánynak ahhoz, amit azóta tett.
Szerencsére a beszélgetésnek volt egy olyan mondata, ami erőt adott ahhoz, hogy ne kövessünk el öngyilkosságot a Pallas Páholy pincéjében, Szalai Erzsébet újkapitalizmusról szóló könyve és Zöldi László Orbán breviáruma közé fojtva magunkat. Bokros szerint ugyanis "a magyar gazdaságpolitika bizonyosan irányt fog váltani, legkésőbb néhány perccel az államcsőd előtt".
