Egyelőre talány, hogy az új médiatörvény hogyan oldja meg a közmédia-finanszírozás eddigi válságát, hogyan lábalnak majd ki az intézmények az adósságspirálból. Ez a fontos részlet ugyanis nem derül ki a parlament honlapján olvasható, 174 oldalon taglalt, 228 paragrafusból álló médiatörvény-tervezetből. Az viszont igen, hogy az összes médium munkáját közvetett vagy közvetlen formában Szalai Annamária irányítja és felügyeli.
A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a kormány felszámolná a normatív finanszírozás utolsó elemeit, így az egy évnél hosszabb távú tervezés lehetetlenné válik.
A finanszírozási és a hierarchikus függőségről szól elsősorban a médiatörvény-tervezet - fogalmazott lapunknak Dömény Péter. A nemrég megszüntetett Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) tartozó Műsorszolgáltatási Alap volt igazgatója szerint az eddigihez képest egysíkúbb közmédiumokat vetít előre a jogszabály. Nem látni, hogy az új médiatörvény hogyan oldja meg a közmédia-finanszírozás eddigi válságát, hogyan lábalnak majd ki az intézmények az adósságspirálból. Az új törvény hatálybalépésével ugyanis felszámolják a normatív finanszírozás utolsó elemeit. A legszembetűnőbb változás, hogy a jövőben a Közszolgálati Költségvetési Tanács - egy héttagú bizottság - dönt évente arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen mértékben részesülnek az üzembentartási díjat felváltó közszolgálati hozzájárulásból. Ez a megoldás - azon túl, hogy tovább növeli az intézmények kiszolgáltatottságát - már a középtávú tervezést is lehetetlenné teszi, hiszen egy-másfél évnél messzebbre nem látható előre a finanszírozás. Az 1996-os, eredeti médiatörvény százalékos arányban rendelte elosztani az üzembentartási díj bevételeit.
Dömény emlékeztetett arra az 1994-es alkotmánybírósági határozatra, amely szerint "a közmédiumok felett nem szerezhetnek döntő befolyást sem a kormány sem a parlamenti pártok". Az új médiatörvény-tervezet nemhogy kizárja ezt a befolyásolási lehetőségét, hanem egyenesen rögzíti annak feltételeit. Hosszútávra, parlamenti ciklusokon átívelő időtartamra.
A Műsorszolgáltatási Alap volt igazgatója szerint az új szabályozás gyakorlatilag gúzsba köti a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót. A finanszírozásban és az irányításban kilenc évre intézményesítette a Fidesz-központosítást. Közvetve és közvetlenül az Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett Szalai Annamária kezében összpontosul a teljes vezetés, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, illetve a médiatanács elnöke áll a "pókháló" közepén. Mint ismeretes, az ő jelöltjeiből választották ki a közmédiumok vezérigazgatóit is.
A mostani tervezet szerint a közmédia finanszírozását szolgáló pénz a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kezébe kerül. Ennek az élére Fazekas Csabát nevezte ki Szalai Annamária. Fazekas néhány hete még a vezérigazgatója volt a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt.-nek, de Borókai Gábor egykori kormányszóvivő távozása után a Hír Tv élén is állt. Vagyis a Fidesz gazdasági hátterének egyik legfontosabb emberéhez kötődik. A pénz elköltéséről a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt. A testület héttagú, az MTV, a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTI vezérigazgatója mellett az Alap vezérigazgatója és az Állami Számvevőszék által delegált két tag alkotja. Nincs meghatározva, hogy melyik intézménynek mennyi pénzt kell adniuk, erről "hasraütésszerűen" évente döntenek, ami a hosszabb távú tervezést ellehetetleníti - részletezte a legnagyobb finanszírozási buktatót Dömény.
Térítésmentesen, a közös vagyonkezelő alapba kerül a négy közmédium vagyonának jelentős része; így milliárdos ingatlanjaik és archívumaik tulajdoni joga. A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket tehát a jövőben a médiatanács irányítása alá tartozó MTVA gyakorolja. A vagyon átadásának 2011. január elsejével kellene megtörténnie.
Dömény szerint igen valószínűtlen, hogy a vagyonleltár és az archívumok a jelenlegi állapotukban ilyen rövid idő alatt zökkenőmentesen az új kezelő birtokába kerüljenek. Az erre vonatkozó, korábbi országgyűlési határozat rendelkezik a közmédiumok által készített sugárzott hang-, mozgókép- és fényképfelvételek, továbbá a műsor- és hírszolgáltatással kapcsolatos egyéb dokumentumok, archívumok, valamint a jelmez-, díszlet- és kottatárak tulajdonosi jogainak átadásáról is. Az állami alap gyakorolja továbbá a jövőben a közszolgálati részvénytársaságok, valamint a közalapítvány tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit. Bár korábban arról volt szó, hogy egyetlen épületbe költözhetnek a közmédiumok, a törvénytervezet most elidegenítési tilalomról szól az ingatlanok kapcsán. Mindenesetre egy biztos, a közmédiumok frissen kinevezett vezérigazgatóinak már csak a műsor összeállítással kell foglalkozniuk. A tervezet szerint ugyanis a jövőben kizárólag a nemzeti hírügynökség, vagyis a Magyar Távirati Iroda állítja össze a híreket. Az indoklás szerint ez ugyan nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkentésével, de egy közéleti eseményről így a közmédia legalább nem négy stábbal tudósít majd. A közmédiumok internetes oldalainak feltöltése is az MTI kezébe kerül.
Dömény Péter úgy vélte, a központi hírszolgáltatás miatt a közmédiumok híradói egységesek lesznek, a szövegben és a képekben nem, legfeljebb a műsorvezetőkben lesz különbség. Az MTI ingyen adja majd a híreit az MTV-nek, a Duna Tv-nek és a Magyar Rádiónak, de a kereskedelmi médiumoknak, televízióknak, rádióknak, újságoknak továbbra is pénzért értékesítheti azt.
Ez a változás több száz munkavállaló állásába kerül, nem lesz szükség a négy hírszerkesztőségnél dolgozó riporterekre, stábtagokra, ők hamarosan utcára kerülhetnek. Nemcsak a hírműsorok lesznek egységesek, a médiatanács dönt arról, hogy melyek lesznek az év kiemelt eseményei. A társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját a médiatanács egy iránymutatásban teszi közzé. A tanács meghatározza azt is, hogy a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események egyidejű vagy későbbi közvetítésére kerüljön sor.
Ugyanakkor gyakorlatilag az összes médium köteles ezeket a műsorokat közvetíteni - nem csak a közszolgálatiak. A várhatóan az ebbe a körbe eső labdarúgó-világbajnokságot vagy az olimpiát a kizárólagos közvetítési joggal bíró médiaszolgáltató köteles - "méltányos és ésszerű" feltételek mellett - átadni más szolgáltatónak abban az esetben, ha kizárólagos jog kizárná a nézők több mint 20 százalékát.
Fontosnak tartotta azt is, hogy a helyi média finanszírozása bizonytalanabbá vált, a korábban garantált támogatási összegekről nem rendelkezik a törvény, csak általánosságban írja le, hogy támogatják ezt a kört. Ugyanezt mondta a digitális átállásról is, amelyről szerinte egyetlen mondat sem esik a tervezetben.
Bólogatnak az új vezérigazgatók
Sokan vártuk ezt a pillanatot - így kezdte beszédét Szalai Annamária a tihanyi, Korrektúra 2010 című médiakonferencián. Kijelentette: már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül tengődtek, miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken. "Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - mondta. A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja. Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben.
Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője szerint egy jól működő médiarendszernek szüksége van egy átfogó hír- és képszolgáltatást nyújtó, megbízható, kiegyensúlyozott, szakmailag korrekt hírügynökségre. Megemlítette: a hírügynökségek korábban jól működő üzleti modelljét az internet elterjedése borította fel, hiszen a világháló révén a közzététel után egy másodperccel már olvasható egy anyag; erre a fejleményre máig keresik a választ ezek a cégek.
Medveczky Balázs a köztévé Híradójának adott nyilatkozatában pedig arról beszélt, hogy az új médiarendszer finanszírozási szabályai lehetővé teszik, hogy minőségi közszolgálati műsorok kerüljenek az MTV képernyőjére. A vezérigazgató rugalmasabb struktúrát vár az átalakulástól, reményei szerint megszűnhetnek végre a közszolgálati médiumok közötti párhuzamosságok, és ennek eredményeként korszerűbb struktúra, korszerűbb feltételek és több forrás áll majd a műsorkészítés mögött.
Együttműködésre nevezték ki a közmédiumok új vezetőit - így fogalmazott a Duna Televízió vezérigazgatója. Ókovács Szilveszter szerint az új prémiumkategóriás művészeti csatorna fontos társadalmi küldetést teljesít majd. Valóban egyetlen hírcentrumban készülnek majd a jövőben a közmédiumok hírei - de ez csak annyit jelent, hogy a tényanyagokat egy helyről szerzik be a médiumok, felszámolva ezzel az eddigi párhuzamosságokat. "Az állami médiarendszernek nem tiszte, hogy különbözőképpen próbálja meg bemutatni egy-egy hír tényanyagát - ráadásul nem is tudja, hiszen ugyanott jártak a stábok. Ez innentől kezdve felesleges párhuzamosság".
