Nincs nyoma a jövő évi agrárbüdzsében azoknak a támogatásoknak, amelyeket a Fidesz ellenzékben követelt.
A fagyi visszanyal” – így jellemezte a kormány által benyújtott költségvetés tervezetének agrár- és vidékfejlesztési fejezetét az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága múlt heti ülésén Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő, az előző kormány agrárállamtitkára. Mint mondta, tartja magát annyira komolynak, hogy – ellentétben azzal, ahogyan ellenzéki pártként a Fidesz tette – ne követelje azt a 39 milliárd forintot, amit az uniós támogatások nemzeti kiegészítése címén fizethetnének ki a gabona, az olajos magvak, illetve a fehérje- és a rostnövények (gofr) termelőinek. Ezt a területalapú támogatást ugyanis még a szocialista agrárkormányzat vette el, vagyis még részlegesen sem fizette ki a Brüsszel által engedélyezett nemzeti kiegészítést, az úgynevezett top upot. Azt viszont számon kérte Gőgös, hogy a kárenyhítési alapba miért csak 2 milliárd forint támogatást tervez a kormány, ami csupán az idei agrárkárok 7-8 százalékának megtérítésére elegendő. Számításai szerint tízmilliárd forint hiányzik, már amennyiben a kormány el szeretné érni a 20 százalékos kárenyhítési mértéket.
Ellenzékben még emblematikus ügyként kezelte a Fidesz a génmegőrzés támogatását is, ám erre a célra mindössze 100 millió forint szerepel a büdzsében, miközben ennek még a kevesellt idei előirányzat is éppen háromszorosa. Azt pedig még a kormánypárti képviselők is felrótták, hogy az agrárkutatás, a tanüzemek és a szakképzés támogatása 400 millió forintról a felére csökken.
„Jelenleg is zajlik annak a kormány-előterjesztésnek az előkészítése, amely lehetővé teszi a kárenyhítési alap forrásainak kiegészítését” – reagált a HVG-nek a hiányzó összegeket firtató kérdésekre Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára. Szerinte a számok a génmegőrzés ügyében nem tükrözik a kormányzati szándékot, vagyis hogy új, önálló intézményekkel erősítik meg az ehhez kapcsolódó állami feladatok ellátását. A top upból hiányzó 39 milliárd akár részbeni visszapótlására viszont nincs lehetőség – szögezte le Feldman, aki ezt az előző kormány hibás költségvetési politikájával, illetve a hiánycél tartásának szükségességével magyarázta. Mivel a mezőgazdasági földhasználaton belül a gofr-növények termelői a legnagyobb területhasználók, az uniós területalapú támogatás emelkedése és a kifizetés 50 százalékos előrehozatala révén komoly bevételi forráshoz jutnak – fűzte hozzá.
A kárenyhítés és a kirívóan alultervezett előirányzatok ügyében vélhetően nem blamálja magát a kormány, és módosító indítványokkal feltehetően előteremti a hiányzó pénzeket. De a szocialisták számításai szerint még így is marad az agrárbüdzsében egy 7,5 milliárd forintos lyuk. Ez pedig az amúgy is legatyásodott állattenyésztők támogatását veszélyezteti – állítja Gőgös. Az egykori államtitkár ezt a következőképpen vezeti le: a szarvasmarha-, kecske-, juh-, dohány-, rizs- és héjasgyümölcs-termelők támogatását szolgáló keret az idei 41,1 milliárd után jövőre csak 31,5 milliárd forint lesz, pedig szerinte legalább 39 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy az ez évi kifizetési szinteket fenntartsák. Az egyéb nemzeti támogatásokat is tartalmazó sorban – már a 31,5 milliárd forinttal együtt – 55,6 milliárd forintot tervez a kormány, ebből azonban 13 milliárd forint baromfi- és sertés-állatjóléti támogatás címén már le van kötve támogatói határozatokkal. További 11 milliárdot visznek el egyéb jogcímek. E tételekkel a keret éppen elegendő lenne, csakhogy tavaly az előző agrárkormányzat előre kifizetett 16,8 milliárd forint tej- és 5,5 milliárd forint állatjóléti támogatást. Ezek az idei keretet 63,1 milliárd forintra emelnék, vagyis a 2010-re tervezett 55,6 milliárdhoz képest 7,5 milliárd forintos a hiány – kalkulál Gőgös. Számításait a vidékfejlesztési tárcánál tévedésnek nevezték, mondván, jövőre emelkedik a nemzeti támogatási keret, ami önmagáért beszél. Az egyes állattenyésztési jogcímeknél jelentős fajlagos támogatásnövekedésre számíthatnak a termelők – állítja Feldman.
Tartalékot az Eu-források jelenthetnek. A brüsszeli kasszából 12 milliárd forint juthat a tejtermelők állatjóléti támogatására, amit Gőgös szerint az idén is meghirdethetett volna a kormány, ám inkább tartalékolta. Vele szemben Feldman időveszteség okozásával vádolta a korábbi agrárirányítást. Maradhat tartalék a háromnegyed részben az EU által finanszírozott Új Magyarország vidékfejlesztési program nemzeti hozzájárulásaként tervezett 49,9 milliárd forintnál is. A kifizetéseket a kormányváltás után befagyasztották, jövőre pedig az uniós forrással együtt összesen 192 milliárd forint folyósítását tervezi a kormány, ám a szakértők szerint erre kevés esély van, mert az ehhez szükséges pályázatokat nem lesz képes feldolgozni.
