Mit tervez a kormány a személyi jövedelemadó szabályaival, a nyugdíjpénztári vagyonnal, és az extraadókkal? 2014-ig még több meglepetést is tartogatott a költségvetési törvényhez benyújtott, a várható bevételeket és kiadásokat is bemutató kitekintés. A számok alapján akár szigorítás jöhet az szja-rendszerben, és nem biztos, hogy ha befolyik, akkor államadósság-csökkentésre fordítják a magánnyugdíjpénztári vagyont.
2012-ben a személyijövedelemadó-bevétel nő, holott az eddig bejelentett kormányzati tervek alapján csökkennie kellene – derül ki több más érdekes szám mellett a kormány 2014-ig szóló, a jövő évi költségvetés tervezetéhez benyújtott kitekintéséből. Ez akár valamiféle, eddig nem ismert szigorítást is jelenthet az adórendszerben, de van más megoldás is, jeleztel Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a parlament költségvetési bizottságának ülésén.
A kabinet még a hétfőn zárószavazáson áteső adócsomagba is belefoglalta, hogy jövőre ugyan marad a félszuperbruttó szorzó az szja kiszámításánál, vagyis a bruttó béreket 1,27-tel fel kell szorozni és ez lesz az adóalap, 2012-ben viszont ezt a szorzótényezőt 1,135-re mérséklik. Önmagában ez a lépés pár százmilliárd forinttal mérsékli az állam szja-bevételét 2012-ben, ennyi pénzt otthagy a lakosságnál. Ezzel szemben az adóbevétel-növekedés irányába mutat, hogy a cégek a kormány kalkulációja szerint is 2012-ben is valamelyest emelik a bruttó béreket. A kettő eredőjeként adódó összegnél 220 milliárd forinttal nagyobb, még a 2011-es nominális bevételt is meghaladó számot szerepeltet a kormány a 2012. évi szja-soron – hívta fel a figyelmet Kopits.
Ez a 220 milliárdos pluszbevétel tehát nem vezethető le a kormány makropályájából. De azért is érdekes, mert a járulékbevételek nem követik az szja-növekedést, pedig a két nagy tétel párhuzamosan szokott mozogni. Ráadásul a bruttó bérek növekedési üteme a kormány számítása szerint eltér majd a nettó béremelkedési rátától. Mindezek arra utalnak, valamilyen, eddig nem ismertetett dolog fog történni 2012-ben – így foglalható össze a Költségvetési Tanács elemzése. Vagy fehéredni fog a gazdaság (az effektív szja-kulcsok emelkednek), de erre alapozni nem bölcs dolog. Vagy az adóalap szélesedik valamiért, de ennek okáról eddig egy szót sem szóltak a kormányzati tisztségviselők. Vagy pedig az adójóváírás szűkül drasztikusan, sokkal jobban, mint amire eddig a kabinet utalást tett, így pedig az szja-teher növekszik. Egy szó mint száz: valamilyen szigorítás körvonalait rejthetik a számok.
Meddig veszik el a magánnyugdíj-pénzeket?
A magánnyugdíjpénztári vagyon államhoz való irányításával sincs minden rendben. Mint ismert, a kormány úgy állította össze a büdzsétervet, hogy jövőre 450 milliárd forinttal stafírozza ki a nyugdíjkasszát a magánpénztáraktól átlépők áthozott vagyonából. (További 78 milliárdot pedig a központi költségvetésben élnek fel.) Ezzel lesz nullszaldós a nyugdíjbiztosítás. A kormány a rá következő években is nullszaldós nyugdíjkasszát tüntet fel a költségvetési mellékletben, ami azt feltételezi, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is hasonló összeget folyatnak be a magánpénztárakban felhalmozódott vagyonból.
Igen ám, ezt azonban üti a kormányzati tisztségviselőknek azok a kinyilatkoztatásai, hogy a 450+78 milliárdos jövő évi tételen felüli, durván 2100-2300 milliárd forintos vagyonból az államadósságot csökkentik, és nem herdálják el. A tegnap benyújtott mellékletben szerepeltetett államadósság-számokból az olvasható ki, hogy 2100 milliárd forintos egyszeri adósságcsökkentést valósítana meg a kabinet 2012-ben.
A két dolog azonban üti egymást, hiszen ha államadósságot csökkentenek 2100 milliárd forint összeg erejéig, akkor nem lehet ezt a pénzt újra és újra a nyugdíjkassza bevételeként elszámolni.
Maradnak az extraadók
A harmadik furcsaság a kormány által készített mellékletben, hogy az extraadókat mégsem szüntetik meg [1] 2012 végén, hanem azok továbbélnek legalább 2014-ig, valamelyest kisebb összegben. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nem is tagadta, hogy nem elírás miatt olvasható ki ez a melléklet számaiból: ugyan szavai szerint a válságadók megszünnek 2012 végén, ám újfajta szabályozásban gondolkodik a kabinet, és annak révén a táblázatba beírt bevételi számok produkálhatók lesznek.
Munkahelyek pro és kontra
Más problémák is vannak a parlament előtt heverő törvényjavaslatban. A költségvetés több száma, deklarált célja sem konzisztens egymással. Matolcsy György tárcavezető a költségvetés benyújtásakor tartott sajtótájékoztatón azt mondta, 25-30 ezer fővel csökken a közszféra létszáma, és ez javarészt a természetes fogyással, a nyugdíjba vonulással magyarázható. A költségvetés számai azonban arra engednek következtetni, hogy a közmunkaprogram visszafogása miatt 18 ezer, csak statisztikailag a közszférában feltüntetett személy kerülhet ki a közmunkaprogramból, és ezen felül csupán 2 ezer fő hagyhatja ott a közigazgatást, akik valójában is közalkalmazottak, köztisztviselők – így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács véleményét.
Az eddig ismertetett kormányzati intézkedések négy év alatt a sokat hangoztatott négyszázezer munkahelynek csak az egynegyedét, százezer munkahelyet tudnak generálni, a beruházások és a gazdasági növekedés sem bővülhet olyan ütemben, ahogyan arra a kabinet számít. A 2012-es szja-szigorítás nem járhat együtt a foglalkoztatás bővítésével, a különadók fenntartása, meghosszabbítása egyszerűen az addig elhalasztott beruházások végleges törléséhez vezetnek, nem pedig a vállalati beruházások felfutását vonják maguk után – példálózik a Költségvetési Tanács, amely a minap amúgy is a költségvetésbe kódolt veszélyekre hívta fel a figyelmet [2].
