Ha hétfőn is megszavazzák a kormánypárti képviselők az alkotmány Lázár János-féle módosítását, akkor a családi pótlékot, gyedet, nyugdíjat, tanárok, orvosok, mozdonyvezetők bérét öt évre visszamenőleg visszaszedhetné a mindenkori kormány. A végkielégítésekre célozva túl tágan értelmezhető és értelmezendő szövegjavaslatot terjesztettek a parlament elé.
Ön kap családi pótlékot? Jár Önnek gyed? Esetleg nyugdíjból él? Vagy tanárként dolgozik egy önkormányzati iskolában? Mozdonyt vezet a MÁV-nál? Akkor legyen kedves most egy forint híján visszaadni az elmúlt öt évben kapott családi pótlékot, gyedet, nyugdíjat, fizetését – mondhatja egyszer csak a kormány, mert valamiért megszorult az állam. A felvetés nem abszurd vagy utópisztikus, hanem a kormány alkotmányba foglalt lehetőségéve válik, ha hétfőn a Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői a zárószavazáson ugyanúgy megszavazzák az alkotmány Lázár János-féle módosítását, ahogyan azt szerdán egyszer már megtették.
Két hete az Alkotmánybíróság megsemmisítette [1] a 98 százalékos végkielégítés-adóról nyáron hozott törvényt, amire válaszul a kormány, illetve helyette eljárva Lázár János Fidesz-frakcióvezető visszatámadott és gyorsan három törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. Ezek között volt az alkotmánymódosítás is. Az Országgyűlés szerdán – sokáig emlékezetes közjáték után [2] – elfogadta azt a kormány által óhajtott módosító javaslatot [3] (pdf-formátum), amely arról rendelkezik, hogy öt évre visszamenőleg [4] el lehet szedni kifogásolt juttatásokat. Az alkotmány új passzusa mögött az az elgondolás húzódik meg, hogy fülön csípjék az előző garnitúra embereit, 98 százalékos adóval sújtva a végkielégítésüket. A módosítás azonban ennél sokkal szélesebb felhatalmazást ad.
A kérdéses rész így szólna: „a közterhek viselésére szóló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”
Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy aki az adókból, járulékokból gazdálkodó államtól jövedelmet kap, azt a mindenkori kormány akár öt évre visszamenőleg különadóval sújthatja, de ez az a különadó nem érheti el a jövedelem 100 százalékát.
Az állam ad, majd visszaveszi
Márpedig nagyon széles annak a köre, hogy milyen jövedelmet ad az állam, és így sokan vannak azok is, akik közvetlenül jövedelmet kapnak az államtól, vagy állami cégnél dolgoznak. A minisztériumokban, központi állami intézményekben dolgozók (ők 250 ezren vannak), az önkormányzatoknál foglalkoztatottak (például tanárok, orvosok, összesen 450 ezren) bérként kapnak jövedelmet az államtól. De az államtól származó jövedelem kategóriába tartozik a gyed, gyes, szociális segélyek, családi pótlék, sőt a nyugdíj és az ösztöndíj is.
A kormánypártiak támogatását élvező alkotmánymódosítás lehetőséget adna a mindenkori kormánynak, hogy ha úgy gondolja – vagy mert pénzre van szüksége, vagy mert valamilyen társadalmi igényt próbál kielégíteni –, visszamenőleg ne csak végkielégítés-adót rójon ki a közszférában dolgozókra, hanem – akár 99 százalékos – adót vessen ki az államtól kapott jövedelmekre, gyakorlatilag tehát visszavegye a járandóságokat. Erős kisebbségben lehetnek azok, akik öt év alatt nem kapnak, ne kaptak volna valamilyen államtól származó jövedelmet (pl. a versenyszférában dolgozó gyermektelenek), a magyar emberek többségét bármikor extra adóval sújthatnák az új alkotmányos előírás szerint.
Alkotmányjogászok és adószakértők is így gondolják
A lapunknak névvel nyilatkozó két alkotmányjogász és neve elhallgatását kérő három adószakértő megerősítette, hogy az alkotmánymódosítást jogilag nem lehet másképpen értelmezni.
Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa, alkotmányjogi szakértő szerint az alkotmánymódosítás lehetővé teszi az állam számára, hogy bármilyen közpénzekből folyósított juttatást visszavegyen, öt évre visszamenőleg. Szabó kérdésünkre megerősítette, hogy a szöveg alapján elvben ez lehet nyugdíj, családi pótlék, vagy állami tulajdonú vállalattól kapott fizetés is. "Ebben tényleg minden benne van" – fogalmazott.
Az ELTE jogi karán alkotmányjogot oktató Somody Bernadette is azt mondta az Indexnek, hogy "tény, hogy ez nagyon széles kör", amit különadóval lehet sújtani. "Nem következik belőle, hogy ez kizárólag a végkielégítésekre vonatkozna" - tette hozzá.
Mindkét jogász figyelmeztetett arra, hogy a módosítás legérzékenyebb pontja azonban az, hogy visszamenőleges hatályú. Erről az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy ez a jogbiztonsággal nem összeegyeztethető. Igaz, az Alkotmánybíróság – hatáskörének tervezett szűkítésének köszönhetően – aligha vizsgálhatja majd ezt a törvényt.
Hétfőn eldől minden
A kormánypárti képviselők egyelőre csak az alkotmányt módosító törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt szavazták meg szerdán. Ezt most beépítik az alkotmányt módosító törvényjavaslatba, és erről a törvényjavaslatról - tehát az újrafogalmazandó alkotmányról - hétfőn zárószavazást tartanak az Országgyűlésben.
Ezekután ki az aki ép ésszel bevállalna bármilyen életpályamodellt a közszférában???
