Kétharmaddal választható a legfőbb ügyész
A legfőbb ügyészt a jövőben az országgyűlés az eddigi egyszerű többség helyett kétharmados többséggel választhatja meg, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá - tartalmazza a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítási javaslat. Az alkotmány más pontokon is módosult: megjelent benne a miniszterelnök-helyettes kinevezése és a kormánymegbízotti cím, a PSZÁF pedig jogalkotási hatáskört kapott.
A Ház 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a kormány október elején kezdeményezett alkotmánymódosítási indítványát. A javaslatot a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta.
A módosítás célja az indoklás szerint, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja. A kérdés és az interpelláció között az a legfontosabb különbség, hogy ha egy képviselő nem fogadja el az interpellációra adott választ, arról a parlament dönt. Ha a választ az országgyűlés sem fogadja el, akkor kiadja az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak, amely döntéséről bizottsági jelentést készít. Ettől függetlenül a legfőbb ügyész a kérdésre is köteles választ adni.
Répássy Róbert államtitkár korábban azzal indokolta [1] a változtatást, hogy az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások nyitva hagyták a döntést az ügyészség alkotmányjogi helyzetéről, azt a végleges alkotmány előkészítőire bízták. Így máig fennmaradt az a sajátos helyzet, hogy bár az ügyészség a kormánytól függetlenül működik, a legfőbb ügyész megválasztása egyszerű többséghez kötött maradt, és fennmaradt a legfőbb ügyész interpellálhatósága is.
A javaslat indoklása szerint az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy a legfőbb ügyész köteles az interpellációra választ adni, de ennek az alkotmányból fakadó tartalmi korlátai vannak. A legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért, ezért az interpellációra adott válasza nem érinti a közjogi helyzetét, azért nem vonható felelősségre.
A kormány javaslata szerint várhatóan módosítják az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994-es törvényt is. A jövőben így a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná meg a parlament a legfőbb ügyészt, akit csak "belülről", az ügyészek közül lehetne kinevezni. A javaslatban szerepel az is, hogy a megbízatási idő letelte és a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.
A most elfogadott módosítás más pontokon is változtat az alkotmányon. Az új szöveg szerint a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni és egyértelművé teszi, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége.
Bekerül az alaptörvénybe, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki, ahogyan megjelenik az alaptörvény szövegében a kormánymegbízotti cím is.
A módosítás alapján az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.
A Ház előtt lévő új PSZÁF-törvénnyel összhangban az alkotmányba is bekerül, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alkotmányi jogállással, jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv. Elnöke rendeletet adhat ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
A javaslat a hatályos törvényi szabályozással azonos módon rendezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és alelnökeinek kinevezési rendjét.
