"A külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt" címmel közölt interjút szerdán Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A miniszterelnök szerint "Magyarország két egymást követő kormánya" olyan lépéseket tett, amik "összességében többet tesznek ki, mint amire bármely más európai ország vállalkozott".
A terjedelmes interjúban a magyar miniszterelnök kifejti nézeteit gazdasági kérdésekről, a kormány intézkedéseiről éppúgy, mint az állami berendezkedésről. Utóbbi kapcsán leszögezte: majd a parlament fogja eldönteni, hogy Magyarországon német mintájú kancellári kormányzás vagy francia mintájú elnöki kormányzás lesz-e.
"Az én elképzelésem az, hogy becsüljük meg azt, ami van. A magyar hagyomány a parlamentáris rendszerben van: így volt ezt a két világháború között, sőt az első világháború előtt is. A középpontban a parlament áll, nem pedig az államfő... Magyarország nehezen viselné el a parlament és az államfő közötti vetélkedést, ezért azt ajánlom, hogy ne bocsátkozzunk ilyen kalandba" - jelentette ki a kormányfő az interjúban (aminek eleje az FAZ honlapján itt olvasható [1]).
Az államháztartási hiány 3,8 százalékra történő leszorításáról szólva Orbán leszögezte: a deficit lefaragása önmagában nem művészet. Most azonban egyszerre kell költségvetési fegyelmet gyakorolni és gazdasági növekedést elérni, egyidejűleg pedig munkahelyeket teremteni. "Magyarországon olyan a növekedés, hogy nem teremt munkahelyeket, ami elfogadhatatlan" - hangsúlyozta.
A költségvetési hiány lefaragásának két útja van - folytatta a miniszterelnök. Az Egyesült Államokban nem sokat törődnek a deficittel, ott mások a prioritások. "Az amerikai és az európai válságkezelés módjai egyre jobban eltérnek egymástól. Én nagyon rokonszenvesnek találom az amerikai felfogást, viszont az Európai Unió egyik tagállamának vagyok a miniszterelnöke, ezért annak az előírásaihoz tartom magamat."
A különböző rendkívüli adók a gazdasági reform 2012 végéig történő megvalósítását szolgálják - indokolta Orbán Viktor az energiaszektorra, a távközlési cégekre és a kereskedelmi láncokra kivetett válságadót. Egyúttal leszögezte: a gazdasági válságban szertefoszlott az az elképzelés, hogy a szolgáltatások pótolhatják a termelést. Ezért a kormány a szolgáltatások helyett a termelésre akarja helyezni a súlypontot, s ehhez szükség van a német vállalatokkal való együttműködésre.
"A válságra adott megkésett válaszként Magyarország két egymást követő kormánya egy éven belül az alábbi határozatokat hajtotta végre: a nyugdíjasok elveszítettek egy havi járandóságot, az áfa 20-ról 25 százalékra emelkedett, a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre nőtt, az államháztartás kiadási oldalát pedig erőteljesen lefaragták. Ezek a lépések összességében többet tesznek ki, mint amire bármely más európai ország vállalkozott - mégpedig sztrájkok és tiltakozások nélkül. Tulajdonképpen ezért kijárna, hogy a külföld kalapot emeljen" – fogalmazott Orbán Viktor.
