A Fidesz, kétharmados többségével visszaélve, totális uralma alá hajtotta a médiafelügyeletet. Nem arányosan, hanem kizárólagosan.
Új vezérigazgatók, új tulajdonosok, régi költségvetés, bizonytalan jövő – radikális átalakítás elé néz a hazai közszolgálati média.
„Hatalmas változások előtt áll a médiavilág, az 1996-os médiatörvény elfogadása. A kereskedelmi televíziók és rádiók létrejötte óta nem volt hasonló átalakulás.(...) Az országgyűlési választásokon erős, kétharmados felhatalmazást elnyerő kormánypártok megalkották az új törvényt, átlátható viszonyokat ígérve a médiaszabályozásban és a közszolgálatban. (...) Vannak, akik azóta is média-rabszolgaságról, láncra vert internetről beszélnek, mások viszont úgy érzik, megnyílt a lehetőség arra, hogy rendezett világ épüljön az őskáosz romjain.” Ez az összefoglaló a médiahatósággal kapcsolatos november 23–24-i konferenciájának meghívójában olvasható, ahogy az is, hogy a tanácskozáson felszólalnak a közmédiumok új vezérigazgatói. Innen tudhatjuk tehát, hogy addigra megválasztják a Duna TV, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőit.
Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke valószínűleg még ezen a héten megnevezi 2-2 jelöltjét a négy intézmény élére, akik közül a négy médiumot felügyelő Közszolgálati Közalapítvány választ egyet-egyet. Az eddig kiszivárgott információk szerint az MTV élén maradhat a jelenlegi ügyvezető, Medveczky Balázs, a Duna TV-t Kálomista Gábor fi lmproducer, a közrádiót esetleg Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője, a távirati irodát valószínűleg Belénessy Csaba jelenlegi alelnök, a Lánchíd Rádió volt főszerkesztője irányíthatja.
Az intézményektől származó értesülésünk szerint az MTV vezetésére Szabó László Zsolt, az Echo TV vezére és Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője is esélyes – miközben fideszes forrásaink szerint Medveczky mellett szól, hogy irányítása alatt kezdődött meg a jobbra tolódás a köztévénél –, a Duna TV vezérigazgatójaként pedig felmerült Balogh Júlia felelős szerkesztő neve is).
Szalai Annamária korábbi közlése szerint legkésőbb november közepére meglesznek az új vezérigazgatók; a közmédiumok pedig megőrzik szakmai önállóságukat. Egyelőre azonban mindkét ügyben sok a kérdőjel.
Egyfelől a vezérek választása sem egészen világos, mivel a médiacsomag szerint a a Médiatanács tehet javaslatot a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának (miután Szalai Annamária mindkét jelöltjét elfogadták), a nyolcfős kuratórium pedig első körben kétharmaddal dönt, azaz egy ellenzéki kurátor támogatását is meg kell szerezniük. Ennek hiányában a második körre új jelölést ír elő a törvény – de ezt nem részletezi –, viszont itt már egyszerű (fideszes) többséggel választhatnak.
Az intézmények önállóságát illetően pedig nem árt tudni, hogy az eredeti terv szerint egy konglomerátumba egyesítették volna az intézményeket, majd miután a teljes összevonás különféle lobbicsoportok – a Hírszerző szerint elsősorban a Duna TV önállósága mellett kardoskodó Csoóri Sándor – ellenállásán elvérzett, maradt a „félcentralizáció”, amelynek eredményeként a négy részvénytársaság papíron önálló marad, de öszszevont – fideszes többségű –felügyelettel, bármikor visszahívható vezérigazgatókkal, ráadásul vagyon nélkül. Az intézmények vagyona ugyanis a Szalai Annamária alá tartozó vagyonkezelő alapba került térítésmentesen; ennek élére Fazekas Csabát, a Hír TV volt vezérigazgatóját, Simicska Lajos volt üzlettársát ültették.
Az sem teljesen világos, hogyan képzelik el a szakmában is régóta esedékesnek tartott –ám az előzmények miatt csak részlegesen megvalósítható –átszervezést, racionalizálást. Valószínűsíthető, hogy a négy intézményt összeköltöztetik, székházaikat eladhatják, a párhuzamosságokat pedig megszüntetnék, értsd: összevonhatják a gyártást, a hírkészítést, akár komplett szerkesztőségeket is; az MTI-nél lehet a hírszerkesztési központ, amely kiszolgálná a köztévéket, a rádiót és a többi előfizetőt is –mindez pedig jelentős leépítésekkel járhat (a négy intézmény jelenleg – az elmúlt évek többlépcsős leépítései után is – több mint háromezer embernek ad megélhetést).
Ami a négy intézmény vagyonát illeti: a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi azok értékesítését, valamint a zárt pályáztatást, amiből több forrásunk arra következtet, hogy a nagy értékű ingatlanokat eladhatják, vagy bérbe adhatják, az archívumaikat pedig az intézmények pénzért használhatnák. A Fidesz eddig nem is cáfolta a székházak eladásának tervét, ami egyébként a szocialisták szerint fideszes székházbizniszt jelent, főleg ha zárt pályázatokon játszatják át a milliárdos ingatlanvagyont (nyolc nagy értékű budapesti ingatlanról van szó).
Az intézményekre egyébként ráfér az átalakítás, mivel az MTV és a Duna TV régóta forráshiányos, veszteséges. A rádió és az MTI pénzügyi helyzete viszont stabil, mindkettő nyereséggel zárta a tavalyi évet, bár ebben a költségvetési támogatásuknak is volt némi szerepe, a távirati iroda bevételei között például jelentős tételt jelent a többi három intézménytől kapott pénz. Az viszont nem világos, hogy az MTI ingyenessé tétele – valamint a közmédia esetleges reklámmentesítése –után milyen és mekkora forrásokból gazdálkodhatnának az intézmények.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint az állami támogatás az idei szinten marad: a közrádió jövőre is 7,1 milliárd forintot kaphat, az MTV-re az ideinél háromszázmillióval többet (8,1 milliárdot) szánnak, a Duna TV-re plusz kétszázmilliót (2,2 milliárdot), az MTI-re pedig ugyanannyit, mint az idén (2,6-ot), egyedül az üzemben tartási díj pótlására szánt összeg növekszik, 5 milliárddal, 29,5-re. A legnagyobb összeg a Közszolgálati Közalapítvány 9 milliárdja.
