Egy százalékkal sem csökkennek a közterhek, az adócsökkentést ellensúlyozza, hogy 9,5-ről 10 százalékra megy fel a nyugdíjjárulék.
Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandolásával gyarapítja a kormány 2011-ben a nyugdíjkasszát. Az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítvány a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos járulékot 10 százalékra emelné. Az alacsonyabb keresetűeknél ez az szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának egy módosító indítványával [1] (pdf) 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot. Az adótörvény-csomaghoz [2] benyújtott módosító 23. oldalán, a 43. pontban és 24. oldalán a 45. pontban szerepel az, hogy a nyugdíjjárulék mértéke 2011. janur 13-a és 2011. december 31-e között 10 százalék legyen.
Jelenleg a bruttó bér 9,5 százaléka megy a nyugdíjunkra. A magánpénztári tagoktól levont 9,5 százalékból a múlt hónapig 8 százalékot az APEH-on keresztül a magán-nyugdíjpénztári számlára utaltak, míg 1,5 százalék az állami nyugdíjkasszába ment. A november elején megkapott fizetések utáni járuléknak már minden forintja az állami nyugdíjalapba áramlik, függetlenül attól, hogy nyugdíjpénztári tag-e az illető vagy sem.
A járulék 0,5 százalékos emelése azt jelenti, hogy a havi 194 ezer forint körüli átlagos bruttó bérből az eddiginél mintegy 1000 forinttal több kerül a nyugdíjkasszába. Ez a változás az alacsony keresetűeknél lényegében lefelezi azt a kedvező hatást, amit az szja korábbi alsó kulcsának 17-ről egységes 16 százalékra csökkentése jelent.
A Klubrádiónak nyilatkozva Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adópartnere azt mondta [3]: a járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem. Ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ez 21, 6 százalékos elvontást jelent.
Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valójában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.
