A jövő évi költségvetésnek vesztesei is vannak, az ismertetett pontok alapján ez a közszféra lesz. Utóbbi terület jelenlegi 690 ezres létszámát jövőre 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás (nyugdíjba vonulók), a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek át – jelezte a nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél ötszázalékos, a költségvetési háttérintézményeknél tízszázalékos lesz a létszámleépítés, ötszázalékos dologi költségcsökkentés mellett.
A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter szerint a családok, különösen a gyermeket vállaló családok egyértelműen jól járnak, egyúttal az adóváltoztatások révén az üzleti szektort, főleg a munkaadókat erőteljesen támogatja az adórendszer révén a büdzsé. A közszférát azonban részben a pazarlás megszüntetésével, részben hatékonyabb működés elérésével át kell alakítani.
Matolcsy György úgy vélte: „a közszféra erős nyomást érzékel majd a belső átalakításra”. A közszférában valójában a bérkiáramlás nem változik, a dologi költségek pedig öt százalékkal csökkennek, és a létszámleépítést sem lehet elkerülni. „A magyar közszférát át kell alakítani. A mai pazarló működés felől el kell indulni a valóban hatékony, csak a szükséges költségekkel számoló működés felé” –mondta.
Az elmondottakra azon melegében reagáltak is a szakszervezetek: ellenzik a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában a munkavállalói érdekképviseletek, és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja a létszámot. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke váratlannak ugyan nem nevezte Matolcsy György szombati bejelentését a közszférában várható 25-30 ezres létszámcsökkentésről, ám úgy vélte, hogy az ellentétes a kormányzópárt választási kampányában elhangzottakkal.
Az MTI-nek populistának és demagógnak nevezte, hogy a kormány elődeihez hasonlóan nem végezte el a közszféra feladatainak felmérését és nem azokhoz igazítja a költségeket, csak a létszámleépítésre koncentrál. Megalapozatlannak nevezte a szakszervezeti elnök a nemzetgazdasági miniszter 25 ezres becslését a közszférában várható természetes fogyásmértékére. Úgy vélte, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével a természetes fogyás lassult, ráadásul a feladatok „nem fogytak el természetesen”. Nincs összhang a feladat és a létszám között – hangsúlyozta. Varga László attól tartott, hogy illúzió marad a kormánynak a foglalkoztatottság növelésére tett ígérete. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke úgy reagált a fejleményekre: feszültséget okozhat, hogy a költségvetési hiány tartásának kényszere mellett a személyijövedelemadó-rendszer egy nagy „lyukat” eredményezett a bevételi oldalon. Hozzátette: az MSZOSZ szerint az adóteher rosszul van elosztva, és a költségvetés mellett a jövedelmek elosztásában is feszültséget okoz.
