A jelentős változás a bevételi oldalon van. A vállalati szektor terhelése 11,75%-ról 11,98%-ra nő, a háztartásoké 10,62%-ról 9,64%-ra csökken (1 teljes százalékpont...), a fogyasztási adók súlya, amiket nagyrészt a háztartások fizetnek meg 12,34%-ról 34,20%-ra nő.
A jövedelmeket elsősorban szektoron belül rendezi újra (társasági adó vs. válságadó, szja vs. nyugdíjjárulék), a szektorok közötti átrendezés a háztartások javára kb. 0,7%.
A nyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszatérőktől remélt 2500 milliárdból 530-at jövőre elkölt a kormány a költségvetési törvényjavaslat szerint. A MÁV többet kap, és infláció feletti nyugdíjemelés lesz. 30 ezer közszolga hagyhatja el a szférát. Több érthetetlen dolog is van a büdzsében, így például az, hogy miért 2,94 százalékos hiányt céloz meg a kabinet, és miért nem tartja a konvergenciaprogramban lefektetett 2,8 százalékot. A nemzetgazdasági minisztérium szombat délben tette közzé a költségvetési törvényjavaslatot, amelyet december 23-ig kell elfogadnia az Országgyűlésnek.
13850 milliárd forintot oszt szét jövőre az állam a frissen benyújtott költségvetési törvényjavaslat [1] szerint. Bevétele nem lesz ennyi, csak 13051 milliárd forint, tehát körülbelül 800 milliárd forint a tervezett hiány.
Ez uniós módszertan szerint 2,94 százalékos GDP-arányos deficitet jelent, vagyis a kormány ugyan a bűvös 3 százalék alá szorítaná a hiányt, – így elvileg megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben –, de valamilyen furcsa okból mégsem tartaná magát a konvergenciaprogramban még az előző kormány által rögzített 2,8 százalékos célhoz. A két szám közötti eltérés szinte jelentéktelen, a GDP-arányosan 0,14 százalékpont, azaz 40 milliárd forint. Nehezen érthető, miért nem ennyivel kisebb hiányt terveztek.
A konvergenciaprogramban leírtnál magasabbra tervezett hiányt megint kifogásolhatja Brüsszel, sőt kötelessége számonkérni, hogy miért lett nagyobb a hiány a tervezettnél. (Nagyobb hiányt csak akkor nézhetett volna el az EU, ha a gazdasági helyzet romlott volna, de erről most szó sincs.)
Öt forintból három jóléti kiadásra
A jövő évi költségvetés konzerválja a rossz államháztartási szerkezetet és állami méretet. Jövőre a nemzeti jövedelem (GDP) 48,7 százalékát osztja újra az állam, ez az arány pedig még mindig jóval, 8-10 százalékponttal magasabb, mint régiós versenytársainké. A magyar állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete.
A szerkezet is alig mozdult el: minden öt elköltött állami forintból három a jóléti kiadásokra megy el, ebből egy nyugdíjakra. Minden hetedik forintot saját működésére költi az állam, és ugyanennyit szán a gazdasági funkcióinak ellátására (tömegközlekedést támogat, lakástámogatást nyújt, mező-, erdő-, vízgazdálkodást folytat). Minden tizenharmadik forint pedig az államadósság törlesztésére megy.
Csupán egyetlen területen, az államigazgatásban lesz átalakítás, de ott sem jelentős. A költségvetési törvényjavaslat megerősíti a lapunkban korábban közölteket [2], tehát jövőre 25-30 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a közszolgálatban. Közülük csak minden harmadiknak mondanak fel, kétharmaduk nyugdíjba vonul. Ebből csupán pár tízmilliárd forintos megtakarítás jöhet össze, ami nem eget rengető spórolás.