"Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!" – Navracsics Tibor
"Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét."
Schmitt Pál az Alkotmányvitáról:
Az államfőt bizakodással tölti el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi. Nagyon fontosnak nevezte, hogy "ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban".
Tévébeszédet mondott Schmitt Pál köztársasági elnök péntek este a Magyar Televízió egyes csatornáján, közvetlenül a Híradó után, a Sporthírek előtt. Schmitt Pál az utóbbi napok, alkotmányt és az alkotmánybíróság működését taglaló politikai vitájához szólt hozzá az elnöki palotában felvett üzenetében.
Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.
Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.
Schmitt Pál azt mondta, hogy Magyarország nagy vállalkozásba kezdett ez év tavaszán, nagy változtatásokra szánta el magát, hogy a válságot leküzdve erős és büszke országgá váljon. Olyan országgá, ahol minden magyar embernek van esélye a boldogulásra, és amelyre fölnéznek a világban. A magyarok nagy közös vállalkozásának sikere azon múlik - tette hozzá -, hogy lesz-e erőnk végigmenni a megkezdett úton, véghez vinni a változtatást.
Nagyon fontos tehát - mutatott rá -, hogy ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban. Ugyanilyen fontos az is - emelte ki -, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell történnie. "Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le" - jelentette ki.
Jog és kötelesség
Schmitt Pál azt mondta: az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, ez a testület joga és kötelessége volt.
Ugyanakkor - folytatta - az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is a választott képviselőknek - fűzte hozzá.
Az államfő úgy látja, hogy a parlamenti képviselők az említett törvénnyel kapcsolatban, a választópolgárok akaratának igyekeznek eleget tenni. Mindez azt jelenti - emelte ki -, hogy "Magyarországon működik a demokrácia, működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát". Felhívta a figyelmet arra, ha el akarjuk érni közös célunkat, "nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni". Az új szabályokat a közös cél tükrében kell nézni, mindig azt a kérdést érdemes feltenni, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem.
Schmitt Pál szerint "mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást". Ezért bízik abban - zárta nyilatkozatát az államfő -, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások.
Vesse latba tekintélyét
Az MSZP és az LMP frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy közösen fordulnak Schmitt Pálhoz a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata miatt; mint Schiffer András és Mesterházy Attila elmondta, nyílt levélben azt kérik az államfőtől, "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".
Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.
A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is: az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.
A szocialista politikus hangsúlyozta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most "pártpolitika felett álló" ügy.
Schmitt-Sólyom-találkozó
Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken fogadta Sólyom Lászlót, a megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet, közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). "Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának - a jogállamiság alapjai szempontjából - aggályos voltára" - olvasható a KEH közleményében.
A találkozót Sólyom László kezdeményezte. A tájékoztatás szerint a jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is.
