Őszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart
Bár az önkormányzati választásokon elsöprő győzelmet arató Fidesz népszerűsége kikezdhetetlennek tűnik, a tervek kiszivárgásától tartó miniszterelnök-pártelnök még mindig csak közvetlen környezetében bízik. Orbán Viktor csakis szűk stábját és a Fidesz elnökségét avatta be a terveibe, és nehéz küzdelmek árán - egy kritikus pillanatban a lemondását belengetve - tudta elfogadtatni álláspontját pártja vezetőivel.
Már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sőt az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését, a közteherviselés átalakítását. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk visszafogni a kommunikációt, hogy a megfelelő hatás érdekében a kellő pillanatban jelentsük be az intézkedéseket" - beszélt a Hírszerzőnek a nagyobbik kormánypárton belüli tervezési folyamatról egy neve elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás.
Orbán Viktor miniszterelnök az október 3-i helyhatósági választásokat követően kommunikációs offenzívába kezdett, melynek egyes elemeit - nagy titkolózás közepette - az elmúlt hónapokban készítették elő a kormányapparátus nyilvánosságtól elzárt műhelyeiben. A kormányfő múlt hét szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén jelentette be, hogy a kabinet 160 milliárd forint összértékű válságadót vet ki a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra, illetve 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelező befizetéseit a magánynyugdíjpénztárakba.
Hétfőn a parlamentben - a szükséges törvényjavaslatok benyújtását követően - a miniszterelnök tovább részletezte a második gazdasági akciótervet, így többek között bejelentette, hogy ösztönözni fogják a munkavállalókat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, és előkészítik a családi kedvezményeket tartalmazó egykulcsos adórendszer bevezetését.
Villámháború és retorikai offenzíva
"Viktor szerint most villámháborúra kell berendezkedni. A titkolózás fokozza a társadalmi várakozásokat, a sajtó találgat, majd meglepetésszerűen, ömlesztve bejelentjük az intézkedéseket, a két kormánypárti frakció pedig lendületből elfogadja a törvényjavaslatokat. Ezzel a határozottságukat és a tettrekészségünket bizonyítjuk" - magyarázta egy neve elhallgatását kérő fideszes prominens politikus, miért diktál ilyen nagy tempót az utóbbi hetekben a miniszterelnök.
A Hírszerzőnek több vezető fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfőbb lépésekről, igaz, a szakpolitikai döntések előkészítésébe - arra hivatkozva, hogy az intézkedésekért a kormányt, és nem a Fideszt terheli a politikai felelősség - nem vonta be a párt vezető testületeit. Viszont a két-háromhetente tartott elnökségi üléseken alaposan kielemezték a várható hatásokat, és több évre előre kidolgozták a követendő stratégiát.
A kabinet első 100 napját értékelő szeptember 7-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kormánya legfőbb feladatának a középosztály és az alsóbb néprétegek között a tavaszi választásokon létrejött szövetség megőrzését tartja. Korábban Kötcsén is utalt erre, akkor - a rendezvényen jelen levő médiumok tudósítása szerint - elismerte, arra számít, hogy a kormány intézkedései miatt lesznek, akik csalódnak a Fideszben.
"A fő kérdés az, hogy kihez pártolnak át a lemorzsolódok. Nekünk az a jó, ha a bizonytalanok számát gyarapítják, de ha már aktívak maradnak, akkor lehetőleg a három ellenzéki párt között szóródjanak szét" - beszélt a várható folyamatokról a Fidesz egyik vezetője. A kormánypárt több politikusa is azt mondta a Hírszerzőnek, hogy a Fidesz-KDNP által a nyáron megszavazott önkormányzati választási reform - a jelöltállítás feltételeinek szigorítása, a kampány- és az ajánlószelvény-gyűjtési időszak lerövidítése, a bejutási küszöb emelése - részben azt a célt szolgálta, hogy zsugorítsák az MSZP káderállományát és megakadályozzák az LMP, illetve a Jobbik nagy néppárttá válását.
"A Jobbik direkt támadását kerülni kell, mert mindig együttérzést kelt, ha a kicsit a nagy bántja. Viszont a szimbolikus nemzeti ügyek felkarolásával, és a kormányzati tempó fenntartásával elszívhatjuk előlük a levegőt, mert a szavazóik látni fogják, hogy nálunk van a megoldás" - mondta a radikális pártról az egyik vezető fideszes politikus. Egy másik kormánypárti képviselő szerint az MSZP-t még jó ideig a földön tartja a választási vereség és az elszámoltatási kampány, a vidéken sikertelen, egyelőre szervezetlen LMP pedig még sokáig nem jelent veszélyt a Fideszre, amely így könnyedén megnyerheti a 2014-es választásokat - még ha nem is szerez legközelebb kétharmadot.
jelentős fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, a lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az előző ciklusban lekötötték. "Ha sikeresek akarunk lenni és annak is akarunk látszani, akkor folytatni kell a villámháborús taktikát, mert a miniszterelnök csak így bizonyíthatja alkalmasságát, illetve így uralhatja a Fidesz a kommunikációs teret" - mondta a párt egyik vezető politikusa.
Fékek és ellensúlyok
Csakhogy az utóbbi időben számos jel arra utalt, hogy a kormányzati apparátus nem tudta felvenni a miniszterelnök diktálta iramot. Az elmúlt hónapokban a tárcák és az államtitkárságok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a költségvetés és az új adórendszer kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hónapokig szervezeti szabályzat nélkül működött, a miniszter, Matolcsy György tevékenységét pedig még a jobboldali sajtóban is élesen bírálták.
A kormányon belüli zavarokat több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a kiszivárgás megakadályozása érdekében az apparátusnak csak egy szűkebb részét vonták be a döntések előkészítésbe - mint ahogy a kormánypárti frakciókat is csak az utolsó percben értesítik a tervekről -, a tervezésből kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok viszont még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.
A nyilvánosságtól elzárt műhelyek munkáját a közigazgatás működését jól ismerő Gál András Levente, Navracsics közigazgatási államtitkára fogta össze, akit a kormányban többen a miniszterelnök "titkos kancelláriaminiszterének" neveznek. "Majd a költségvetési vita során összecsiszolódnak a tárcák, Gál és Navracsics pedig minden szinten ura lesz a rendszernek" - mondta a Fidesz egyik kormányzati pozíciót viselő politikusa, hogy mitől és kiktől reméli a hatékonyság javulását.
Amikor Orbán belengette a lemondását
"Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan előre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi" - érvelt rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetője, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Fideszben nincsenek olyan pártelnöktől független "erős emberek", mint akik az MSZP-ben 2009-ben megbuktatták a korábbi miniszterelnököt.
Bár a Fidesz mindig összetartóbb és fegyelmezettebb volt a szocialistáknál, a nyáron a kormánypárt elnökségében is komoly - ahogy az egyik forrás fogalmazott: "lassan gyógyuló sebeket okozó" - konfliktusok voltak az egyes döntésekről és kinevezésekről. Az országos választmány elnöke, Kövér László a Heti Válasznak adott július végi interjújában elismerte, sokáig ellene volt Schmitt Pál államfői jelölésének, amivel "saját házelnöki kinevezése ellen dolgozott".
A Hírszerző úgy tudja, erről rendkívül éles vita folyt az elnökségben - páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták -, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.
Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy a válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag Orbán attól tartott, hogy a bankok és a telekommunikációs cégek kihasználnák azt az időt, amíg a törvények az Ab-nál parkolnak, és különféle nemzetközi szervezeteken keresztül lobbiztak volna a reformokhoz szükséges válságadók megakasztásáért.
Információink szerint nemcsak Schmitt jelölésekor, de a többi vitatott kinevezésnél is hasonló érveket hangoztatott a miniszterelnök-pártelnök. "Schmitt a Sándor-palotában, a fideszes Domokos Laci az ÁSZ elnöki székében, Stumpf Pista az Ab-n, Szalai Panni kilenc évre bebetonozva a médiahatóság élén: sokan úgy érzik, hogy a Fidesz telhetetlen. Valószínűnek tartom, hogy Viktor nem érzékelte, ez így együtt túl sok, pedig minden alkalommal figyelmeztettük" - véleményezte a kinevezéseket a párt egyik vezető politikusa.
"Csattog az ostor"
Bár a szeptember 5-i kötcsei beszédében Orbán azt mondta, hogy az őszi szezonban jelentős vitákra, a szigorú költségvetés miatt elégedetlenségre számít, a frakció megalakulása óta rendkívül fegyelmezetten dolgozott, szavazta meg az elé tett javaslatokat. A fegyelem fenntartásáért a képviselőcsoport vezetője, Lázár János a felelős, aki a szeptember 9-i tapolcai tanácskozáson bejelentette, a biztonság kedvéért tovább fogja szigorítani a frakciószabályzatot, és szükség esetén "csattogtatni fogja frakcióvezetői ostorát" is.
Igaz, a párton belüli érdekcsoportokat sértő reformok még hátra vannak. A közigazgatás átalakítása során számos feladatot von majd el a kormány a zömében fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat - ami jelentősebb viharokat okozhat, mint a költségvetési megszorítások.
A legtöbb vitát várhatóan a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy időben léptetnének életbe. Állítólag még ezt is jó előre bekalkulálta a pártelnök, aki ezért ragaszkodott ahhoz, hogy október 3-án a polgármesteri tisztségekért indulók egyben parlamenti képviselők is legyenek: amikor három év múlva megfeleződik a frakció, továbbra is biztosított lesz az országgyűlési helyüket elveszítő káderek egzisztenciája. Igaz, ezzel olyan országosan ismert, befolyásos politikust kényszerítenek majd a váltásra, mint Kósa Lajos, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal.
