Az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke vasárnap az MTI-nek a kormány által beterjesztett adójavaslatokról.
A tervezett új adórendszer a 300.000 forintos bruttó fizetéstől kezdődően jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202.000 forint - hangsúlyozta Pataky Péter.
Ugyancsak kedvezőtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését és elmondta: ez a minimálbér szintjén körülbelül 2.000 forintos mínuszt eredményez a havi nettóban, amely eddig is "gyalázatosan kevés" volt, alig haladta meg a 60.000 forintot.
Kifejtette: az adójóváírás nemcsak összegszerűen csökken, hanem a jogosultsági kört is jelentősen lecsökkentették, ami azt jelenti, hogy épp az átlagkeresetűek szintjén - vagyis a 190.000 és 280.000 forintos bruttó keresetűeknél - nagyon jelentős nettó csökkenés lesz. Például aki 210.000 forintot keres, az nettóban 4.700 forinttal kevesebbet vihet majd haza - mondta.
Pataky Péter szerint tarthatatlan, hogy a legnagyobb adócsökkentés nem a legkisebb keresetűeknél, hanem az átlag feletti keresetűeknél következik be. Hozzáfűzte: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október 22-re tervezett ülésén szeretnék megvitatni ezeket az adózási kérdéseket is.
Az elnök szerint a munkavállalók oldaláról nézve nem mondható, hogy technikailag sokkal egyszerűbbé válna az adórendszer, hiszen nem nagy különbség, hogy eddig két, most pedig egy kulccsal adóznak. Pataky Péter semmi olyan tendenciát nem lát a tervezett adórendszerben, amely a feketemunkát visszaszorítaná. Hozzátette: a vállalkozások terheit ugyanakkor csökkentik, amely lehet munkavállalói érdek is, hiszen stabil vállalkozásokra van szükség ahhoz, hogy munkahelyek legyenek.
A nettó bércsökkenésből az következik, hogy nagyon kemény bértárgyalásokra kell felkészülni, és az adóváltozásból eredő jövedelemcsökkenéseket úgy lehet kompenzálni, ha a bruttó kereseteket jelentősen megemelik - emelte ki az MSZOSZ elnöke. Szerinte az adójóváírást kellene másképp szabályozni, mert így aránytalan és igazságtalan a közteherviselés.
Pataky Péter ugyanakkor pozitívan értékelte a minimálbér fogalmának módosítását és abban a garantált bérminimum intézményének megerősítését.
A kormány által benyújtott javaslat szerint a minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező, legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt - ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum összegét jelenti.
A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum pedig 89.500 forint.
Vámosi-Nagy Szabolcs: nem adócsökkentés, hanem átcsoportosítás lesz
Az APEH volt elnökhelyettese szerint a változások 300-350 milliárd forint adókiesést jelentenek. Mint elmondta, a 16 százalékos szja kulcs ténylegesen 20,3 százalékos elvonást jelent a szuperbruttó fenntartása miatt, az idén hatályos 17 százalékos kulcs pedig valójában 21,6 százalék, így a lineáris kulcs bevezetése 1,3 százalékpontos csökkenést jelent.
Vámosi-Nagy Szabolcs kiemelte: a családok, gyerekesek hatalmas adókedvezményt kapnak. Az, hogy három gyerek után havi 99 ezer forint az adókedvezmény, azt jelenti, hogy a szülők gyakorlatilag nem fognak adót fizetni.
A 16 százalékos kulcs bevezetése a lakosságon belül a közepes és magas jövedelműeknek érdemi adócsökkenést jelent. Mérséklődik azon alacsony jövedelmet vallóknak az adóterhelése is, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelme (egyéni vállalkozók, társaságok főállású tagjai), akiknél az adójóváírás nem játszik szerepet.
Az adójóváírást igénybe vevőknél, akik esetében az volt az ígéret, hogy a nettó jövedelempozíció nem változhat, akkor lehet a hatást megítélni, ha ismertté válik a minimálbér mértéke (2009-ben az APEH adatai szerint 354 ezer olyan minimálbéres volt, akik egész évre érvényesítették az adójóváírást). Az adószakértő szerint a semleges hatáshoz a jelenlegi 73.500 forintos minimálbérnek mintegy 80 ezer forintra kellene emelkednie.
A tőkejövedelmek adója is csökken, a külön adózó jövedelmeké is 16 százalék lesz - mutatott rá. Az osztalékadó 25 százalékról 16 százalékra csökken. Ha azt nézzük, hogy a szlovákoknál nincs osztalékadó, akkor ez még nem elég, ha azonban azt, hogy máshol 20-25 százalék körüli, akkor előnyös - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
A lakosság az szja csökkenése miatt nála maradó jövedelmet fogyasztásra vagy megtakarításra fordítja; az adószakértő szerint a megtakarítás lesz a jellemzőbb, mert nagy adócsökkenés a közép- és felső jövedelmi kategóriában lesz, ez a réteg pedig nyilván nem változtat sokat a fogyasztásán, mert eddig is ki tudta elégíteni.
A társaságok esetében kiemelte: jövőre éves szinten 10 százalékossá válik a társasági nyereségadó 500 millió forintig, ami idén csak július 1-jétől érvényesült. Azt is fontos üzenetnek tartja, hogy a társasági adókulcs 2013-tól egységesen 10 százalékos lesz, aminek jó hatása lesz a gazdasági versenyre.
Az adócsökkentés és több más intézkedés fedezetét a különadókkal teremtik meg. A bankadó és a válságadóval érintett ágazatok adója együttesen 360 milliárd forintot tesznek ki. A magánpénztári intézkedést az adószakértő szerint nem lehet idesorolni, mert az nem adóintézkedés. A válságadókkal kapcsolatban megjegyezte: sajátos megoldásnak tartja októberben azt mondani ágazatoknak, hogy év végéig fizessenek be egy komoly összeget (a válságadókat ugyanis december 20-ig kell befizetni a törvénytervezet szerint).
Hozzátette: nem tud megszabadulni attól a gyanakvástól, hogy a válságadót idővel áthárítják a szervezetekre és a lakosságra egyaránt, hiszen mindannyian fogyasztók. Pláne, ha igaz, hogy a kereskedelmi láncoknál az adó a társasági adóalapot több esetben elviszi.
A telekommunikációs ágazatot terhelő adóval kapcsolatban feltétlenül uniós egyeztetés szükséges az adószakértő szerint. Emlékeztetett arra, hogy az unió most szólította fel Franciaországot és Olaszországot a telekommunikációs adó visszavonására, mert egy uniós irányelv szerint, amit mi is elfogadtunk, 2020-ra a szélessávú internetet ki kell terjeszteni. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a különadóztatása csak akkor lehetséges, ha azt erre a célra fordítják. Ha "nem fogadnak szót", akkor az unió az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, amely a tagállamok számára kötelező határozatot hozhat - mondta.
A változások hatását összegezve megállapította: összességében nem adócsökkentésre kerül sor, hanem az adó átcsoportosítására a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól (a társaságok 40 százaléka veszteséges vagy nulla kulcsos) a válságadóval, bankadóval terhelt szektorokra. Véleménye szerint a GDP-arányos adóterhelés nem csökken, talán kicsit még emelkedik is.
Arra a kérdésre, hogy az adóintézkedéseknek lehet-e a gazdaságot fehérítő hatása, úgy vélekedett, nem kerül sor olyan markáns változásra, ami ezzel a hatással járna. Az 1.800 milliárd forintos szja teher ugyan jelentősen, 300 milliárd forinttal csökken, de a 27 százalékos munkáltatói és a 17 százalékos dolgozói járulék nem változik, az átlagos szja pedig 19,5 százalékról 18 százalékra mérséklődik.
Az adóék 1-2 százalékpontos csökkenése nem olyan markáns változás, ami miatt rohannának bevallani az olyan jövedelmeket, amiket eddig el tudtak, és a jövőben is el tudnak dugni. Nem látni ugyanis a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéseket, az APEH és a VPOP egyesülését kivéve, ami kezdetben ugyan rontani fogja az adóigazgatás hatékonyságát, de később növelni fogja - mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs.
