Új időszámítás kezdődött. Mindenki szoktassa magát a gondolathoz, hogy a közérdek legalább olyan erős, mint a magánérdek. Sőt, adott esetben a közérdek erősebb lesz - így vezette fel Orbán Viktor a kormány második akcióterv ismertetését a Parlamentben.
A miniszterelnök emlékeztetett a szocialista kormányzás időszakára, amikor is magánérdekek, piaci részérdekek beengedése az államba korrupcióhoz vezetett, a közpénzek elfolytak, bebizonyosodott, az állam piacisítása, öngyilkos modell, megsemmisíti a közérdek képviseletét. Mi minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből - hangoztatta Orbán Viktor. A második akcióterv gazdasági akcióterv politikai filozófiája, hogy "aki mulat, annak fizetnie is kell, mennél többet mulat, annál többet kell fizetnie" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor megerősítette: az újabb válságadók - melyekkel a távközlési- és energiaszektort, illetve a kereskedelmi láncokat sújtják - átmeneti időre szólnak, arányosak, nem okoz működési terheket a szektornak, és nem veszélyezteti a munkahelyeket. "Ezek olyan szektorok, melyek épesek olyan extarprofitot előállítani, melyből futnia kell a segítségre is, ha az emberek bajban vannak". Az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel, mert négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből - jegyezte meg.
Azzal a címszóval, hogy "az állam működését is meg kell tisztítani a magánérdektől", a miniszterelnök ismét tarthatatlannak nevezte az úgynevezett PPP-rendszer, ezért felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, és azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket.
"A magánérdek agresszív térnyerése a közérdek kárára" - a miniszterelnök ezen jelenség tipikus példájának nevezte a magánnyugdíjpénztárakat, mondván: az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot. És senkit nem lehet erőszakkal kényszeríteni, hogy "feltegye megtakarított pénzét egy rulettasztalra", azaz a magánnyugdíjpénztárakba. "Ezért lehetőséget adunk a visszalépésre az állami nyugdíjpénztárba, és aki visszalép, annak az állam garantálja, hogy nem éri veszteség". A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a Lajtán túl - azaz Nyugat-Európában - nincs magánrendszerrel kombinált állami rendszer.
De kisöpörik a magánérdeket az állami vállalatok világából is, a magyaroknak ugyanis elegük van abból, hogy ezeket a vállalatokat "bűnözők szállják meg" és szervezetten hordják ki a közpénzt - ezért első lépés lesz, hogy közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát. Ezt követően a miniszterelnök számos konkrét intézkedést ismertetett: az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal csökkentik. 2011 első napjától "az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetik be - 16 százalékos egykulcsos szja, családi kedvezménnyel kombinálva. Ezzel mindenki joban jár, mert aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több gyermeket nevel, az kevesebb adót fizet - tette hozzá.
Ezen kívül megállapodást írnak alá a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, "duális" szakképzési rendszer bevezetését indítja meg. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak. Bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piacok megnyitását, és forgóeszköz-hitelt biztosítanak az agrárium számára. Eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét. Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik.
Nem az a közérdek, amire a miniszterelnök "rámutat"
Mesterházy Attila (MSZP): Olyan államra van szükség, ami a közérdeket szolgálja. De nem az a közérdek, amit "ujjával rámutatva" annak minősít. Nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják. Az egykulcsos adó sem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával". Az sem tűnik egyértelmű közérdeknek, hogy ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz. 2008-ban pedig a Fidesz még arról beszélt, hogy az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek. A Nemzeti Színház is egyfajta ppp-s program volt. és remélem, miniszterelnök úr fideszes polgármestereket is megkér: függesszék fel ezeket a programokat. Az pedig "komoly áldozatnak", hogy közel hárommillió állampolgár a magánnyugdíjpénztárban lévő megtakarítását adja oda az államnak. Erre nem elég magyarázat, hogy Matolcsy miniszter úr azt mondja, hogy a 14 hónapos megtakarítás "majd be lesz tudva valahogy". És mi lesz azokkal a családokkal, ahol egészségügyi okai vannak annak, hogy nem tudnak gyereket vállalni?
Lázár János (Fidesz-frakcióvezető): A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, az a megtakarítások növekedését fogja eredményezni, és jövőre élénkíteni fogja a gazdaságot. Más országokban ezt az adórendszert általában baloldali pártok szokták bevezetni, és azok megadóztatják a multinacionális cégeket. Az MSZP-nek, "mely Magyarország legnagyobb cége volt", el kell dönteni, melyik oldalon áll. Az MSZP az elmúlt évek során már bizonyította: az emberek nem számíthatnak rá, ellenben a bankok és a magán-nyugdíjbiztosítási menedzsmentek igen. Akkor miért nem állt fel Mesterházy Attila, amikor 22 százalékos volt a magánnyugdíjpénztárak vesztesége? A 2009. évi pénzügyi adatokról szóló zárszámadás "hamisságokkal, hazugságokkal van tele", az előző kormány több száz milliárd forintos hiányt hagyott maga után. Ezért is van szükség intézkedésekre, de húsz év után először, "ezek nem az embereknek fognak fájni".
Vona Gábor (Jobbik): A második akciótervben támogatható javaslatokat hallottak, de sok a bizonytalanság és a kérdőjel is. A Jobbik egyetért PPP-programok leállításával, "az egy szélhámosság". Az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik. S ha ez nem tetszik az érinteteknek, akkor "kívül tágasabb". A kormány megfontolhatná a szektor reprivatizációját. Felmerülhet az, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik, és a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány. A Jobbik azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit-tanszferre, a haszon kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam. Államosítsák a nyugdíj-pénztár szektort!
Harrach Péter (KDNP): Van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Ez nem felel meg az igazságosság követelményeinek. A családi adózás nem családi adókedvezményről beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez, a kormány az adóalapot szeretné csökkenteni.
Schiffer András (LMP): Az akciótervben vannak támogatható célok. A probléma a Rambo-tempóval van. A közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi egyeztetések után tegyen le az asztalra. A telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre. Bizonyos piacokon meg kell törni a nagy cégek túlhatalmát. De nem különadókkal, hanem erős piacszabályozással kell ezt tenni. A legnagyobb problémának, hogy radikális járulékcsökkentés nélkül hajtanak végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére. A válságadókat a kormányoldal azért szertné vezetni, hogy azt a "3-400 milliárdos lyukat betömködjék", amelyeket az adópolitikai lépésekkel ütöttek. "Ez pénzbehajtás, nem reform".
Berezelve nem lehet csatába menni
"Leeresztett kézzel, berezelve, eleve vereségre ítélve magunkat nem érdemes csatába menni" - fogalmazott viszonválaszában Orbán Viktor, hozzátéve: a válságadó valóban rossz üzenet a befektetőknek. "Példátlanul nagy arányú adókat vetünk ki. De a kormány ezt a vitát meg tudja majd nyerni a nemzetközi fórumokon, bár, ez nem lesz könnyű. De három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre, úgy, hogy közben meg fog felelni az unió általános pénzügyi elvárásainak" - hangoztatta a miniszterelnök.
Arról is beszélt: fontolóra vették, de elvetették a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. "Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat". Aki úgy dönt, hogy visszalép a magánból az állami rendszerbe, azt nem érheti veszteség; ezt garantálni fogja a kormány - ígérte a miniszterelnök.
Az adócsökkentés kapcsán Orbán Viktor azt mondta, szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett, és ha az országot nem adósították volna el "nyakig", ha nem lopták volna ki a "szemét is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Amint lehet, a járulékcsökkentést is szeretnénk végrehajtani, még ebben a ciklusban - tette hozzá. A gyereknevelés kapcsán kiemelte, alkotmányos garanciát kell adni a családoknak arra, hogy mindig lesz olyan jövedelem, amihez az állam nem nyúlhat hozzá.
Azt is elmondta, annak érdekében, hogy a válságadó terheit a szektorok ne háríthassák át a fogyasztókra, konzultáltak a versenyhivatallal, számítanak a fogyasztóvédelemre.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni. "Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión". Szurkoljanak a kormánynak! - fordult az ellenzékhez a második gazdasági akcióterv sikere érdekében.
