A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók – főleg a tehetősebbek – jövedelmének elkölthető hányadát. A devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt azonban nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik. A jövő évi növekedési várakozások ezért derűlátónak bizonyulhatnak - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.
A BNP Paribas bankcsoport hétvégi helyzetértékelése szerint várhatóan a nagyobb jövedelmű magyar háztartások számára ered a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változásokból. A cég citybeli szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy e háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra fogják fordítani, pedig a kormány valószínűleg ebben látná a várakozások szerint 3 százalékra gyorsuló jövő évi gazdasági növekedés egyik jelentős forrását.
A háztartások e tehetősebb csoportját terhelik ugyanis nagyobb mértékben a kétharmad részt devizaalapú lakáshitelek, amelyeknek törlesztési kötelezettségei jelentősen emelkedtek a forint 2008-2010 közötti árfolyamgyengülése miatt, ezért "gyanítható", hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányadot adósságtörlesztésre fordítják. Így az elkölthető reáljövedelem növekedése és a fogyasztás bővülési üteme közötti rés várhatóan továbbra is széles marad - mondták a BNP Paribas elemzői. Mindent egybevetve a cég jelenleg 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol 2011-re Magyarországnak.
A ház a kockázatok között látja azt is, hogy a válságadóktól érintett szektorokban csökkenni fognak a beruházások, hasonlóan ahhoz, ahogy az előző kormány által bevezetett, szintén jelentős részben magasabb adóztatásra alapozott konszolidációs program során történt. A BNP Paribas számításai szerint Magyarországon az elmúlt években a hazai össztermékhez (GDP) mért adóterhelés minden 1 százalékpontos növelése hozzávetőleg 5 százalékponttal csökkentette az üzleti szektor beruházási értékének éves növekedési ütemét. A magyar hazai összterméken belül 20 százalék a beruházások súlya, és egy ilyen mértékű visszaesés körülbelül 1 százalékpontot farag le a gazdasági növekedés éves üteméből "azonnal, és később is, tekintettel a foglalkoztatás bővülésének gyengülésére"- fejtegették a cég elemzői.
A magyarországi adóintézkedések beruházási kockázataira már más nagy londoni befektetési és elemző cégek is felhívták a figyelmet.
Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport értékelése szerint a bejelentett kormányzati intézkedések "hitelessé és teljesíthetővé" tették az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélt, ami rövid távon kedvező fejlemény a kötvénypiaci befektetőknek.
A ház szerint ugyanakkor az adóztatási tervek olyan magyarországi gazdasági szektorokat érintenek, amelyekben számos nagy nemzetközi vállalat jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban Magyarországon, és "biztos", hogy a válságadók hatással lesznek e cégek tőkekihelyezési terveire a következő években.
A BNP Paribas elemzése szerint a kockázatok között szerepel az is, hogy a most bejelentett különadókat esetleg más szektorokra is kiterjesztik, illetve hogy a már kirótt válságadókat hosszabb ideig érvényben tartják. Lassú növekedési környezetben ugyanis ez szükségessé válhat az elsődleges államháztartási egyenleg többletének fenntartásához, és ezzel a GDP-arányos államadósság-arány csökkentéséhez, hacsak a kormány el nem szánja magát a kiadások "markánsabb" visszafogására - vélekedtek a BNP Paribas felzárkózó piaci elemzői.
