A hétfőn rekordsebességgel átvert törvénymódosítás után a magyar állam kedden átvette a Mal Magyar Alumínium Zrt. irányítását (pénteken újra is indult a cég vörösiszap-katasztrófát okozó ajkai timföldgyára). Szerdán újabb adócsomagot, valamint a magánnyugdíjpénzek megcsapolását jelentett be a kormányfő.
Hétfőn délelőtt lett nyilvános az a törvényjavaslat, ami lehetővé tette [1], hogy az állam átvegye az október 4-i vörösiszap-katasztrófát okozó Mal Mal Zrt. felügyeletét, és este kilencre már meg is szavazta [2] a parlament a törvényt (ami egyes vélemények szerint alkotmányellenes lehet [3]). A jogalkotói rekord nyomán kedd reggel már az állam dirigált [4] az európai alumíniumpiac egynyolcadát birtokló cégben.
Bár a törvény vitájában még arról volt szó, hogy csak a vállalat vagyonának megóvása érdekében borítja rá az állam virrasztó éji szárnyát a Malra, Bakondi György kormánybiztos már kedden arról beszélt, hogy a korábbi menedzsment semmilyen döntést nem hozhat a céget felügyelő, 18 tagú állami testület jóváhagyása nélkül. A hét végén – amikor a timföldgyár újranyitásával kapcsolatos egy héttel korábbi kormányfői aggályoknak már nyoma sem volt, és a gyár ismét működött [5] – pedig már azt jelentette be Bakondi, hogy "változtattak bizonyos biztonsági rendszabályokon, hamarosan új biztonsági cég áll szolgálatba a Mal-nál".
Nem az alumíniumos cég az egyetlen, amire rekordsebességgel lecsap az állam: a kormányfő szerda délután jelentette be [6] az újabb adócsomagot. És vele együtt azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai 14 hónapig, idén novembertől jövő év végéig nem kapnak járulékot, a pénzt – a bruttó bér 8 százalékát – a foglalkoztatóktól beszedő APEH ugyanis nem utalja át a nyugdíjpénztáraknak (az adóhivatal egyébként elveszíti a húsz éve megszokott nevét, a héten jelentették be [7], hogy jövő évtől Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak hívják majd).
Ez az intézkedés havi 30 milliárd forinttal [8] gazdagíthatja az államkasszát – tehát ennyit venne el a nyugdíjpénztári tagoktól –, vagyis egy év alatt 360 milliárd forintot jelent (és megteremtik az állami nyugdíjrendszerbe visszatérés lehetőségét, szakértők szerint lerombolva ezzel az elmúlt húsz egyetlen érdemi reformját). Emellett három évig extraadóval [9] sújtanák a távkozlési-telekommunikációs, a kereskedelmi és az energetikai ágazatot, a három szektortól összesen évi 161 milliárd forintot vennének el, méghozzá már idén is.
Információink szerint a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében nagyarányú elbocsátás is lesz [10] a közszférában, erről azonban nem beszélt a miniszterelnök. Egy elbocsátott viszont már most volt: szerződést bontottak [11] Bathó Ferenccel, akit Matolcsy György az idei költségvetés állítólagos lyukaiért tett felelőssé, és aki helyett Naszvadi György irányítja tovább a költségvetési tervezést. Repült [12] a hévízi gyógyfürdő vezetője is, akinek a korábbi stratégiai igazgatója a Fellegi Tamástól a héten újabb pofont kapott [13] Matolcsy György jelenlegi közigazgatási államtitkára.
A szerdán bejelentett orbáni megszorítócsomagról péntek éjjel nyújtották be a törvényjavaslatot, és a parlamenti erőviszonyokat ismerve borítékolható, hogy a jogszabályokat hétfőn el is fogadja a parlament. Az új adók között van olyan, ami feltehetően uniós rosszallást [14] vált majd ki, olyan, amit megtámadnak bíróságon [15], és szinte biztos, hogy az adóemelés hatásait a cégek áthárítják a fogyasztókra [16]. A parlamentnek egyébként az egész jövő évi adócsomagot benyújtották [17], így biztosnak látszik, amit már a hét közepén megírtunk [18], hogy egykulcsos 16 százalékos, gyerekkedvezményes adó lesz az szja – vagyis a jövedelemadó csökken, amit a fogyasztási adó jellegű extraadókkal ellentételeznek.
Orbán Viktor kollektivizmusba hajazó gazdaságpolitikai forradalma mellett – aminek részeként megváltoznak [19] a hitelesekre vonatkozó szabályok is – szinte eltörpülnek a hét egyéb gazdasági hírei. Így az olyan nemzetközi események, mint az, hogy Simor András lett az év jegybankára [20] a régióban – az MNB azzal is bekerült a hírekbe, hogy bejelentették, egy nap helyett néhány órára rövidül [21] a bankközi átutalás ideje –, vagy az, hogy a surlódásos munkanélküliség elméletéért hárman kapták [22] a közgazdasági Nobel-díjat.
KIderült, hogy csak 3,8 százalék az infláció [23], így aligha lesz most kamatemelés, hogy napi 5 millió forint [24] volt a tavalyi magyar csúcsjövedelem (hogy vannak, akik jól élnek, azt jelzi a héten kezdődött CIG-részvényjegyzés átütő sikere [25]). Ennyi pénznek valószínűleg főként a kiskunfélegyházi TE Ganz-Röcknél örülnének, ahol a dolgozók már a gyár blokád alá vételével [26] is tüntettek a fizetésükért.
A Zóna Taxi is küzd, méghozzá azért, hogy reptéri taxiscég maradhasson; a héten be is jelentette [27], hogy a korábban a Zóna által is mondottaktól eltérően mégsem bontott vele szerződést a Budapest Airport. A dunántúli Lulla térségében is visszacsináltak egy korábbi intézkedést: újraindították [28] a zsákfalvakat összekötő út építését, amit a vörösiszap-katasztrófával elfoglalt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár állított le két hete.
